Erdoğan budapesti látogatása: egy újabb szimbolikus találkozó

Recep Tayyip Erdoğan török elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök láthatóan teljesen egyetértenek az észak-szíriai török offenzívát illetően. A november 7-ei budapesti találkozón mindkét fél saját közönségének játszott: Erdoğan azt üzente az otthoniaknak, hogy szívesen látott vendég az EU-ban, Orbán pedig azt, hogy továbbra is kulcsszereplője a migrációellenes küzdelemnek. A Political Capital 5 pontja.

1. Egy újabb, Magyarország számára hatástalan találkozó. A felek közös sajtótájékoztatójukon semmilyen nagyobb horderejű bejelentést nem tettek, Magyarország török fegyvervásárlásáról sem esett szó. Erdoğan és Orbán afrikai együttműködésekről, például vízügyi projektekről, illetve a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok javításának lehetőségeiről beszéltek, valamint a Maarif Alapítvány budapesti iskolanyitását jelentették be. A magyar miniszterelnök megemlítette még, hogy Magyarország 2021 végétől a Török Áramlaton keresztül is gázhoz juthat.
2. A találkozó szimbolikusan Erdoğannak kedvezett. A török elnök profitált abból, hogy egy EU-tagállamban magasztalhatta az észak-szíriai török offenzívát és újjáépítési terveit. Így a saját választói számára demonstrálhatta, hogy az EU nem egységes, és támogatói is vannak a tagjai között.
3. Erős kritika a nyugati szövetségesek felé. Erdoğan egyes terrorszervezetekkel való „együttműködéssel” gyanúsította meg az EU-t és a NATO-t, szembeállítva ezt Magyarország támogató álláspontjával. A török elnök ismét megfenyegette az EU-t, hogy amennyiben úgy érzi, Törökország elért a tűréshatárára, „kinyitja a kapukat” a menekültek előtt Európa felé. Arra is panaszkodott, hogy nem kapta meg az EU által beígért támogatás egyik felét. Erre csatlakozva Orbán azt hangsúlyozta, hogy el kell kerülni, hogy a menekültek Törökországból az EU-ba érkezzenek, ezért támogatja a török kormány tervét egy észak-szíriai biztonsági zóna kialakításáról. A magyar miniszterelnök belpolitikai okok miatt támogatta a török álláspontot, hogy megmutathassa, továbbra is mindent elkövet az „illegális bevándorlók” Európán kívül tartásáért. A sajtótájékoztatón Orbán – korábbi állításaira rácáfolva – azt hangsúlyozta, hogy a határvédelem önmagában nem elég az illegális bevándorlás ellen, mivel „azt nem lehet megállítani Törökország nélkül”.
4. A török-magyar kapcsolat fontosságának EU-s szinten megvannak a határai. Az Erdoğan-látogatást megelőző hetekben Budapest számos Ankarának kedvező döntést hozott. Először is, Magyarország késleltette és gyengítette az EU közös állásfoglalását, amely elítélte Törökországot a Szíria ellen indított támadásért. Másodszor, Budapesten megnyílt a Türk Tanács első európai irodája. Harmadszor, a magyar kormány a török kormányzat narratíváját terjesztette az offenzívával kapcsolatban, mind a hazai, mind a nemzetközi médiában. A sajtótájékoztatón Orbán ismét kiemelte, hogy Magyarország kész segíteni Törökországot az EU-s csatlakozásban, és utalt a bővítésért felelős biztosi portfólió fontosságára – azt a látszatot keltve, mintha ezáltal a csatlakozás a magyar kormány hatáskörébe kerülne. Ennek ellenére Törökország képessége arra, hogy elérje céljait az EU-ban és Magyarországon, továbbra is korlátozott marad. Európai szinten az Orbán-kormány nem vétózta meg az Európai Tanács Törökországgal kapcsolatos állásfoglalását, sőt, a fideszes európai parlamenti képviselők is megszavazták az ezzel kapcsolatos EP-határozatot. Magyarországon az állítólag Fethullah Gülenhez kötődő iskolákat a török kormány kérése ellenére sem zárták be, a hatóságok pedig nem tiltották be az Erdoğan-ellenes tüntetéseket a látogatás napján.
5. Magyarország autoriter rezsimekkel fenntartott kapcsolatainak haszna egyelőre csak a kormányközeli oligarchák körében csapódik le. Magyarország számos gesztust tesz autoriter rezsimek – főleg, de nem kizárólag Oroszország, Törökország és Kína – felé; vélhetően gazdasági előnyökért cserébe, bár a kézzelfogható eredmények Budapest számára egyelőre váratnak magukra. Az illiberális vezetők számára az egyik legfontosabb haszon, hogy a saját álláspontjukat egy EU-tagállamban hangoztathatják – ezt Vlagyimir Putyin minden budapesti látogatása során kihasználja, és így tett most Erdoğan is. Ezek a kapcsolatok fő hozadéka Orbán számára, hogy kormányközeli oligarchák hasznot húzhatnak az autoriter országok hatalmas befektetési projektjeiből (pl. Paks2, Budapest-Belgrád vasútvonal). Törökország esetében a rezsim a kormány körei és Adnan Polat török üzletember körei között köttetett üzletekből profitálhat. Az, hogy Magyarország sajtóértesülések szerint török fegyvereket vásárolhat, hasonló haszonnal kecsegtet.