A V4-ek közül nem mindenki kész átengedni az egészségügyi kompetenciákat az EU-nak
Az Európai Unió – mint a világ többi része – minden korábbinál súlyosabb egészségügyi kihívásokkal áll szemben. Sok bírálat érte az EU-t, amiért lassan reagált a pandémia kitörésekor, illetve amiért az Egyesült Államokhoz, az Egyesül Királysághoz vagy Izraelhez képest lassabban halad a vakcinák szétosztásával, valamint a lakosság immunizációjával.
Szerzők: Szicherle Patrik (Political Capital), Zuzana Gabrižová (EURACTIV.sk), Ondřej Plevák (EURACTIV.cz), Michał Strzałkowski (EURACTIV.pl)
A pandémia kezelése az Unióban
Az EU intézményei lassan reagáltak a koronavírusra, egészen márciusig nem volt érezhető a helyzet sürgető jellege. A tagállamok nem tanúsítottak szolidaritást Olaszországgal, a legfontosabb eszközöket ugyanis saját használatra halmozták fel. Idővel javult a helyzet: más tagállamok is vettek át koronavírusos betegeket Olaszországtól, felajánlották saját egészségügyi szakembereiket Olaszország számára és orvosi eszközöket szállítottak az országba.
Szlovákiában az EU válságkezeléséről szóló hosszabb távú, átfogóbb vita hasonlóan alakult az európaihoz. Voltak azonban politikusok, akik elismerték, hogy maguk a tagállamok is tehettek a dolgok alakulásáról. „Tavasszal az első hullám során előfordult az a nem kívánatos helyzet, hogy – az első sokk hatása alatt – egyes tagállamok megakadályozták a lélegeztetőgépek, maszkok és egyéb orvosi eszközök szállítását” – állítja Monika Beňová európai parlamenti képviselő (Smer-SD; Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, S&D), az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) tagja.
Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt (S&D) európai parlamenti képviselője kiemeli, hogy az EU olyan példátlan kihívással találta magát szemben, amelynek kezelésére nem léteztek protokollok vagy eljárások; ma már azonban az a legfontosabb, hogy az Unió jobban felkészüljön az esetleges jövőbeli válságokra.
Az európai gyógyszergyártás feltételeinek megteremtése
Az első hullám során EU-szinten kiemelt igényként merült fel, hogy meg kell teremteni az európai gyógyszergyártás feltételeit, hogy a későbbiekben elkerülhető legyen az olyan hiány, amely eleinte érintette a kontinenst. Lantos Gabriella, a magyarországi, jobbközép Új Világ Néppárt egészségpolitikusa – és a budapesti Róbert Károly Magánkórház korábbi operatív igazgatója – szerint fontos lenne, hogy Európa önellátó legyen a gyógyszergyártásban, de ezt csak „fokozatosan lehet elérni, a jelenlegi ellátási láncokat sem szabad továbbá felszámolni az új infrastruktúra megteremtését követően”.
Ami az egészségügyi eszközök kérdését illeti, Vladimír Bilčík szlovák európai parlamenti képviselő (SPOLU-OD; Európai Néppárt, EPP) szerint „létfontosságú a stratégiailag fontos orvosi eszközök előállítása Európában, ezért ezt kiemelt célkitűzésként kell kezelni”.
A pandémia elején Szlovákia számára egyértelművé vált, hogy az állam készletei gyakorlatilag üresek, nem tartalmaznak hasznos eszközöket (az Állami Tartalékalap korábbi vezetője jelenleg is őrizetben van, korrupció gyanúja miatt), ezért az ország költséges, kínai beszerzésekhez volt kénytelen folyamodni a veszélyhelyzet stabilizálása érdekében.
Az európai gyártási kapacitások fókuszában természetesen a magasabb hozzáadott értékű eszközök álltak, míg a kevésbé összetett termékek – mint például a védelmi eszközök, a lélegeztetőgépek vagy a maszkok – előállítása az EU-n kívül történt – állítja Vladimír Bilčík, hozzátéve, hogy az európai gyártási kapacitások egyáltalán nem voltak képesek megfelelni a hirtelen jelentkezett igényeknek.
„Fel kell mérnünk, milyen mértékben képes az európai ipar reagálni a pandémia jelenlegi fázisában jelentkező igényekre, illetve hogy képes-e módosítani a védelmi eszközök gyártásán, ha erre lenne szükség. Meggyőződésem, hogy erre oda kell figyelnünk, és finanszíroznunk kell a gyártás átállítására történő felkészülés költségeit” – állítja Bilčík. „Nem kerülhetünk többé abba a helyzetbe, hogy emberek olyan lélegeztetőgépek hiánya miatt halnak meg, amelyek alig kerülnek néhány tíz centbe, és önkénteseknek kell átvenniük az állam szerepét”. Bilčík fontos eredménynek nevezte, hogy az Európai Bizottság első intézkedései közé tartozott az európai stratégiai készlet létrehozása.
„Jelentős beruházásokkal kell támogatnunk az oltóanyagok előállítását, illetve a kutatást és fejlesztést. Az uniós gyártást érintő többletberuházások éppen azt teszik lehetővé, hogy felgyorsulhasson azoknak az oltóanyagoknak az előállítása, amelyekre égető szükség van” – teszi hozzá Bilčík.
Többféle elképzelés is foglalkozik azzal, hogy miként lehetne visszahozni az egészségügyi termékek előállítását Európába. Tomáš Doležal, a gyógyszeriparral foglalkozó cseh közgazdász szerint magasabb kutatás-fejlesztési és saját gyártási költségekkel járna, ha ez EU önellátásra törekedne ezeket a termékeket illetően. „Alapos gazdasági hatástanulmányt kell végezni. Európa már eddig is haszonélvezője volt az Egyesült Államokban eszközölt költséges beruházásoknak és az olcsó indiai és kínai munkaerőnek. Inkább azt támogatnám, hogy erősítsük a kutatás-fejlesztést érintő beruházásokat, az innováció tisztességes megfizetésén és hatékony, biztonságos termékek előállításán keresztül” – mondta Doležal.
Kateřina Konečná (GUE/NGL) cseh kommunista európai parlamenti képviselő szerint azonban kulcsfontosságú, hogy bizonyos kiemelt egészségügyi termékeket ismét Európában állítsanak elő. Véleménye szerint az elavult szabadalmi előírások vagy a generikus gyógyszerek fejlesztésére és forgalmazására vonatkozó szigorú szabályzatok miatt torzul a piac és ezért vonakodnak a vállalatok az európai gyártástól.
A Gyógyszergyártók Cseh Szövetsége (ČAFF) szerint az EU önellátását a gyógyszergyártás terén a kutatási és előállítási kapacitásokat ösztönző szabályzási környezet módosításán és hatékonyabbá tételén keresztül lehet javítani. Az EU jelenlegi árképzési politikája – amely mindig a legalacsonyabb árakat részesíti előnyben – az egyik legfőbb oka, hogy olyan sok gyártó az EU-n kívül működik, állítja a ČAFF.
Vakcinabeszerzés: a V4-ek elégedetlenek
Az Európai Unió ambiciózus közös vakcinabeszerzési programot indított: az Európai Bizottság – a 27 tagállam egyhangú támogatása mellett – több koronavírus elleni oltást kötött le, mint amennyire az EU teljes lakosságának beoltásához szükség lenne. A program végrehajtása azonban nehézségekbe ütközött, mivel a gyártók a vártnál lassabban szállítják az oltásokat. Bírálatok érték az EU végrehajtó testületét, amiért túl későn állapodott meg a vakcinagyártókkal, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), amiért késlekedett az oltások jóváhagyásával.
Andrej Babiš cseh miniszterelnök – akinek kormánya egyelőre sikertelenül próbál úrrá lenni a koronavírus-járványon – több alkalommal is bírálta az Európai Bizottság a válságra vonatkozó egyes döntéseit. Babiš januárban kijelentette, hogy szerinte a Bizottság „túl lassan” szerezte be a vakcinákat. Az Egészségügyi Minisztérium azonban megjegyezte: a Cseh Köztársaság nem lenne képes megfelelő mennyiségű oltóanyag beszerzésére az EU közös fellépése nélkül.
Ami az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által nem jóváhagyott vakcinák importját illeti: Babiš miniszterelnök „tapasztalatszerzés” érdekében több olyan országot is felkeresett, amelyek már engedélyezték az orosz vagy kínai vakcinák alkalmazását. Hiába jelentette ki később több vezető kormányzati képviselő, hogy a Cseh Köztársaságban kizárólag olyan vakcinákat fognak alkalmazni, amelyek megfeleltek az EMA engedélyezési eljárásán, Babiš – az orosz és kínai vakcinák mellett állást foglaló Miloš Zeman államfővel együtt – továbbra is szeretné lehetővé tenni a Szputnyik V használatát az országban. Jan Blatný egészségügyi miniszter határozottan ellenzi az EMA által nem jóváhagyott oltóanyagok alkalmazását.
A magyar kormány hivatalos koronavírus oldala például rendszeresen jelzi a vírussal kapcsolatos hírek között, hogy „mivel a brüsszeli beszerzésből kevés vakcina érkezik és lassan, Magyarország mindent megtesz, hogy legyen elég vakcina a tömeges oltás megkezdéséhez”. Lantos szerint „az európai oltások valódi korlátját a gyártási kapacitások jelentik”, azért is lenne olyan fontos az önellátás a gyógyszergyártásban.
A lengyel hatóságok szintén kritikusan szemlélik az Európai Unió koronavírus-járvány során nyújtott teljesítményét, és különösen a Bizottság közös vakcinabeszerzési programját. „Sajnos elmondhatjuk, hogy részben az EU beszerzési eljárása eredményeként fog kitörni a pandémia harmadik hulláma Európában” – mondta Adam Niedzielski egészségügyi miniszter, hozzátéve, hogy „januárban még gyorsan haladhattunk az oltásokkal, később azonban le kellett lassítanunk”.
Nincsenek könnyű helyzetben az EU intézményei, a vakcinák engedélyezési folyamatában (EMA) és a közös beszerzések terén betöltött szerepük azonban összességében pozitív – mondta Tomáš Doležal az EURACTIV.cz-nek. Doležal szerint a kisebb tagállamok – mint például a Cseh Köztársaság – az EU-nak köszönhetően jutottak sokkal kedvezőbb tárgyalási pozícióhoz.
Kateřina Konečná is hasonlóan vélekedik: hiába tekinthető az egészségügyi politika csupán kiegészítő területnek az Unió szintjén, az EU mégis meglehetősen jól teljesített a járvány során. Konečná kiemelte, hogy a vakcinák kifejlesztésére az EU-nak köszönhetően kerülhetett sor, hiszen az Unió sok száz millió euróval támogatta a folyamatot a kezdetektől, és megváltoztatta engedélyezési eljárásait, hogy hónapokon belül alkalmazhatóak legyenek az oltóanyagok. Konečná szerint előfordultak mindazonáltal hibák is: „a kudarcok közé tartozik, hogy nem transzparens módon történtek a vakcinabeszerzési megállapodások tárgyalásai, illetve hogy nem transzparens ezeknek a szövegei” – mondta Konečná.
Ujhelyi István elmondta a Political Capitalnek, hogy Magyarország haszonélvezője az EU közös vakcinabeszerzési programjának, hiszen a kezdeményezés nélkül az erősebb, tehetősebb tagállamok jóval nagyobb eséllyel foglalták volna le az oltóanyagokat.
Lantos Gabriella – aki korábban operatív igazgatóként vezetett egy magyarországi kórházat – szerint ha Magyarország az 1-2 millió adag keleti vakcinának köszönhetően eljuthat a nyájimmunitás állapotába, az ugyan siker lenne, azonban megingathatná más tagállamok az EU közös programjába vetett bizalmát. Lantos szerint „erre végül nem kerül majd sor, mert eleve alacsony az emberek bizalma a vakcinákban, miután a kormány titkolózva kezelte a pandémiát”.
Dr. Melchior Szczepanik, a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa szerint helyes döntést hoztak a tagállamok, amikor közös vakcinabeszerzésbe kezdtek, mivel így nem alakult ki verseny az oltásokért.
„A terv az volt, hogy megakadályozzák, hogy bizonyos tagállamok túl sok vakcinát szerezzenek be, míg mások egyáltalán nem jutnak oltásokhoz. Ez olyan politikai vitákhoz vezetett volna, amelyek hátráltatták volna a közös piac működését. Ha azonban felróhatunk valamit az Európai Bizottságnak, akkor az a túlzottan optimista hozzáállás, amely szerint a gyógyszervállalatok maradéktalanul eleget fognak tenni a megállapodásoknak” – vélekedik a szakértő.
Dr. Małgorzata Gałązka-Sobotka, a varsói Lazarski Egyetem Egészégügymenedzsment Intézetének munkatársa szerint a kereslet és a kínálat miatt lehetetlen lett volna kiiktatni a normál piaci szabályokat a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozóan. „Ha azonban Ukrajnát vagy a világ több más országát nézzük, ők vagy egyáltalán nem férnek hozzá a vakcinákhoz, vagy csupán rendkívül korlátozott számú adaghoz jutottak hozzá” – hangsúlyozta a szakértő.
Nem mindenki támogatja az egészségügyi uniót
A súlyos válságokat követően jellemzően azonnal megkezdődik a munka olyan reformokon, amelyek választ adhatnak a korábbi problémákra. Az Európai Bizottság 2020 novemberében hozta nyilvánosságra az egészségügyre vonatkozó terveit. Stella Kyriakides egészségügyi biztos elképzelései szerint meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az EU egészségügyi vészhelyzetet deklaráljon, az egész Unióban érvényes pandémiás készültségi terveket készíttessen, felállíthasson egy új hivatalt az egészségügyi vészhelyzetek esetére illetve több adatot kérhessen be a tagállamoktól. A reform fontos eleme lenne, hogy felhatalmazzák az ECDC-t, hogy szakpolitikai ajánlásokat fogalmazhasson meg a tagállamok számára. Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős cseh biztos – a Bizottság nevében – kijelentette novemberben, hogy javítani kell az EU kommunikációján nem csak a gyógyszerekre és az orvosi eszközökre vonatkozóan, de az egyes betegségek és határokon átívelő egészségügyi fenyegetések tekintetében is.
Szlovákiában alig zajlott nyilvános vita a Bizottság által javasolt egészségügyi unióról. A szlovák Egészségügyi Minisztérium csupán annyit válaszolt az EURACTIV Slovakiának, hogy „üdvözlik és támogatják az európai egészségügyi unió felállítását”, amely „megerősítheti az EU rezilienciáját a határokon átívelő egészségügyi válságok esetén”. A minisztérium megjegyezte: „a pandémia után levonható tanulságokból látszik, hogy az erők egyesítésével meg lehet haladni az egyes tagállamok egészségügyi rendszereinek gyengeségeit”.
Monika Beňová kiemeli, hogy végül a szolidaritás, a közös hozzáállás és a koordináció volt a legfontosabb. „Ezt nem szabad magától értetődőnek venni.” Beňová maximálisan támogatja a közös vakcinabeszerzést, illetve az európai egészségügyi unió létrehozására irányuló megállapodásokat, beleértve több uniós szerv szerepének megerősítését, amely magában foglalja az európai stratégiai tartalékok feltöltését, valamint az EU4Health programot.
Kollégája, Martin Hojsík EP-képviselő (Renew, PS) – aki szintén ENVI-tag – szerint az emberek joggal várják el, hogy az EU jól teljesítsen a mostanihoz hasonló válságok során. „A tanulság számomra az, hogy szükség van olyan folyamatokra, amelyeknek köszönhetően koordinált módon tudunk együtt fellépni, és mindennek része a kompetencia is” – mondta Hojsík. A fennakadások ellenére a képviselő is sikeresnek tartja a vakcinabeszerzést. „Globális szemmel nézve Szlovákia ahhoz az elit csoporthoz tartozik, amelynek tagjai biztonságos és engedélyezett vakcinákhoz jutnak hozzá” – tette hozzá Hojsík.
A magyar szocialista EP-képviselő szerint az Európai Bizottság tervei nagyrészt az Európai Parlament által jóváhagyott egészségügyi stratégiára épülnek, és többek között olyan kritériumrendszert is tartalmaznak, amelyek biztosítják, hogy valamennyi európai állampolgár számára elérhető a színvonalas egészségügyi ellátás.
Az EU ambíciói azonban arra már várhatóan nem kötelezik a tagállamokat, hogy engedjenek át további egészségügyi kompetenciákat az Uniónak, mivel ez komoly ellenállásba ütközhetne. A cseh kormány mindezidáig nem reagált az európai egészségügyi unióról szóló javaslatra, sőt a médiában számolt be saját megfontolásairól. Általánosságban pedig elmondható, hogy a Cseh Köztársaság egyelőre nem utalt arra, hogy hajlandó lenne kiállni az EU jogköreinek jövőbeli bővítése mellett.
Tomáš Doležal is egyetért az EU egészségügyre vonatkozó hatáskörének megerősítésével. „A személyek szabad mozgása eredményeként a betegségek számára sincsenek határok. A (megerősítendő) területek közé tartozhatna a tesztelés, a kontaktkutatás és a mozgásra vonatkozó szabályok egyeztetése, illetve a határokon átívelő egészségügyi kapacitások koordinálása. Feltétlenül üdvözölném továbbá, ha megerősödne Európa szerepe az új technológiák közös klinikai vizsgálatában az egészségügyi technológiaértékelés keretében” – mondta Doležal az EURACTIV.cz-nek.
Kateřina Konečná – aki korábban az Európai Parlamentben az ECDC-ért felelt – úgy véli, a hivatalra vonatkozó módosítási javaslatok csupán „kozmetikai” változásokkal érnek fel. Az európai parlamenti képviselő szerint a határokon átívelő fenyegetések esetén hasznos lenne az EU számára, ha elmozdulás történne a hivatal ajánlásai irányából a tagállamok számára kötelező rendeletek felé.
Tóth Edina, a magyarországi kormánypárt (Fidesz) európai parlamenti képviselője kijelentette a koronavírus-járvány utáni uniós egészségügyi stratégiáról szóló plenáris vita során, hogy „úgy vélem, nem a baloldal által javasolt európai egészségügyi minimumra van szükségünk, hanem az uniós állampolgárok egészségének legmagasabb szintű védelmére”. Tóth azt javasolta, az EU „működjön együtt a tagállamokkal, támogassa őket és hangolja össze intézkedéseiket”. A képviselő ugyanakkor üdvözölte az EU4Health programra elkülönített pénzügyi forrásokat, valamint a Bizottság korábbi javaslatait. Ujhelyi István ezzel szemben „bizonyos nemzeti kompetenciák újragondolását” támogatja, mivel a koronavírus-járvány bizonyította, hogy léteznek olyan kihívások, amelyekkel csak az együttműködésen keresztül lehet szembeszállni. Ujhelyi kiemelte: „meg kell találnunk az arany középutat, amely biztosítja, hogy nem sérülnek a tagállami kompetenciák, de egyenlő mértékben védelmet nyújt az emberi élet és egészség számára”.
Lantos Gabriella szerint az Európai Uniónak közös egészségügyi minimum standardokat kell elfogadnia, különösen vészhelyzetek esetén, „ehhez pedig a tagállamok bizonyos kompetenciáit az EU szintjére kell emelni”. Lantos kiemelte, hogy az egységes piac egységes szabályokat követel meg a mozgásra és a gazdasági korlátozásokra vonatkozóan.
Lengyelországban – a koronavírus-járvány Európa más részeihez képest viszonylag enyhe lefolyása miatt – nem zajlott komoly vita az EU egészségvédelemhez kapcsolódó jogainak kibővítéséről. Valószerűtlennek tűnik ugyanakkor, hogy Lengyelország jelenlegi, konzervatív kormánya ilyen változások mellett érvelne, hiszen olyan ügyekben, mint az abortusz, az eutanázia, a meddőségi kezelések vagy a fogamzásgátlás, a kormány eleve más álláspontot képvisel, mint a legtöbb tagállam.
Szlovákiában rendkívül súlyos a járványhelyzet
Hiába gyorsul a vakcináció üteme, Szlovákiában februárra súlyosabbá vált a helyzet, mint bármikor korábban a járvány tavalyi kitörése óta, pedig január eleje óta szigorú kijárási korlátozások vannak érvényben. Az év első hónapja végére Szlovákia vezette a 100 ezer főre jutó halálozások és kórházba került betegek számát nyilvántartó globális rangsort. Ennek okai nem világosak, mivel egyszerűen hiányoznak a megbízható és átfogó adatok: a folyamatban lévő országos antigén-tesztek eredményei összekeverednek a hivatalos PCR-vizsgálatok eredményeivel.
Szlovákia egyelőre 400 ezer adag vakcinához jutott hozzá. Március végéig további 850 ezer adag oltás érkezésére számítanak, amivel a tervek szerint az ország felnőtt lakosságának legfeljebb 15 százalékát tudják majd beoltani. Az EU vakcinaelosztási tervei alapján készült becslések szerint a nyár végére a lakosság 70 százaléka jut majd oltáshoz. Szlovákia esetében ki kell térni azonban az oltásellenesség kérdésére is. A legújabb közvélemény-kutatások szerint a válaszadók 20 százaléka nem kíván élni az oltással, míg 40 százalékuk bizonytalan.
Az oltás felvétele nem kötelező Szlovákiában. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatási kampányt indított influenszerek, celebritások és egyéb olyan prominens személyek részvételével, akik a kampányban elmondják, hogy kérni fogják az oltást, amikor sorra kerülnek. Azok a politikusok, akik megkapták az oltást – mint például Zuzana Čaputová államfő – szintén beszámoltak erről a tényről a nyilvánosságnak.
Szlovákiában sem zajlott mindazonáltal fennakadások nélkül az oltási folyamat. Voltak olyan területek az országban, ahol a célcsoportok oltására vonatkozó időpontok beteltek, míg máshol az okozott problémát, hogy elegendő embert találjanak, aki kéri az oltást. Ez minden bizonnyal azt eredményezte, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina néhány adagja kárba veszett. Az sem egyértelmű – sőt a hatóságok szerint minősített adatnak is számít – hogy ki tartozik ahhoz a „kritikus infrastruktúrához”, amelynek tagjait az első csoportok között oltanák be. Ez elkerülhetetlenül az átláthatóság sérülésével jár. A média tudomására jutott, hogy egy a harmincas éveiben járó, korábban neves szlovák teniszjátékos és férje megkapták az oltást, pedig nem voltak rá jogosultak. Jelenleg az egészségügyi dolgozók után az idősek és a tanárok oltása zajlik folyamatosan, elsősorban az AstraZeneca készítményének használatával.
Igor Matovič miniszterelnök – miután kormányát heves bírálatok érték a pandémia kezelése miatt – azt javasolta, Szlovákia szerezzen be Szputnyik V vakcinát Oroszországtól. „Rendkívül hasonlóan gondolkodom erről, mint Orbán Viktor. Az egészség és az emberéletek védelmét nem kapcsolhatjuk a geopolitikához, mivel a vírus sem választ kelet és nyugat között” – mondta Matovič egy krakkói V4-es sajtótájékoztatón. Az egészségügyi miniszter által kidolgozott terv alapján legalább a nemzeti hatóságok engedélyét meg kellene szerezni a Szputnyik V-hez, amelyet azután azoknak kínálnának, akik kizárólag az orosz vakcinával lennének hajlandóak beoltatni magukat. Egyelőre nem tudni, ez mekkora csoportot jelentene. Jelenleg mindenesetre nem olyan a helyzet, hogy az emberek maguk választhatnának a vakcinamárkák közül, amikor sorra kerülnek.
A Szputnyik V oltások első, 200 ezer adagos szállítmánya március 1-jén érkezett Szlovákiába, a csomagokat a kassai repülőtéren Igor Matovič miniszterelnök fogadta, aki azonban a jelek szerint nem egyeztetett koalíciós partnereivel. Az ötmilliós ország a tervek szerint további 400 ezer adag vakcinát kap még márciusban, júniusra pedig két millió adag orosz oltóanyag kerülne Szlovákia birtokába a Moszkvával aláírt megállapodás alapján. Az orosz szállítmányoknak köszönhetően 40 százalékkal felgyorsítható a vakcinációs ráta, jelentette ki a miniszterelnök. Az Európai Gyógyszerügynökség által egyelőre nem engedélyezett vakcinákkal csak a nemzeti ellenőrzések elvégzését követően kezdődhet meg az állampolgárok oltása. Az oltandó személyeknek alá kell majd írniuk egy nyilatkozatot, amellyel elismerik, hogy tisztában vannak vele, a vakcina uniós regisztrációjára még nem került sor. A négypárti kormánykoalíció két partnerpártja már jelezte, nem támogatják a nem engedélyezett oltások alkalmazását. „Nem helyes és nem biztonságos, ha olyan nem regisztrált vakcinával oltjuk az embereket, amelynek biztonságát és hatékonyságát nem tanúsította az Európai Gyógyszerügynökség” – mondta Veronika Remišová miniszterelnök-helyettes, Az Emberekért kisebb koalíciós párt vezetője. Alig egy héttel ezelőtt Remišová bejelentette, hogy élt vétójogával a kormányban, megakadályozva a további tárgyalásokat Moszkvával.
Az Egészségügyi Minisztérium szűkszavúan nyilatkozott arról, hogy mi lesz az egészségüggyel a pandémia után. Az EURACTIV Slovakia kérdésére csupán annyit mondtak, hogy „a tárca maximális teljesítményre törekszik a pandémia kezdete óta, a legnagyobb kihívás azonban humán területen jelentkezett”. A minisztérium hozzátette, hogy a járvány ideje alatt kizárólag olyan kezeléseket halasztottak el, amelyek esetében az elnapolás nem jelentett veszélyt a betegek egészségére: „minden más beavatkozásra sor került, a betegek megfelelő egészségügyi ellátásban részesülnek”.
Ezen túl Szlovákiát Európa egészségügyi gyártókapacitása is foglalkoztatja. Zuzana Čaputová államfő megkereste februárban Thierry Bretont, a belső piacért felelős európai biztost a vakcinák Szlovákiában történő előállításával kapcsolatban. Čaputová tájékoztatta a biztost, hogy Szlovákia szívesen javítana az EU vakcinákkal kapcsolatos önellátásán. „A biztos üdvözölte a Szlovákiában rendelkezésre álló gyártókapacitásokról szóló tájékoztatást, és kijelentette, hogy az Európai Bizottság képes elősegíteni a kapacitások magasabb fokú hasznosítását. Ennek érdekében felkértem az egészségügyi minisztert, hogy nyújtson részletes tájékoztatást a biztosnak. Érdeklődtem továbbá, hogy az Európai Bizottság hajlandó lenne-e anyagilag hozzájárulni laboratóriumaink megfelelő felújításához. A biztos megerősítette, hogy rendelkezésre állnak ehhez források” – áll Čaputová elnök közleményében.
Szlovákiában található továbbá a Chirana T. Injecta vállalat székhelye. A cég húsz európai és Európán kívüli ország számára gyárt régebb óta nagy mennyiségben fecskendőket és injekciós tűket, amelyekre a jelenlegi koronavírus elleni vakcinációs programokhoz szükség van (többek között olyan tűket is gyártanak, amelyekkel kinyerhető a maximális dózisszám az ampullákból). A szlovák kormány csak meglehetősen késői stádiumban – 2021 januárjában – kereste meg a Chiranát, amikor a vállalat kapacitásait már lekötötték a korábbi megrendelések. A végeredmény azonban, hogy – miután a vállalat végrehajtott néhány belső módosítást és sikerült elhalasztani egyes szállítmányok teljesítését olyan országok felé, amelyeknek vakcinációs programjuk tempója miatt nem volt rájuk azonnal szüksége – a vállalat több eszközzel lesz képes ellátni a szlovák egészségügyet, mint azt korábban gondolták: 4 millió fecskendőt és 5 millió tűt szállítanak majd.
Magyarországon is napirenden vannak a reformok
Magyarországot is súlyosan érintette a koronavírus: mintegy 147 haláleset jut minden 100 ezer lakosra. Ez – a magyar kormány által „víruslaboratóriumnak” nevezett – Ausztriához képest magas arány (Ausztriában 95 haláleset jut 100 ezer főre). Magyarországon december 26-án adták be az első oltásokat, és 2021. január 23-ára a lakosság 4,9 százaléka kapta meg a vakcina első adagját, áll az ECDC adataiban. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint 2021 végére mindenki megkaphatja a vakcinát Magyarországon, aki szeretné. A főorvos ezt már akkor így látta, amikor még nem rendelkezett az ország keleti vakcinákkal. Magyarországon azonban alacsony az oltások népszerűsége, ez pedig akár ki is siklathatja a terveket.
A magyar kormány hozott bizonyos intézkedéseket az ország egészségügyi rendszerének javítása érdekében, az eredmények azonban nem egyértelműen pozitívak. A kormány viszonylag jelentős alapbéremelést valósított meg az orvosok számára, és meghagyta a másodállások lehetőségét az egészségügyben. Több orvos az új szerződésük elutasítására készül. A kormány tervezi a háziorvosok bérének emelését is, de a teljes – 100 százalékos – emeléshez csak a praxisközösségeket alapító orvosok juthatnak hozzá.
Lantos szerint a magyarországi egészségügy jövőjének kulcsa a megfelelő létszámú orvos és ápoló biztosítása, illetve hozzáteszi, hogy az állami egészségügy felépítését és kiterjedését a rendelkezésre álló szakemberek alapján kellene megállapítani. Ezzel meg kell felelni az EU közös minimumának is.
A magyar kormány a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül uniós forrásokat is bevonna az egészségügy infrastrukturális környezetének és humán erőforrásának javítása érdekében. Az RRF-ben Magyarország számára elkülönített összeg körülbelül egy hatodát fordítanák a fenti célkitűzések teljesítésére. Ezen kívül forrásokat fordítanának az egészségügyi nevelés fejlesztésére is.
A pandémia próbára teszi Lengyelország egészségügyi rendszerét
Lengyelországban már több mint 2,7 millió adag vakcinát adtak be: 930 ezer fő kapta meg mindkét dózist, míg 1,78 millió még csak az első dózisnál tart. Jelenleg azonban naponta csak kb. 15 ezer oltást adnak be az országban. A kormány vakcinációért felelős képviselője, Michał Dworczyk biztosít róla, hogy több vakcina beadására is felkészültek, nem áll azonban rendelkezésre elegendő oltás.
„Az ún. nulladik csoporthoz tartozók 94 százaléka már megkapta az oltást. Ide soroljuk az orvosokat, az ápolókat és egyéb egészségügyi dolgozókat. A csoport fennmaradó része még márciusban megkapja az oltást, amikor megérkezik hozzánk az AstraZeneca vakcinájából 0,5 millió adag” – mondta Dworczyk.
Lengyelországban a 70 évnél idősebbek vakcinációja zajlik, bár egyelőre az idősek csak egy része kapta meg az oltást. Egyelőre március végéig hirdettek meg időpontokat az oltásra. Sokak számára nem jutott időpont, másoknak pedig több mint 100 kilométert kellett volna utazniuk a lakóhelyétől az oltásért. A tanárok első csoportja szintén megkapta már az oltást. A kormány szerint mindaddig nem gyorsulhat fel az immunizációs program, amíg nem kapja meg az EMA jóváhagyását a Johnson & Johnson készítménye.
Lengyelország több más vakcinagyártóval is tárgyal további oltóanyagok beszerzése érdekében, ami különösen akkor lehet fontos, ha az Európai Bizottság által kötött szerződések teljesítése a továbbiakban is késedelmesen történne. Nem hoztak azonban nyilvánosságra további információkat az érintett gyártókról, bár azt tudni lehet, hogy egyes vakcinák „még az engedélyezési fázisban tartanak”.
„Ezek nehéz feladatok, mivel az éppen a piacra lépett gyártók az Európai Bizottsággal kívánnak kereskedni, ezért vonakodnak az egyes tagállamokkal tárgyalni. Sok informális egyeztetésen vagyunk túl, és elképzelhető, hogy ezek eredményeként szerződést kötünk további vakcinaszállítmányokra” – mondta Waldemar Buda, a fejlesztési támogatásokért és regionális politikákért felelős miniszter helyettese. Lengyelországban egyelőre nem engedélyeztek más koronavírus elleni vakcinát az EMA által jóváhagyott készítményeken kívül.
Lengyelország mindenesetre viszonylag szerencsés volt a koronavírus-járvány alatt: a betegség első hulláma enyhe volt, különösen sok más EU tagállamhoz képest. A második hullám csúcsa október végén és november elején következett be, és összesen mintegy egy hónapig tartott. Az országot egyelőre szintén elkerülték a koronavírus fertőzőbb, az Egyesült Királyságban, Dél-Afrikában és Brazíliában azonosított variánsai. Krzysztof Pyrć professzor, a krakkói Jagelló Egyetem Małopolska Biotechnológiai Központ munkatársa – aki csapatával ezt a területet kutatja – becslése szerint a SARS-CoV-2 ún. brit variánsa a jelenlegi lengyel megbetegedések csupán 5-10 százalékáért felel.
Mindezek miatt a lengyel egészségügy – hiába küzd pénzhiánnyal és hiába hanyagolta el a mindenkori kormány – egyelőre nem omlott össze a koronavírus-járvány alatt. 2020 őszén mindazonáltal országszerte előfordult, hogy hosszú sorokban várakoztak mentőautók a kórházak előtt, illetve szintén volt rá példa, hogy koronavírus-gyanús betegeket kórházról kórházra szállítottak, mielőtt szabad ágyat találtak volna nekik.
A fentiek miatt kiújult az egészségügy finanszírozásáról szóló vita, amelyet először 2017-ben váltott ki olyan fiatal orvosok munkabeszüntetése, akik az ágazatra jutó GDP-arányos ráfordítások 6,8 százalékra történő emelését követelték. Akkor azt vállalta a kormány, hogy 2025-re a GDP akár 6 százalékát is az egészségügyre fordítják majd. A bejelentés eredményeként véget ért a sztrájk.
2019-ben azonban folytatták a fiatal orvosok a tiltakozást, amikor kiderült, hogy a kormány úgy döntött, régebbi GDP-mutatókból kiindulva állapítja meg a ráfordítás mértékét. A koronavírus-járvány kitörése miatt az érintettek a sztrájk elhalasztása mellett döntöttek, ma már azonban ismét napirenden van.
„A pandémia rávilágított az egészségügy hiányosságaira, és különösen a szakemberhiányra. Az állami rendszerben dolgozó egészségügyi dolgozók rendkívül túlterheltek a munka miatt, a megfelelő felszerelés pedig vagy hiányzik, vagy nem működik, és senki nincs, aki megjavítaná. Nehéz ilyen körülmények között dolgozni” – mondja Piotr Pisula, az Orvosok Országos Szakszervezete Rezidensek Szövetségének elnöke.
A fiatal orvosok ezért visszatértek követelésükhöz, hogy az egészségügyi ráfordítás érje el a GDP 6,8 százalékát, néhány éven belül pedig a 8 százalékot. A Szociális Párbeszéd Tanács legutóbbi ülése után kiderült, hogy a kormány hajlandó kisebb engedményekre, és vállalja, hogy a szektorra fordított pénzek elérjék a GDP 6,5-7 százalékát.
Csehországban lassan halad a vakcináció
Úgy tűnik, a koordináció jelenlegi szintje kevés ahhoz, hogy a Cseh Köztársaság elfogadja a közös ajánlásokat. Ennek legjobb példája az oltási stratégia. Csehország le van maradva a vakcinációs folyamatban, és hiába kért más tagállamokat, hogy ideiglenesen engedjenek át számára bizonyos mennyiségű oltóanyagot (amiben sikerrel is járt), az ország a birtokában lévő vakcinákat sem képes maradéktalanul felhasználni. Rendkívül nehéz megbecsülni, mikor érhető el a nyájimmunitás, és jelenleg nem léteznek tervek arra vonatkozóan, hogy kötelezővé tennék az oltást bármely társadalmi csoport számára.
A kormány néhány alkalommal megkísérelte a médiában népszerűsíteni a koronavírus elleni vakcinákat, de átfogó figyelemfelhívó kampányt egyelőre nem indítottak. Hírek szerint legkorábban március végén indulhat ehhez hasonló kampány. A gond mindenesetre ennél súlyosabb: elemzők szerint Csehország nem rendelkezik stratégiai kommunikációs képességekkel, és ezért meglehetősen kiszolgáltatott a vakcinákkal foglalkozó dezinformációknak.
Hiába állt helyt a pandémia elején tavaly tavasszal, a cseh egészségügyi rendszert súlyosan érintette a második és harmadik hullám, és jelenleg is rendkívül nagy nyomásnak van kitéve. A koronavírustól független kezeléseket elnapolták, de úgy tűnik, nem készült tervezet a helyzet megoldására. A „normál állapothoz” történő visszatérés fontos eleme, hogy biztosítani kell a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciáját hasonló válságok ellen. Konečná európai parlamenti képviselő üdvözölné az „utóbbi évtized során” elhanyagolt intenzív ellátási kapacitások helyreállítását, illetve több támogatást nyújtana regionális egészségügyi létesítmények számára. A Kommunista Párt képviselőjeként a privatizáció végét szeretné már látni, és amellett kampányol, hogy valamennyi egészségbiztosító vállalatot egy cégben egyesítsenek.
Tomáš Doležal szerint a Cseh Köztársaságnak frissítenie kell pandémiás forgatókönyvén: „ezen keresztül növelhető lesz a tesztelési és kontaktkutatási kapacitás, illetve napok vagy hetek alatt lehetséges lesz növelni az intenzív osztályok ágyainak számát”. Doležal szerint a pandémia rávilágított az egészségügyben a digitalizáció „elkeserítően alacsony” szintjére, valamint arra, hogy nem rendelkezünk objektív adatokkal, amelyeket ráadásul még anonimizált vagy összesített formában sem szívesen osztanak meg.
Az uniós források minden bizonnyal segítik majd a cseh egészségügy átalakítását. Az utóbbi évekre vonatkozó adatokat áttekintve láthatjuk, hogy az európai pénz egyre fontosabb szerepet játszik ebben a folyamatban. A kormánykoalíció még mindig nem tudott megállapodni, hogy pontosan miként osszák el a kohéziós alapokból származó pénzeket a nemzeti programok között. Jelenleg kizárólag a REACT-EU-ból érkező további források összetétele ismert. A juttatás több mint 70 százaléka az egészségügybe kerül, ez hozzávetőlegesen 740 millió euró. Az RRF-ből is jut az egészségügy finanszírozására, de a cseh nemzeti helyreállítási terv jelenlegi változata még nem érhető el.
A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg március 5-én angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Szlovákia, az EurActiv Lengyelország és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.