Politikai erőviszonyok a Facebookon

A Maven7 Hálózatkutató Zrt. a Political Capital politikai elemző intézettel együttműködésben új módszertanon alapuló, átfogó Facebook-kutatást végzett a főbb magyarországi pártok közösségi oldalon fennálló erőviszonyairól. Az elemzés nem pusztán az egyes politikai Facebook-oldalak passzív követését vizsgálja, hanem a tényleges politikai aktivitást, azaz a pártok posztjainak like-olását, a kommentelést és a saját posztok elhelyezését. Ennek köszönhetően a felhasználók által önként generált tartalmak alapján értelmezhető a politikai események hatása. Jobban modellezhetők továbbá az egyes politikai szereplők körül kialakuló közösségek, világosan megkülönböztethetők az egyirányú és többirányú politikai preferenciák, valamint hatékonyabban értékelhetők a Facebookon alkalmazott politikai kommunikációs stratégiák.

Az összesen több mint 255 ezer Facebook-felhasználó októberben mutatott politikai aktivitása alapján készült elemzés főbb megállapításai a következők.

• Bár egyes baloldali pártok, így az Együtt-PM jelentős számú passzív Facebook-követővel rendelkeznek, a baloldali ellenzék politikailag aktív közössége a Facebookon akkor is jóval kisebb a jobboldalénál, ha a több irányba kötődő felhasználókat is számításba vesszük. A baloldal tehát közösen sem tud jelenleg akkora kedvelői tábort felmutatni, mint a jobboldal. Ezért, ahogy az offline világban, úgy a közösségi médiában is fontos feladata a baloldalnak a még nem kötődő (még nem kedvelő) felhasználók megszólítása és megnyerése abban az esetben, ha a választáson eséllyel szeretne indulni.
• Az egyes pártokat tekintve a Facebookon a Jobbik bír a legnagyobb valóban aktív táborral, ha a több irányba is kedvelő felhasználókat vizsgáljuk. A kizárólag egy irányban elkötelezett felhasználók szerint viszont a Fidesz áll az első helyen.
• A baloldali ellenzéket tekintve a Demokratikus Koalíció mondhatja magáénak a legtöbb aktív kedvelőt, majd az Együtt2014, az MSZP, a Bajnai Gordon vezette párt társszervezetei, végül pedig az LMP következik a sorban.
• A baloldali pártok között a több irányban is elkötelezett szimpatizánsok aránya jóval magasabb, mint a jobboldali pártok esetében. A Fidesz és a Jobbik összes oldalain like-oló felhasználók nagy többsége konzekvensen csak a párthoz kötődik (78 és 76%-a az összes kedvelőnek), míg a baloldalon jóval kisebb ez az arány. Közülük a legnagyobb elkötelezett táborral a DK bír, aki az összes szimpatizánsának 41%-át tudhatja kizárólagosnak, az MSZP és az Együtt 2014 kedvelőinek 28-28%-a kizárólagos csupán, a többi párt és szervezet ennél még kisebb arányú biztos táborral rendelkezik. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a baloldali ellenzéki pártok online kedvelői megértették a választási rendszer kényszerét és meg is felelnek az együttműködés követelményeinek, hiszen kevésbé elkötelezettek egy szervezet vagy párt irányba. Igaz, így nem csak könnyebben szavaznak át a szövetséges pártra, hanem könnyebben át is „csábíthatóak” egyik táborból a másikba. A sokat emlegetett baloldali „torta” felosztása tehát a Facebookon is zajlik, miközben új szimpatizánsokat nem igazán sikerül bevonni.
• Az egyes pártvezetőket tekintve, míg Orbán Viktor oldalát 185 ezer körüli Facebook-felhasználó követi, addig Vona Gáborét csak 135 ezer körüli. Ha azonban kifejezetten a politikailag aktív felhasználók tevékenységét vizsgáljuk, akkor Vona Gábor (54403) közel tízezerrel több kedvelővel bírt Orbán Viktornál (44358) október hónapban. A harmadik a listán Gyurcsány Ferenc, akinek aktív kedvelői (32181) körülbelül dupla annyian vannak októberben, mint Bajnai Gordon (16850) és közel háromszor annyian, mint Mesterházy Attila (10909) kedvelői.
• A kommentelés és a felhasználói posztok kapcsán az állapítható meg, hogy a legtöbb átlagos felhasználói komment a Milla posztjaira érkezik, de a felhasználók posztolási hajlandósága is náluk és az Együtt 2014 oldalain a legnagyobb. Ez jól mutatja az ellenzéki oldal és ezen belül is az előbbi szervezetek jobboldalhoz képest vitatkozóbb, kevésbé centralizált jellegét.

Az alábbi hálózaton azt ábrázoltuk, hogy az egyes pártokat hogy kötik össze a közös kedvelők, azaz milyen erősek az átfedések az egyes pártok támogatói csoportjai között a Facebookon. A pártok (csomópontok) mérete az egyedi kedvelők számával arányos, a köztük lévő élek vastagsága pedig a közös kedvelők száma szerint méretezett. Tehát minél vastagabb vonal köt össze két pártot, annál átfedőbb szimpatizáns táborral bírnak.

A kutatás összefoglalója innen tölthető le.