A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei Józsefvárosban

Magyarországon a koronavírus-járvány megjelenése után, március 11-én veszélyhelyzetet hirdettek ki, amelyet követően különleges jogrend és számos korlátozás lépett életbe egészen június közepéig. Az emberek megszokott élete a kijárási korlátozások miatt megváltozott, a gazdaság és számos intézmény működése leállt. Helyi közvélemény-kutatásunk és a kapcsolódó esettanulmányunk arra irányul, hogy ez az időszak milyen gazdasági, társadalmi következményekkel járt Budapest VIII. kerületében, ami a főváros egyik legsokszínűbb és legszegényebb kerülete.

Köszönettel tartozunk a Friedrich Ebert Alapítványnak, Jörg Bergstermannak, Beate Martinnak és Molnár Jánosnak azért, hogy támogatták a kutatás elkészítését és a tanulmány létrejöttét.

Tanulmányunk itt érhető el.

A kutatás eredményiéről, illetve annak társadalmi és politikai összefüggéseiről szeptember 16-n egy online eseményen beszélgettünk meghívott vendégeinkkel. A rendezvény programja és az ott készült felvétel itt tekinthető meg:

A tanulmány vezetői összefoglalója:

• A kedvezőtlen kerületi adottságok és feltételek (pl. a fővárosi átlagnál rosszabb szociális helyzet, kedvezőtlen lakásviszonyok) ellenére Józsefvárosban a koronavírus-járvány első hulláma végül nem volt súlyos lefolyású. Nem volt kiemelkedő a megbetegedések száma, nem alakultak ki gócpontok a kerületben, így a járvány kezelése összességében sikeresnek volt mondható.
• A járvány okozta gazdasági válság több embert érintett, mint maga járvány. A kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele (51%) nyilatkozott úgy, hogy romlott a háztartásának anyagi helyzete a járvány miatt. 30 százaléknak csak kis mértékben, de 21 százaléknak jelentősen. Utóbbi arány 3 százalékponttal több mint a Tárki által mért országos 18 százalék. 15 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy elveszítette a munkáját, ez az országosan mért érték kétszerese. A járvány gazdasági visszaesését a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettségűek szenvedték el elsősorban, a diplomások kevésbé voltak érintettek. Leginkább az iskolázottság védett tehát a válság ellen. Egyes szektorok kiemelten érintettek: ilyen a turizmus, vendéglátás – a kerületben a munkájukat elvesztett válaszadók 24%-a ebben dolgozott.
• A válság rövid távon nem befolyásolta jelentősen sem a kormány, sem a helyi önkormányzat általános megítélését. Általában a járványkezelést illetően a kormány és az önkormányzatok megítélése között nincs nagy különbség: az 1-5 skálán adott osztályzatok alapján a kormány átlaga 3,61, az önkormányzaté 3,38. Az egyes válságkezelő intézkedéséket tekintve viszont az önkormányzat intézkedéseivel egyértelműen nagyobb mértékben értett egyet a kerületi lakosság, mint a kormány intézkedéseivel. A legjobb osztályzatot az önkéntes segítők toborzása kapta (4,6). A legkevésbé a kórházban ápolt betegek hazaküldésével értettek egyet (2,19), ami a kormány egyébként is széles körben vitatott intézkedése volt. Ezzel a válaszadók több mint 60 százaléka nem értett egyet. A legmegosztóbb intézkedésnek a kerekpársávok kialakítása bizonyult, ami a Fővárosi Önkormányzat intézkedése volt. A kerületi válaszadók 42 százaléka egyetértett vagy teljesen egyetértett ezzel, míg 36 százalék a „nem” vagy az „egyáltalán nem” választ jelölte meg. Külön kérdés vonatkozott arra, hogy a kormány a megkérdezettek szerint biztosított-e elegendő védőfelszerelést az egészségügyi dolgozóknak: a válaszadók 46 százaléka szerint nem, míg 35 százalék szerint igen.
• A kormány által Józsefvárostól elvont 1 milliárd 125 millió forintos központi fejlesztési támogatás ügyéről a megkérdezettek 60 százaléka hallott. A kerületet érintő kormányzati döntések közül a kórházi betegek hazaküldése után ez volt a legnépszerűtlenebb. Az összes válaszadó közel 60 százaléka nem vagy egyáltalán nem értett egyet vele. Az ellenzékiek nagyon alacsony osztályzatot adtak a döntésre (1,34 az 1-5-ös skálán, a kormánypártiak valamivel kedvezőbbet (3,20). Igaz, közülük is 24% az 1-es (egyáltalán nem értek egyet) választ jelölte meg, azaz a Fidesz-szavazók közel negyede is határozottan elutasította ezt a lépést.
• A három legtöbbet említett probléma a kerületben hajléktalanság, a köztisztaság és a közbiztonság volt. A hajléktalanság kezelését illetően a megkérdezett józsefvárosiak nagy többsége nem a büntetőjogi eszközök támogatója, éppen hogy fontosnak tartja, hogy a hajléktalanok emberhez méltó életkörülmények között éljenek (73%), valamint, hogy az államnak és az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy szállást biztosítson a hajléktalan emberek számára (68%).
• Míg az ország és a Főváros vonatkozásában némileg többen vannak azok, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, a kerületben minimálisan meghaladja az elégedettek száma az elégedetlenekét: a válaszadók relatív többsége, 42 százaléka szerint a kerületben jó irányba mennek a dolgok (38% szerint rossz irányba).
• Az önkormányzati választás óta nem történt érdemi változás a pártpreferenciák tekintetében. Egy mostani országgyűlési választáson 33 százalék a Fideszre szavazna, 32 százalék valamely ellenzéki pártra, 35 százalék pedig passzív, bizonytalan vagy titkolja pártpreferenciáját. Az ellenzéki pártok között így oszlanak meg a józsefvárosiak: Momentum 11,1%, DK 7,6 %, Kétfarkú Kutya Párt 5,6% (!), MSZP 2%, minden más párt 1-2 százalék. A válaszadók 17,5 százaléka nem tudja, kire szavazna.