A disztópikus víziókon túl: a közösségi média a közjóért
Évek óta használjuk, de még mindig félreismerjük a közösségimédia-platformokat, miközben az emberi természetünk és demokratikus intézményeink hiányosságaiért hibáztatjuk őket. Jobban meg kell tehát értenünk a digitális korszakot, és önálló platformokat kell létrehoznunk a bizalom-, a közösség- és a konszenzusépítéshez. Ezek voltak a Budapest Fórum egyik panelbeszélgetésének fő tanulságai, amelynek tagjai Gianluca Misuraca, az Inspiring Futures (IF) alapítója és alelnöke, George A. Tilesch, a PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke, Jamie Bartlett író, a Demos korábbi vezető munkatársa és Shan-Shan Huang, Taipei város alpolgármestere voltak.
A panel résztvevői axiómaként fogadták el, hogy bár a közösségimédia-platformok komoly kihívásokat okoznak, nem ártó szándékkal hozták létre őket. George Tilesch fontosnak tartotta azt is előrebocsátani, hogy Mark Zuckerberg nem törekszik világuralomra, de mára egy rendkívül kifinomult megfigyelő és mikrotargetálásra alkalmas hirdetési rendszert hozott létre, amelynek már mindössze „mellékterméke” az emberek összekötése. Így bár a közösségi médiaplatformok összekötik az embereket, semmiképpen sem arra szánták vagy tervezték őket, hogy nyilvános terekké váljanak közös ügyeink megvitatására. Tilesch úgy véli, hogy e platformok üzleti modelljei teljesen alkalmatlanok arra, hogy a közérdeket szolgálják, mert kizárólag a pénzszerzés céljából hozták létre őket. Az, hogy ezeket a platformokat politikai vitákra használjuk, csak ront a helyzeten, és még több hatalmat összpontosít kevesek kezében. Gianluca Misuraca gondolatmenete abból indul ki, hogy az üzleti szektor nem eleve gonosz, csak megvannak a maga érdekei. „Amikor ezeket a rendszereket létrehozták, még azt hittük, hogy az emberi és választói gondolkodás racionális. Ma már tudjuk, hogy ez egyáltalán nem így van.” Jamie Bartlett szerint is az emberi természet ismerete az, ami kulcsfontosságú: „be kell látnunk, hogy a saját elfogultságunk sokkal erősebb, mint bármi, amit a Google képes létrehozni”. Misuraca rámutatott, hogy miközben mindenki a közösségi média hátrányairól beszél, ő igyekszik meglátni benne a jót. Úgy véli, hogy ezekben a platformokban nagy lehetőségek rejlenek az információszolgáltatás és a nyilvánosság hatékonyabb elérése tekintetében. A világjárvány megmutatta, hogy milyen veszélyekkel kell szembenéznünk ezeken a platformokon, de továbbra is optimista a technológia által nyújtott lehetőségeket illetően.
Shan-Shan Huang, Tajpej város alpolgármestere inkább a jó tapasztalatokról beszélt. Felidézte, hogy Tajvant már 2019 végétől kezdve sújtotta a COVID-járvány, ami innovatív megoldásokra ösztönözte a városvezetést. A lakossággal való kommunikáció fő csatornájává avanzsáltak a közösségimédia-platformok: minden releváns eseményt, helyzetjelentést és kormányzati dokumentumot ezeken a felületeken osztottak meg. A tájékoztatáson felül így ezek a platformok arra is alkalmasnak bizonyultak, hogy felvegyék a küzdelmet az ott is futótűzként terjedő álhírekkel szemben. A Facebookon mélyebb cikkeket, az Instagramon inkább gyors, könnyen érthető információkat osztottak meg, hogy a fiatalok is gyorsan megérthessék a helyzetet. A járvány miatt a sajtótájékoztatók résztvevőinek számát eleve korlátozni kellett, a livestreameket pedig bárki követhette. A nagyobb társadalmi összejöveteleken a város big-data megoldásokat használt az emberek mozgásának nyomon követésére, de arra is figyeltek, hogy a lakosokat folyamatosan tájékoztassák az adatfelhasználásról is (az adataikat csak az események ideje alatt használták fel, utána pedig automatikusan törölték őket). Az alpolgármester beszámolója szerint a közösségi média jelentősen hozzájárult a járvány elleni küzdelemhez, és lehetővé tette a kormányzat nagyobb átláthatóságát és elszámoltathatóságát.
„A valóság az, hogy a világ analóg módon működik, így a társadalom és intézményeink szabályai és normái nem kompatibilisek a digitális világgal” – ezt már Jamie Bartlett állítja. A demokráciák akkor működnek a legjobban, ha az emberek tudják, hol rejlik a hatalom. A digitális világból épp ez az, ami hiányzik. Az átláthatóság hiánya egyrészt a platformok belső működéséből, másrészt a polgárok korlátozott felhasználói készségeiből és ismereteiből fakad. George Tilesch hozzátette, hogy bizalomhiányos környezetben élünk, de a demokratikus intézményeknek a bizalomra kell épülniük. A kutatások azt mutatják, hogy minél többet használjuk ezeket a platformokat, annál kevésbé vagyunk hajlandók kompromisszumot kötni, véleményt változtatni, vagy legalább árnyalni. Tilesch szerint egy olyan világban élünk, ahol az emberek nem bíznak az intézményekben, a szakértelemben, de még egymásban sem. A közösségi médiaplatformok vagy tudatosan kihasználják ezt a bizalmatlanságot, vagy egyszerűen nem törődnek vele. A politikusok azt mondják, hogy a politikai tribalizmus a közösségi média egyik mellékhatása, de Tilesch szerint ez messze nem a teljes kép. Alaposan meg kell értenünk a jelenlegi rendszerek hibáit, és egyenként kell orvosolnunk őket.
Tilesch szerint saját magunknak kell alapvetően változtatnunk a felhasználói szokásainkon, a platformoktól hiába is várnánk, hogy maguktól lépjenek. Kitért arra is, hogy bár Magyarország a közösségi médiát használók számában (internetezőkre vetítve) élen jár Európában, a digitális önvédelemhez szükséges tudás és oktatás teljesen hiányzik az oktatási rendszerből. Ez csak megerősíti azt, amiben a résztvevők amúgy is egyetértettek: nemcsak az alapvető, felhasználói ismereteket átadó oktatás a fontos, hanem mélyebb ismeretekre, a platformok kezeléséhez szükséges magabiztos készségek kifejlesztésére van szükség.
A képzésen kívül azt javasolták, hogy ne csak a platformokat és a digitális környezetet, hanem az egész intézményrendszerünket gondoljuk át. A kormányzatok és a demokratikus intézmények működését átfogóan át kell alakítani, hogy a digitális térben is képesek legyenek megfelelően működni. A választási jogszabályokat is át kell alakítani ennek érdekében; James Bartlett szerint, mégpedig úgy, hogy kötelezni kell ezeket a platformokat, hogy a választások során az összes fizetett hirdetést – legyen az kereskedelmi vagy politikai – tegyék elérhetővé, hogy az újságírók láthassák, mi jelenik meg, és pontosan milyen csoportokat céloznak velük. Azt már a Cambridge Analytica botránya kapcsán is láthattuk, hogy az adatokkal és hirdetésekkel kapcsolatos visszaélések akár választások kimenetelét is befolyásolni tudják.
„Mindannyian egyetértünk, hogy jó lenne újratervezni ezeket a platformokat, de senki sem tudja igazán, hogyan. (…) Ismerjük a problémákat, de nem tudjuk, hogyan oldjuk meg őket” – mondta Jamie Bartlett. Ez különösen igaz, amikor a kormányzat szerepéről van szó. Gianluca Misuraca véleménye szerint a közösségi médiát és más újonnan megjelenő technológiákat európai szinten kellene szabályozni. „Tegnapelőtt indult egy kezdeményezés a vezetésemmel, amelynek pont az a célja, hogy világszerte egy koalícióban összefogja a hasonlóan gondolkodó országokat, annak érdekében, hogy
megpróbáljanak megegyezni abban, hogy mik a közös értékeink, hogyan tudjuk tiszteletben tartani az alapvető emberi jogokat és a demokráciát” – így Gianluca Misuraca.
A panelbeszélgetés résztvevői rámutattak, hogy ha egy kormány alternatív közösségi médiaplatformot hozna létre, valószínűleg senki sem használná, de Tilesch szerint a Taipeihez hasonló városoknak különleges szerepük van a demokráciák megújításában, olyan platformokat hozva létre, amelyek inkább hasonlítanak a görög agorához, mint a jelenlegi rendszerekhez. Tajpej a közösség- és konszenzusépítésben látja a lehetőségeket. A városok elsődleges feladata nem feltétlenül ezen problémák megoldása, de fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a jó kezdeményezéseket megosszák a polgárokkal, és elmagyarázzák a helyes megközelítéseket, képviselve a demokratikus értékeket – tette hozzá.
Tilesch szerint nem a jelenlegi közösségi médiát kell átalakítani, hanem valami egészen mást kell tervezni. Véleménye szerint több időt és energiát kellene a tervezőasztalnál tölteni, és olyan platformot kell létrehozni, amely elősegíti a konszenzust, bizalmat épít, és megerősíti a polgárok közötti vitát. A kormányoknak rá kell venniük a vállalatokat, hogy olyan platformváltozatokat hozzanak létre, amelyek összhangban vannak a közérdekkel. A K+F költségvetés legalább 10-20%-át a közösségépítést szolgáló platformok létrehozására kellene fordítani, amitől persze nem kell elvárni, hogy egyik napról a másikra elérje az egymilliárd felhasználót, de bizalmat kell építenie és átláthatónak kell lennie – mondta George Tilesch.
James Bartlett szkeptikusabb, mert tapasztalatai szerint a szélsőséges csoportok minden új rendszert vagy platformot gyorsan kihasználnak. „Nem a jófiúk azok, akik hatékonyak a közösségépítésben” – mondta Bartlett, utalva a brit szélsőjobboldali csoportok közösségimédia-platformokon folytatott tevékenységére a 2016-os Brexit-népszavazás előtt. „Sokkal könnyebb elhitetni az emberekkel, hogy mindenki csal, mint megértetni velük, hogyan működnek ezek a rendszerek.” Úgy véli, hogy bár a demokráciák képesek fejlődni, attól tart, hogy ez a folyamat túl lassú lesz.
A beszélgetésnek köszönhetően valamelyest tisztult a közösségimédia-platformok körüli zavaros kép, három tételmondatot mindenképp megfogalmazhatunk:
1. Demokratikus vitára és közösségépítésre nem alkalmasak a reklámalapú közösségimédia-platformok, egyszerűen azért, mert nem arra tervezték őket, hogy nyilvános terekké váljanak, hanem arra, hogy profitot termeljenek.
2. Csak részben hibáztathatjuk ezeket a platformokat a problémáinkért, elvégre nem ők hozták létre a rossz ösztöneinket és előítéleteinket, „csak” – szándékosan vagy szándékolatlanul – erősítik és kihasználják azokat.
3. Mindebből az következik, hogy szükségünk van önálló közösségimédia-platformokra a bizalom-, a közösség- és a konszenzusépítés érdekében, helyi, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.
A Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézet 2021. szeptember 16-17-én rendezte meg a Budapest Fórumot hagyományteremtő szándékkal. A hazai és külföldi szakértőket, újságírókat, aktivistákat és döntéshozókat felsorakoztató konferencia célja az volt, hogy teret adjon a stratégiai gondolkodáshoz a mai Magyarországot és a világ más országait napjainkban meghatározó politikai, társadalmi, gazdasági, valamint környezeti átalakulásokkal kapcsolatos stratégiai gondolkodásnak. A Budapest Fórum teljes programja itt elérhető.
A panel résztvevői: virtuálisan: Shan-shan Huang alpolgármester, Taipei, Jamie Bartlett, a The Dark Net írója, korábbi Senior Fellow a Demos UK-nél, George Tilesch elnök, PHI Institute for Augmented Intelligence, a BetweenBrains: Taking Back our AI Future társszerzője, Gianluca Misuraca alelnök, Inspiring Futures, Special Advisor, Re-Imagine Europa. Moderátor: Urbán Ágnes, Mérték Media Monitor. A teljes panelbeszélgetés visszanézhető:
