Gyorselemzés a november 10-én 23:59-kor benyújtott Egyes választási tárgyú törvények módosításáról

Nem lehet elvonatkoztatni a kontextustól. A járványidőszakban, az éjszaka közepén, minden előzetes egyeztetést nélkülözve benyújtott módosító ténye jól jelzi, hogy a Fidesz ha szükségét érzi, bármikor belenyúlhat a választási játékszabályokba. Talán egy későbbi módosító fogja érthetőbbé tenni azt, amit most látunk, mivel egyelőre ez nem több, mint az ellenzék egy tömbbe terelésének ösztönzése – ami ettől függetlenül is már jó ideje zajlik.

 A legfontosabb változás, hogy az eddigi 27 helyett 50 egyéni jelöltre lesz szükség egy pártlista állításához. A politikai arénába belépést ez indokolatlan mértékben megnehezíti, de a jelenleg létező és kooperációra hajlandó ellenzéki pártok mozgásterét csak kis mértékben szűkíti (már ha a jelenleg ismert törvénymódosító lép hatályba).

• „Választási pártra” továbbra sincs szükség; ha egy vagy két közös listán indul a 6 érintett párt, továbbra is mindegyiküknek van esélye önálló frakciót alapítani.
• A „kétlistás modell” továbbra is megvalósítható: 53-53 egyéni jelölttel például egy MSZP-DK-Párbeszéd, illetve egy Jobbik-Momentum-LMP pártlista (vagy ezek tetszőleges kombinációja) továbbra is elindulhat, jelöltjeiknek sehol nem kell egymással szemben ringbe szállniuk.
• A „háromlistás modell” már nem igazán működőképes, ahhoz ugyanis 22 kerületet kellene beáldozni (mindhárom pártlistának egymás ellen jelöltet állítani), és a maradék 84 kerületet tudnák csak felosztani 28-28-28 arányban.
• Ha volt olyan forgatókönyv, hogy egy ötpárti közös lista minden kerületben elindul, de a hatodik párt (Jobbik?, Momentum?) önálló listát állít, és ennek érdekében 27 jelöltet elindít esélytelen kerületekben, azt megakadályozza az új törvénymódosító. Az eleve mérsékelten életképes elképzeléshez már 50 körzetben kéne a hatodik pártnak elindulnia.
• Ha van párt, akinek nagyon kellemetlen a módosító, az a Kétfarkú Kutya Párt. Eleve azt tervezték, hogy az önálló listájuk érdekében csak 27 olyan helyen indítanak jelöltet, ahol a legkevésbé zavarnak be az ellenzéki együttműködésbe. Most már az önálló listájukhoz 50 jelöltre lehet szükségük. Ha ez a feltétel eltántorítja a Kutya Pártot az önálló indulástól, az egyébként aligha a Fidesznek kedvez.

Mi lehet akkor a Fidesz motivációja?

• Az egyik lehetőség, hogy ezzel a húzással még inkább abba az irányba tereljék az ellenzéket, hogy egyetlen közös listán induljanak, abban bízva, hogy Gyurcsány Ferenc taszító ereje tömegeket tart távol majd a szavazástól. Az utóbbi másfél év választásainak tapasztalatai azonban nem igazán igazolják ezt a várakozást.
• A másik opció, hogy a módosító a kamupártok elleni óvatos intézkedés. 2017-ben is eszközöltek kisebb-nagyobb szigorításokat, amelyek arra alkalmasak voltak, hogy százával ne, csak tucatjával induljanak el miniformációk. A kamupárt-jelenséget csak szűkíteni, de megszüntetni továbbra sem kívánják (ezt onnan lehet tudni, hogy a Transparency Internationallel közös, 2013 óta ismert javaslataink nagy részéről nem hajlandók tudomást venni). 50 jelöltet még az ismert csalások (ajánlóívek másolása) mellett is kétségkívül nehezebb elindítani, mint 27-et.
• A harmadik pedig, hogy ez a módosító még csak valaminek a kezdete, amit egy későbbi módosítás során érthetünk csak meg.

A 38 oldalas szöveg nagy része egyébként politikailag neutrális, technikai pontosításokat tartalmaz. Mindez nem jelenti, hogy nem érkezhet a végszavazás előtt bármikor egy bizottsági módosító. Feltűnő például, hogy a javaslat egyelőre nem tartalmazza a kerülettérkép átrajzolását, amit Pest megye esetében ténylegesen indokol az elmúlt években bekövetkezett lakosságmozgás. Csodálkoznánk, ha a kerülethatár-átrajzolások ne nyúlnának majd túl a megye határain, ahogy azon is, ha nem az utolsó pillanatban bukkanna fel a parlament honlapján.

(Ez a gyorselemzés eredetileg a Political Capital Facebook-oldalán jelent meg.)