A kutatásokat összefogó labor erősítheti meg Magyarország szerepét a mesterséges intelligencia területén

A mesterséges intelligenciánál (MI) alighanem kevés forróbb téma van manapság, a járvány pedig csak tovább növelte a technológia megfelelő kihasználásának fontosságát. Az MI-ről általában a legnagyobb techvállalatok kapcsán lehet hallani, ám legalább ilyen fontos az egyes országok számára is, hiszen alapjaiban forgatja fel az életünket, és annak minden elemére hatással van. Ennek fényében nem meglepő, hogy Magyarország 2020 szeptemberében közzétette a következő tíz évre vonatkozó stratégiáját a technológia kiaknázására.

„A több mint 250 szakmai szervezetet tömörítő Mesterséges Intelligencia (MI) Koalíció együttműködésében készült Nemzeti Stratégia történelmi lehetőségként és kihívásként látja a jelenlegi helyzetet. Magyarország jó időben lépett és stratégiai fókuszba helyezte azt a technológiát, amely már ma is megváltoztatja az életünket és a jövőben még drasztikusabb változásokat fog hozni.” – mondta Érdi-Krausz Gábor, az MI Koalíció Technológia és Biztonság munkacsoportjának vezetője. Ha minden a tervek szerint halad, ezzel 2030-ra elérhetjük egyebek mellett azt is, hogy a mesterséges intelligencia 15 százalékkal járuljon hozzá a nemzeti össztermékhez. A több pilléren álló stratégiában a kutatásért a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) által vezetett, ugyancsak tavaly szeptemberben életre hívott Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) felel, amelynek célja Magyarország szerepének megerősítése a MI területén.

„A MILAB egy nagyobb képnek, a Mesterséges Intelligencia Országstratégiának egy eleme, mi vagyunk a kutatási pillér. Fő célunk a konzorciumi partnereken belüli kutatási munkák összehangolása, ezek bemutatása és a várható eredmények ismertetése a piaci szereplők felé, valamint becsatornázni minden olyan kutatási és fejlesztési igényt, ami megjelenik a piacon, államigazgatásban, és erre a kutatói közösség tudjon egy választ adni” – mondta Benczúr András, a MILAB szakmai vezetője.

Érdi-Krausz Gábor elmondta, hogy az MI-stratégia felépítése háromrétegű. Az első az alapréteg, amelybe a MILAB mellett az infrastruktúra is beletartozik; folyik például felhőfejlesztés, és a jogi környezetek kialakítása is ide tartozik. Ezt követik a technológiai igények, például az egészségügy vagy a távközlés igényei. A legfelső réteget pedig az ún. transzformatív projektek képezik. Ide tartozik például az adattárca, amelyben az állampolgárok eldönthetik majd, hogy bizonyos adataikat milyen rendszerekkel akarják megosztani, vagy a magyar nyelvű kormányzati chatbot, ami a stratégia azon vállalását hivatott elősegíteni, hogy 2030-ra az ügyintézés 60 százaléka automatizált legyen.

Persze más projektek is éppen most kerülnek kialakításra, ezeket a legtöbb területen március végéig kell definiálni. Maga a stratégia ugyan 5, sőt 10 éves, Benczúr szerint az MI területén reálisan nem érdemes ilyen sok évre tervezni, így itt inkább 1-2 év alatt végrehajtható, jelenleg adatokkal rendelkező, eredményeket produkálni képes projekteket érdemes definiálni.

Benczúr szerint az MI-stratégiában nagyon sok fontos elem van, a tavaly októberben életre hívott Nemzeti Adatvagyon Ügynökség talán még fontosabb is az MILAB-nál, ez ugyanis az államigazgatás környékén rendelkezésre álló adatokat fogja összegyűjteni és biztosítani. Versengés ugyanakkor nincs, ezek az elemek mind egymással együttműködésben dolgoznak.

Az MILAB-on belül a szakmai munka szeptember elején indult el egy projektindító rendezvénnyel, ahol alulról építkezve hat nagyobb alprojektet definiáltak. Ehhez összeszedték, hogy a kutatóintézmény partnerei milyen témákat kutatnak épp, illetve hogy milyen rövid és közép távú céljaik vannak.

Az első ilyen alprojekt az alapkutatások kérdésköre volt, ahol olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint hogy miért működnek a MI neuronhálók, vagy, hogy milyen optimalizáló eljárásokat lehet használni, hogy pontosabb előrejelzéseket lehessen adni. A következő alprojekt a gépi látás, amely kiszolgálja az orvosi képfeldolgozó alkalmazások, az autonóm közlekedés, illetve az autonóm rendszerek, vagy akár a robotika gépi látással kapcsolatos igényeit. A harmadik alprojekt a nyelvtechnológia, ahol főleg a magyar nyelvre fókuszálnak. Ennek keretében támogatják például a magyar nyelvű chatbot fejlesztését, de természetesen egyéb feladatokhoz is alkalmazzák, például az orvosi szövegek, vagy a médiaelemzés területén – magyarázta Benczúr.

Az orvosdiagnosztika kérdésköre is helyet kapott az alprojektek között, ahol ugyancsak nagyon fontos szerepet játszik a mesterséges intelligencia. Ezt a leginkább szerteágazó alprojekt követi, ami Benczúr szerint a következő években még tovább is specializálódhat majd, de jelenleg a szenzor/IoT/távközlés nevet viseli. Ennek lényege, hogy szenzorokból, mérésekből származó, gyártási, műszaki vagy fizikai folyamatokat leíró adatokból adjanak előrejelzéseket meghibásodásokra, selejtekre, élettartamra, karbantartási igényekre és a folyamat optimalizálásra.

Az utolsó alprojekt a biztonság, illetve a személyes adatvédelem, ami rendkívül fontos, hiszen az MI, mint szoftver rendkívül bonyolult, és hagyományos értelemben véve egyszerűen nem biztonságos. Emiatt fontos kérdés, hogy például egy önvezető autóban hogyan lehet egy szoftvert minősíteni, a működését garantálni és a feltörését biztosítani. Az adatvédelem is hasonlóan fontos, hiszen a legizgalmasabb MI-re épülő alkalmazások mindig a személyes adatainkon alapulnak. Ezen adatok védelmére például van is egy projektje az MI-stratégiának: a már említett adattárca.

Benczúr elmondása alapján az európai uniós együttműködés új lehetőségeit keresik. Az MILAB-nak tíz partnere van, ami jelzi, hogy az országban szétaprózódott volt a mesterséges intelligencia kutatása, amelyet mostantól egységesen tudnak képviselni. Az MILAB ugyan nem egy jogi személy, nem tud közösen kutatást végezni senkivel, de az a szándékuk, hogy egységesen tudják prezentálni a magyar kutatást, hogy egy európai érdeklődő megtalálhassa azt a magyar partnert, akivel együtt dolgozhat.

Az MILAB azt akarja elérni, hogy szét tudja teríteni a kutatási feladatokat az országban, ebben pedig többek között egy tudásmegosztó felhőszolgáltatás is segít nekik, amit legalább nyolcvan kutató már használt is. Ezek a kutatók egész biztosan aktívan részt vesznek az MILAB-on belüli mesterségesintelligencia-kutatásban, ezzel a számmal pedig már úgy lehet kiállni a világ elé, hogy itt komoly kutatás folyik.

„Hasonlóak az európai stratégiák, a prioritások, minden ország olvassa a másik országnak a stratégiáját is, hasonló fejlesztések folynak” – válaszolta Benczúr arra a kérdésre, hogy miként egészítheti ki a MILAB munkája az európai MI-stratégiát. Mint mondta, figyelik, hogy mely szervezetek munkájába érdemes becsatlakozni, és kiemelte a legfontosabb MI-adatkutatásokat lefolytató Big Data Value Associationt, amely a robotika (Data, AI and Robotics – DAIRO) csatlakozásával egyértelműen a legfontosabb európai szervezetté vált.

„Ez lesz az a szervezet, ami Európában az európai tervek szerint összefogja majd a kutatásokat, és ehhez kívánunk csatlakozni” – mondta Benczúr.

Political Capital

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.