Az Orbán-kormány furcsa elköteleződése az orosz koronavírus-vakcina iránt

Miközben az Európai Unió további 160 millió vakcinára ad le rendelést, és ezzel 800 millióra nőtt a Közösség által előrendelt vakcinák aránya, Magyarország az első uniós tagország, ahová tesztelésre megérkezett a Szputnyik V vakcina. Az Orbán-kormány uniós szinten egyedülálló elköteleződést mutat az orosz oltóanyag iránt, noha azzal szemben a magyarok túlnyomó többsége is bizalmatlan a közvélemény-kutatások szerint. Elemzés három pontban.

1. A kormányzati kommunikáció az orosz kormány PR-blöffjét erősíti fel, és ezzel az putyini propaganda eszközévé válik

A 2020 augusztus 11-én Oroszországban hivatalosan bejegyezett Szputnyik V vakcina világelsőként való bejelentése valójában nem volt több, min egy PR-fogás, hiszen a vakcina akkor még csak az engedélyezéshez szükséges három szintű tesztelés első fázisában volt. A magyar nyilvánosságban már ekkor indokolatlanul nagy teret kapott az orosz vakcina mint a vírus elleni védekezés legfőbb ellenszere.

Az augusztusi bejelentés óta nem történt meg az orosz lakosság széleskörű beoltása, és az orosz kormány nyilvánosan is kénytelen volt beismerni, hogy a vakcina tömeggyártása még várat magára. Eközben a friss adatok szerint november 23-án az orosz egészségügyi hatóságok rekord számú napi fertőzöttet, 25 ezer új megbetegedést regisztráltak a járvány kitörése óta. Miközben az orosz egészségügy gyakorlatilag összeomlott a koronavírus nyomása alatt, az orosz kormány üzeneteivel azt az illúziót kelti, mintha modell lenne a vírus elleni küzdelemben, és az egész világot el tudná látni vakcinával. Vlagyimir Putyin a G20-as találkozón kijelentette, hogy Oroszország a világ vezetője a vakcinagyártásban, és Magyarországot dicsérte a nyitottságáért és az EU-t kárhoztatta azért, mert a „bürokraták” távol tartják az orosz vakcinát az Unió lakosságától, ezzel emberéleteket sodorva veszélybe.

Szinte szó szerint ugyanezek a kijelentések hangzottak el a magyar kormányzati szereplőktől is, akik egyszerre dicsekednek az orosz és a kínai vakcina beszerzése iránti hazai kísérletek iránt, és bírálták az Európai Uniót, amiért az aggályait fejezte ki. Az Orbán-kormány a vakcinagyártás kapcsán kibontakozó geopolitikai Kelet-Nyugat versengésben szinte teljesen elköteleződik Kelet felé, miközben alig esik szó arról, hogy Magyarországnak az EU irányából van esélye arra, hogy a leghamarabb szerezze be a vakcinákat, és az Unió jelenleg annyi vakcinát rendelt, mellyel teljes lakosságát szinte kétszeresen be lehet oltani.

2. Az orosz vakcinákkal kapcsolatos aggályok nem jelennek meg a kormányoldali nyilvánosságban

Az orosz állami kommunikáció és hírügynökségei a Szputnyik V vakcináról szóló híreket manipulációra és a nyugati fejlesztésű vakcinák elleni dezinformációra használják. A Russia Today vagy Vlagyimir Putyin elnök az orosz vakcina nemzetközi engedélyezésének hiányát nem az elégtelen tesztelésre, hanem a „Nyugat emberiség elleni hidegháborújára” vagy az Európai Unió „gyógyszerlobbijára” vezette vissza. Ezekkel az üzenetekkel cseng egybe a hazai közmédia jónéhány mondata is.

A kormányoldali nyilvánosságban egyre több olyan állítás jelenik meg a Szputnyik V kapcsán, mely inkább tükrözi az orosz hivatalos szervek véleményét, mint a valóságot. Ugyanakkor nem nagyon olvashattunk arról, hogy

• vezető kutatók komoly aggályokat fogalmaztak meg a Lancet hasábjain az egyik orosz vakcináról közölt adatok megbízhatósága kapcsán, és ismétlődő mintázatokat találtak az adatokban;
• rögtön a Pfizer-BioNTech vakcina 90 százalékos hatékonysága után pár nappal bejelentett 92 százalékos hatékonyságú Szputnyik V vakcináról szóló bejelentést a tudósok jelentős része is blöffnek tartja, és csupán 20 esetre korlátozódott az eredmény bejelentése (bár azóta az orosz tudósok újabb adatokkal rukkoltak elő, a legfrissebb hírek szerint az orosz vakcina hatékonysága már 95 százalék fölötti lehet).

A fentiek mellett a kormányoldali médiában olyan kijelentéseket is olvashatunk, melyek a Pfizerével szemben az orosz vakcinát mutatják hatékonyabbnak, és az Uniót ostorozzák:  „Félő, hogy a „gyógyszerbiztonsági ügynökség támogatása” programpont alatt csak azokat az ügynökségeket, illetve gyártókat támogatnák uniós forrásokból, amelyekhez Brüsszelnek érdekei fűződnek. Az Európai Bizottság ezen a héten arról számolt be, hogy 300 millió adag Covid–19-vakcinát rendelt az amerikai Pfizer gyógyszermultitól, noha szakértők szerint az orosz fejlesztésű Szputnyik–5 vakcina hatékonyabb a klinikai tesztek alapján, ráadásul hűtést sem igényel.” Ám az, hogy milyen „szakértők szerint”, nem részletezett.

Jellemző az is, hogy az MTI az orosz vakcinát említi a legelsőként és a leghatékonyabbként, és ezt a véleményt a WHO szájába is adja: „Az orosz Szputnyik V bejegyzése után a múlt héten a Pfizer és a BioNTech, valamint a napokban a Moderna gyógyszergyártó és az angliai Oxfordban dolgozó kutatócsoport is bejelentette, hogy ígéretes, akár 90 százalékos hatékonyságú kísérleti oltóanyagot dolgozott ki az új típusú koronavírus ellen.” Csakhogy a WHO képviselője az orosz vakcinát valójában csupán negyedikként említette, tehát nem emelte ki a három legjobb között.

3. Az átpolitizált kommunikáció a vakcinákról a közbizalmat ássa alá

Általában azt látjuk, hogy azon országokban, ahol a vakcinakérdést a politikai szempontoknak rendelik alá, ott a közbizalom visszaesik a vakcinák iránt. Nem véletlen, hogy az orosz lakosság nem bízik a saját kormánya által kifejlesztett vakcinában. A Levada Központ felmérése szerint novemberre 59 százalékra nőtt a Szputnyik V elutasítottsága az orosz lakosság körében. Európában Oroszországban a legmagasabb a koronaszkeptikusok aránya.

A magyar kormány ígérete a Szputnyik V gyors alkalmazásáról és engedélyeztetéséről ezért nemcsak megalapozatlan, hanem a vakcinációba vetett általános bizalmat is csökkentheti a magyar lakosság körében az Európai Unió oltóanyag-programjainak támadásával és a „keleti vakcinák” politikai alapú támogatásával.

Magyarországon több kutatás szerint már most is magas a bizalmatlanság a koronavírus-oltásokkal szemben. Ráadásul mivel a lakosság sokkal elutasítóbb az orosz és a kínai vakcinákkal szemben, ezek előtérbe helyezése a nyilvánosságban akaratlanul is erősítheti a bizalmatlanságot és az oltásellenességet.