„Az Osztrák-Magyar Monarchia már 1867-ben eljutott a közös külügy, hadügy, pénzügy koncepciójáig, elkeserítő, hogy 150 évvel később az európai integráció még nem tart itt"

Márki-Zay Péter szerint a magyar érdekeket egy erősebb Európai Unió szolgálja, az országnak pedig saját nyugati szövetségeseivel kellene közös külpolitikát folytatnia. A miniszterelnök-jelölt támogatná az Oroszországra, illetve Kínára kivetett uniós szankciókat – már ha 2022-ben ő alakíthatná meg Magyarország következő kormányát. Ami a közös uniós hitelfelvételt illeti, úgy véli, egyik tagállam felelőtlenségéért nem büntethetők a felelősen gazdálkodó közösségek adófizetői. Interjúsorozat, ötödik rész.

 

A sorozat további miniszterelnök-jelölti interjúi:

• Dobrev Klára: „Megerősíteném az EU és Magyarország világpolitikai súlyát”
• Fekete-Győr András: „A Huawei olyan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, amit egyszerűen nem ellensúlyoz az általuk kiépített 5G-rendszer alacsony ára”
• Pálinkás József: „Ma egyetlen EU-tagállam sem elég erős ahhoz, hogy az érdekeit egyedül hatékonyan tudja képviselni”
• Jakab Péter: „A közös uniós külpolitika feltétele, hogy minden európai polgár ugyanolyan mértékben magáénak érezze”
• Karácsony Gergely: „Első lépésként a paksi szerződést kell felmondani”

 

Az elmúlt időszak rámutatott, hogy az Európai Unió (EU) sok esetben béna kacsaként mozog a külpolitikai porondon, az egyhangú döntéshozatal miatt ugyanis akár egyetlen tagállam ellenállása is elég egy uniós állásfoglalás vagy szakpolitikai döntés megvétózásához. Az Európai Parlament (EP) több ízben is felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy – legalább az emberi jogokkal összefüggő esetekben – érdemes lenne elmozdulni az egyhangúról a minősített többségi döntéshozatal felé. Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU minősített többséggel hozhasson külpolitikai döntéseket?

Igen, felháborító, ha egy Orbánhoz hasonló, a keresztény Nyugat értékeit eláruló politikus meg tudja vétózni az Unió egységes állásfoglalását az emberi és szabadságjogok tekintetében, a megbízói és üzleti partnerei, azaz a keleti diktatúrák érdekében.

 

Szükség van egyáltalán arra, hogy az Unió egységes, erős külpolitikát folytasson, vagy előnyösebb, ha minden tagállam a saját külpolitikai stratégiáját követi, minimális EU-szintű koordinációval?

Igen, az Osztrák-Magyar Monarchia már 1867-ben eljutott a közös külügy, hadügy, pénzügy koncepciójáig, elkeserítő, hogy 150 évvel később az európai integráció még nem tart itt. A magyar nemzet érdekeit egy sokkal erősebb Unió szolgálja, melynek értékrendjével a magyarság nagy többsége osztozik – elítélve az orosz kémbank és a kínai egyetem beengedését, a kínai vasút és az orosz erőmű érdekében történő eladósodást, az azeri baltás gyilkos és az orosz fegyverkereskedők szabadon bocsátását, a kötvényes migráns-bűnözők betelepítését.

 

Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU erősítse, kiterjessze az Oroszországgal szemben alkalmazott szektorális gazdasági szankciókat? Mi szól mellette vagy ellene?

Amennyiben szükségesnek ítélik az Unió döntéshozói és szövetségeseink, igen, támogatnám. Elfogadhatatlan, hogy Oroszország a nemzetközi egyezményeket és szomszédai szuverenitását megsértve háborús konfliktusokat szítson, fake news propagandahadjárataival befolyásolja uniós országok és az Egyesült Államok belpolitikáját, titkosszolgálati tevékenységével az Unió területén kövessen el merényleteket szabadságért küzdő állampolgárai ellen. Ha Orbán Viktor 2009 előtt még bátran szembeszállt a grúziai orosz agresszióval, és hazaárulásnak tartotta a titkosított szerződésekkel Putyinnal való üzletelést, akkor ma is joggal várjuk el tőle a saját korábbi nyilatkozatainak való megfelelést.

 

Ön szerint Magyarországnak ki kellene tiltania orosz diplomatákat, hogy így fejezze ki szolidaritását Csehországgal a vrbeticei robbantás miatt? Ha nem a kitiltás, mi lehetne jó „válasz”?

Magyarországnak az EU-s szövetségeseivel kell elsősorban szolidaritást vállalnia, és nem a nemzetközi bűnszervezetekkel, terroristákkal és korrupt diktátorokkal. Az EU szintjén kell egységes és arányos választ adni az Unió területén végrehajtott terrorcselekményekre.

 

Az Ön kormánya leállíttatná a két új paksi blokk építését? Hogyan pótolnák azt a kieső energiát, amit ez a két atomerőmű-blokk állítana elő?

A titkosított szerződések függvényében megfontolandó az építkezés leállítása és a szerződések felülvizsgálata. Elfogadhatatlan, hogy a nyílt versenyeztetés kikerülésével ítélte oda Orbán Viktor a Roszatomnak a szerződést, hazánkat évtizedekre eladósítva a piacinál lényegesen rosszabb hitelszerződés és egy szinte kizárólag külföldi cégeknek juttatott kivitelezési megállapodás keretében. Nem véletlen az sem, hogy Európában leálltak az atomerőmű-projektek, a zöldenergia ugyanis jelenleg gazdaságosabb energiatermelést tesz lehetővé, míg az atomerőművek megtérülési mutatói igen rosszak. Egy új atomerőmű csak jóval a jelenlegi nemzetközi villamosenergia árak felett képes termelni, így a megújulók mellett az import energia is gazdaságos megoldás az atom kiváltására.

 

Milyen megoldásokkal lehetne csökkenteni Magyarország orosz energiahordozókkal szembeni erős függését?

Elsőként az energiatakarékosság, a valódi rezsicsökkentést jelentő épületszigetelés, a passzív házak, a hőszivattyús fűtés-hűtés, intelligens rendszerek, energiatakarékos megoldások segítségével. Másodsorban a megújuló energiatermelés további elterjesztésével, naperőművek és a háztartási kiserőművek alkalmazásával. Harmadsorban a beszerzési források diverzifikálásával, a horvát és a lengyel LNG-terminálokat összekötő vezetékekkel, villamosenergiában újabb interkonnektorok kiépítésével, fosszilis üzemanyagok esetében az elektromos járművek és vontatás elterjesztésével. Érdemes ezentúl a közös uniós energiabeszerzés előnyeit is kihasználni a kétoldalú megállapodásokkal szemben.

 

Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU további kínai hivatalnokokat szankcionáljon az ujgur kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekben, illetve a hongkongi demokrácia szűkítésében játszott szerepük miatt? Mi szól mellette és ellene?

Igen, Magyarországnak az EU-s és transzatlanti szövetségeseivel kell közös külpolitikát folytatnia, Kína esetében sem elfogadható a környezetvédelem, az emberi és a nemzetiségi jogok, a nemzetközi egyezmények figyelmen kívül hagyása. Kínának is szabálykövető és a világ minden nemzetét tiszteletben tartó politikát kell folytatnia.

Ön szerint ki kellene zárni a kínai cégeket, például a Huaweit, a magyar 5G-hálózat kiépítéséből, akkor is, ha így nőne a hálózat kiépítésének költsége?

Amennyiben a nyugati aggodalmak jogosak a kínai technológiai kémkedésre, amelynek keretében állampolgáraink és vállalkozásaink adatai és üzleti titkai illetéktelen kezekbe kerülnek, akkor őket kizárva kell lefolytatni a versenyeztetést, így kell a legolcsóbb beszállítót kiválasztani.

Az Ön kormánya leállíttatná a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását, illetve a Fudan egyetem budapesti kampuszának építését? Milyen projektekre költenék az így felszabaduló összeget?

Igen. Kínai érdekből, előnytelen kínai hitelből, korrupt beszerzésekkel több generációra eladósítani hazánkat semmiképpen sem elfogadható. Gyorsvasutat a Szabadka-Szeged-Kecskemét-Budapest útvonalon lenne értelme építeni, a kínai kommunista egyetem helyett pedig a magyar felsőoktatást kell fejleszteni.

 

Az Európai Bizottság és Kína tavaly év végén megállapodott egy befektetési szerződésről, ami könnyítheti az európai cégek helyzetét a kínai piacon. Ezt a szerződést ratifikálnia kellene az EP-nek, de a testület Peking egyes EP-képviselőkkel szemben hozott szankciói, illetve emberi jogi kérdések miatt egyelőre ezt nem tette meg. Ön szerint Magyarországnak érdekében áll, hogy életbe lépjen ez a megállapodás? Ön szerint az emberi jogi kérdésekre figyelemmel kell-e lenni az EU Kínával való kapcsolata során, ha igen, maghatározható-e, hogyan?

Ebben a kérdésben is a közös európai állásponttal kell szolidárisnak lennünk, hiszen nemcsak minden európainak, de minden magyarnak is érdeke, hogy Kínában is tiszteletben tartsák az emberi és kisebbségi jogokat, a környezetvédelmi előírásokat és a jogvédett szellemi termékek és alkotások tulajdonjogát és felhasználási szabályait.

A dezinformáció – különösen a Kreml és Peking szócsövei által terjesztett manipulatív retorika – Ön szerint jelent nemzetbiztonsági kockázatot? Az Ön kormánya milyen konkrét lépéseket támogatna, tenne nemzeti, illetve EU-s szinten a dezinformáció elleni küzdelemben?

Magyarországnak Finnországhoz hasonlóan fel kell készítenie polgárait a fake news elleni küzdelemre, értő olvasással és forráskritikával kell kezelnünk a napi híreket, támogatnunk kell a lakosság tájékoztatását és felvilágosítását, a napi rendszerességű gyűlöletpropaganda elleni védekezésként is.

 

Az EU tizennégy tagállama egy legalább 5000 fős, jól felszerelt gyorsreagálású uniós katonai erő létrehozását javasolja. Magyarország jelenleg a média információi szerint nincs a terv támogatói között. Ön támogatná egy ilyen hadtest létrehozását, illetve esetleges bevetését akár konfliktus-övezetekben is? A haderő bevetéséhez Ön szerint csak az egyhangú döntéshozatal lenne elfogadható, vagy elég lenne a minősített többség is?

A NATO tagjaként Magyarország kötelezettséget vállalt a nemzeti jövedelem 2%-ának védelmi kiadásokra fordítására, valamint a közös nemzetközi politika támogatására. Az uniós döntések esetében az egyhangú döntéshozatal nagy teret ad a keleti diktátorok beavatkozásának, elegendő nekik egyetlen korrupt uniós kormányfő megzsarolása vagy megvásárlása – ezért egyhangúság helyett többségi döntéshozatalra van szükség.

 

A közelmúltban derült ki, hogy Magyarország nem igényli a 3300 milliárd forint kedvezményes hitelt, ami az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből jár(hat)na az országnak, bár 2023-ig még felveheti. Az Ön kormánya igényt tart majd a kedvezményes hitelekre? Ha igen, a teljes keretösszeget lehívnák? Milyen területekre költenék ezeket a forrásokat?

Rövid időn belül megtérülő beruházásokra és fejlesztésekre mindenképpen érdemes lenne lehívni a kedvező kamatozású vagy kamatmentes támogatásokat is – látványberuházásokra semmiképp. Az energiatakarékosság, a megújuló energiatermelés, az ipari parkok fejlesztése, az egészségügy modernizációja, a digitális és az interaktív oktatás a papíralapú tankönyvmonopólium helyett, az elektronikus és a jelenleginél jobban automatizált kormányzati ügyintézés, a bürokráciacsökkentés mind ilyen területek lehetnek.

 

Az EU most először vesz fel hitelt úgy, hogy azért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. Ezzel kapcsolatban már megjelentek olyan vélemények is, például a görög, illetve a spanyol miniszterelnök tolmácsolásában, hogy ennek nem egyszeri alkalomnak kellene lennie. Az északi tagállamok, valamint Németország ezt elutasítja. Ön szerint Magyarországnak melyik oldalra kellene állnia ebben a vitában?

A felelős gazdálkodásnak minden kormányzati tevékenység alapjának kell lennie, a szubszidiaritás keretében pedig minden szint a saját eladósodásáért és adósságszolgálatáért kell hogy feleljen. Közös uniós projektek, szövetségi fejlesztések esetében az Unió, a nemzeti beruházások esetében a tagállamok, a helyi pénzügyekért pedig a települési önkormányzatok kell hogy felelősséget vállaljanak. A közös pénznem és monetáris politika ugyanakkor rendkívül felelős fiskális hozzáállást is igényel, egyik tagállam felelőtlenségéért nem büntethetők a felelősen gazdálkodó közösségek adófizetői, sem adókkal, sem inflációval.

 

Ön mely szakpolitikai területeken érzi szükségesnek a szorosabb uniós integrációt, és melyek azok, ahol továbbra is egyértelműen tagállami kézben kell összpontosulnia a kompetenciáknak?

A világ jól működő szövetségi államait tanulmányozva (pl. Kanada, USA, Ausztrália) a jelenleginél erősebb integrációra van szükség a bűnüldözés, a határvédelem, a terrorelhárítás területein, kiemelkedően szükséges egy európai FBI felállítása is. Orbán Viktor elrettentő példa arra is, hogy hatékony uniós fellépés hiányában egy korrupt diktátor teljesen fel tudja számolni a szabad sajtót, a független igazságszolgáltatást, a hatékony bűnüldözést, sőt, hátráltathatja a nemzetközi tudományos ismeretek hazai megismerését és alkalmazását a gyógyászat, a járvány elleni védekezés, az informatika, az oktatás, a közlekedésszervezés, a környezetvédelem stb. területen is.

Bár Magyarország esetében számos felzárkózási lehetőséggel és határozott előnnyel járna az uniós központosítás, a nemzetek közösségének ugyanúgy a szubszidiaritás elvére kell épülnie, mint az önkormányzatiságnak: a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol felmerülnek, minél több autonómiát meghagyva a helyi közösségeknél, a hatékonyságot figyelembe véve.

 

Márki-Zay Péterrel készült interjúnk egy hosszabb sorozat ötödik része. Kérdéseinket minden ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek elküldtük, hogy többet tudjunk meg külpolitikai elképzeléseikről, különös tekintettel annak európai dimenziójára. A visszaküldött válaszokat beérkezési sorrendben, minimális szerkesztés után közöljük.

A Political Capital, illetve bolgár, cseh, lengyel, osztrák, szlovák és román partnerei a National Endowment for Democracy támogatásával kutatják az értékalapú külpolitika preferenciák, valamint az autoriter befolyás megnyilvánulását az EU-s intézményrendszerben.