Mikor láthatja Magyarország a 2021-2027-es uniós pénzeket? - Öt pontban az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről

Az Európai Bizottság (EB) 2021. július 20-án adta ki a Magyarországról szóló 2021. évi jogállamisági jelentését. Ugyan közvetlen követkeménye ennek nem lehet, a jelentés következtetései hivatkozási alapul szolgálhatnak majd az EB magyar uniós pénzekkel kapcsolatos döntéseihez.

1. Nem az LMBTQ-törvény vagy a migráció, hanem a magas szintű korrupció a jelentés hangsúlyos eleme. Az EB jelentése négy problematikus területet emelt ki a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban: a magyar kormány „közvetett politikai befolyását” a médiapiacra; a közigazgatás legmagasabb szintjeit is elérő „klientelizmust”, a bírói függetlenséget és a civil szervezetekre helyezett politikai nyomást. A jelentés hangsúlyozza, hogy az állam relatíve hatékonyan lép fel a kis összegű, hétköznapi korrupcióval szemben, de a nagy ügyek legtöbbször felderítetlenek maradnak. Kiemelik, hogy sok esetben a törvényi keretek megfelelnek a demokratikus elvárásoknak, de azok a gyakorlatban nem érvényesülnek. A jelentés egyszer sem említi a kormány nemrégiben elfogadott LMBTQ-ellenes törvényét, a bevándorlásról pedig mindössze egy helyen írnak, a bevándorlási különadóval kapcsolatban.

2. Egyelőre nem jön uniós pénz Magyarországra. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos azt nyilatkozta, hogy Magyarország helyreállítási tervét addig nem fogadják el, amíg a kormány nem hajt végre olyan igazságügyi reformokat, amelyek minden kétséget kizáróan biztosítják az igazságszolgáltatás függetlenségét. A helyreállítási terv bizottsági jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy Magyarország részesülhessen a koronavírus okozta gazdasági válság kezelésére félrerakott uniós forrásokból. Ez ugyanakkor nem érinti az EU rendes 2021-2027-es költségvetésének forrásait.

3. Ősszel kezdődhet az Unió jogállamisági mechanizmusának éles bevetése. Az Európai Unió tavaly decemberben elfogadott jogállamisági mechanizmusát jelenleg gyorsított eljárásban vizsgálja az Európai Unió Bírósága, az első meghallgatásra október 11-12-én kerülhet sor. A mechanizmus az EU költségvetését hivatott védeni azáltal, hogy az uniós források jogszerű felhasználását biztosítani nem képes tagállamokkal szemben szankciók bevezetésére ad lehetőséget, például a források kiutalásának felfüggesztésével vagy forrásmegvonással. Ursula von der Leyen bizottsági elnök az Európai Tanács június 24-25-ei ülésén jelentette be, hogy a testület idén ősszel megindíthatja az első ilyen eljárásokat. Azt is elárulta, hogy a mechanizmus gyakorlati alkalmazásának iránymutatásairól folynak a tárgyalások a Parlamenttel – amely több alkalommal is sürgette már az EB-t, hogy vesse be az eszközt.

4. A jelentés megállapításai adhatják az alapját az EU jogállamisági vizsgálatának. A magyar jogállamisági jelentés magas szintű korrupcióról szóló részei az EB jogállamisági vizsgálatának alapját képezhetik, a testület ugyanis vélhetően első alkalommal Magyarország és Lengyelország esetében veti be az uniós költségvetés védelmére szolgáló mechanizmust. Ez a vizsgálat és az azt követő esetleges szankciók – amelyeket minősített többséggel fogadhat el az Európai Unió Tanácsa – már nemcsak a koronavírussal kapcsolatos pénzeket, de az EU rendes költségvetési forrásait is érinthetik. Egyelőre úgy látszik, hogy Orbán Viktor a költségvetési vétó feladásával elszámolta magát, és már akár a 2022-es választások előtt szankciókkal nézhet szembe. Ez, ahogy a magyar helyreállítási tervek parkoltatása is, megnehezíthetné a kormány gyors gazdasági újraindítással kapcsolatos terveit is, bár ebben az esetben az uniós projekteket vélhetően magyar költségvetési forrásokból előfinanszíroznák.

5. A kormány az általuk gyermekvédelmi törvénynek nevezett döntésre vezeti majd vissza az EB kritikáit. A magyar kormány jogállamisági jelentéssel kapcsolatos narratívája szerint „Brüsszel” (a „Soros-szervezetek” biztatására) a „gyermekvédelmi törvény” miatt zsarolja Magyarországot, és ez az oka a magyar helyreállítási tervvel szembeni ellenállásnak is. A frissen bejelentett népszavazás is ennek a retorikának az eszköze. Az eredményt a kormány arra használná majd fel, hogy a 2022-es választások előtt szavazóinak bizonyítsa, hogy Brüsszel zsarolásával szemben is védi a magyar népakaratot. Rövid távon a magyar kormány és az EB megegyezése a költségvetési pénzekkel kapcsolatban nem tűnik reális elvárásnak: a kormány a választások előtt aligha tesz komoly engedményeket az ellenségnek kikiáltott uniós „bürokratáknak”, az EB pedig az Európai Parlament, illetve a nettó befizető tagállamok többségének nyomása miatt nem lehet engedékeny.