Narratívák terjedése Facebook-hozzászólásokon keresztül

A Political Capital több hónapja vizsgálja, hogy a Facebook magyar szegmensére mennyire jellemző az úgynevezett „trollkodás”. Kutatásunk eredményeit esettanulmányokon keresztül mutatjuk be. Első, 2021 novemberében publikált írásunkban az oroszbarát trollkommentelők voltak terítéken. Az orosz agresszió kirobbanását követően először arról írtunk, hogy a Kreml és trolljai csúcsra járatják az áldozathibáztatást, majd az orosz narratívák terjedését mutattuk be. Mostani esettanulmányunk a belpolitikai témájú ismétlődő hozzászólásokat járja körül.

Ehhez olyan kommenteket kerestünk, amelyeket több száz alkalommal, lényegében szövegazonosan másolnak be felhasználók bejegyzések alá, vagy mások kommentjére válaszolva, így terjesztve az adott narratívát. A vizsgálatunkhoz összegyűjtöttük a 2021. szeptember 1. és 2022. január 15. közötti összes olyan hozzászólást, amelyekben szerepelt az Orbán, Fidesz, Gyurcsány, vagy Márki-Zay szavak valamelyike. A SentiOne internet monitoring eszköz segítségével közel másfélmillió hozzászólást találtunk, amely megfelelt a feltételeknek. Azaz a magyar Facebookon kimondottan intenzív véleménycsere volt ebben a központi politikai témában.

A hatalmas adatbázisban programozott szövegbányászati módszerekkel kerestünk és találtunk ismétlődő kommenteket, majd megvizsgáltuk azok fő jellemzőit, szükség esetén kibővítettük a vizsgált időszakot. Végül négy ismétlődő hozzászólást, narratívát emeltünk be jelen esettanulmányunkba. Kettő közülük kormánypárti, kettő pedig kormánykritikus álláspontot képvisel. A fő jellemzőiket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Mindegyik narratívában közös, hogy bár eltérő időpontban indultak, egyikük sem tűnt el, még mindig jelen vannak a kommenttérben. Sok Facebook-oldalon jelentek meg, így a hozzászólásokat is végiggörgető felhasználók, vagy az aktív kommentelők sokszor, sok helyen találkozhattak velük.

Az ismétlődő hozzászólások tartalmát illetően az utolsó három vizsgált narratívában közös, hogy mindegyik egy már meglévő szöveget használ fel. Azon legfeljebb csak annyiban változtatnak, hogy pár szavas bevezetőben szólítják meg azt, akinek válaszolnak, vagy vezetik fel a narratívát. Az első eset ettől lényegesen eltér: (1) nem találtunk előzményt az interneten a narratívához; (2) a tartalom nem állandó, több lépésben bővült, alkalmazkodva az aktuális közéleti szituációhoz.

A narratívákat terjesztő profilok vizsgálata alapján három fő csoportot tudtunk megkülönböztetni:

1. A szorgos aktivisták csak néhány alkalommal adják tovább a narratívát, azt is egy szűk idősávban. A profiljuk átlagos mértékben rejtett, az ismerőseik, tevékenységük, kedvelési szokásaik alapján létező személyek, valós adatokkal, akik valamelyik politikai oldallal erősen szimpatizálnak. Vélhetően valamilyen csatornán (pl. zárt Facebook-csoporton, Telegram-csatornán, vagy Facebook ismerősöktől) keresztül kaptak egy felkérést az adott tartalom megosztására, amit aztán be is írtak egy-két oldal alá. Ezzel le is zárták ezt az aktivitást, később már nem használták a narratívát. A 2-3-4-es narratívák esetében sok ilyen szorgos aktivistát azonosítottunk.
2. A vezér aktivisták hosszú időn keresztül és sokszor terjesztik a narratívákat. Akár hónapok is eltelhetnek két alkalom között, amikor aztán újra előveszik a valahová elmentett szöveget és teljesen azonos formában újra bemásolják egy hozzászólásba. A profiljuk az átlagosnál jobban védett. A beállított profilképük nem őket ábrázolja, a tartalmaik nem nyilvánosak. A hozzászólásaik ideje gyakran esik az esti órákra, azaz a tevékenységnek nincs munkavégzés jellege. Akkor figyelhető meg az aktivizálódásuk, amikor lecseng az adott narratíva szorgos aktivisták általi terjesztése, vagy egy új intenzív kampány indul. Ekkor rövid időn belül több Facebook-oldal több bejegyzéséhez egymás után bemásolják a narratívát. A 2. és a 3. narratíva esetében azonosítottunk be néhány ilyen profilt. Az ő esetükben feltételezhetjük, hogy a tevékenységüket valamennyire koordinálják, enélkül nehéz lenne például biztosítani, hogy az aktivitásuk csak ritkán fedje egymást.
3. A profi troll olyan személy, aki nagyon intenzíven (hosszú időn keresztül, érdemi kihagyások nélkül, napi több alkalommal) terjeszti a narratívákat. A profilja teljesen védett: nincs nyilvános tartalom, ismerősök, információ. A profil- és háttérkép egyike sem informatív, jellemzően ingyenes stockfotó vagy mástól átvett kép. Az aktivitása jellemzően a munkaidőre koncentrálódik, ami arra utal, hogy a tevékenysége munkavégzés jellegű.

Kérdés persze, hogy pontosan kiket, mely felhasználókat nevezhetünk “trollnak”. Erről még 2019-ben írt összefoglalónk ma is érvényes: olyan valós személyek által kezelt internetes profilokat, amelyek célja a többi olvasó megzavarása, provokálása, viták generálása. Az ilyen felhasználók számos célt próbálhatnak megvalósítani: alkalmasak egyes választói csoportok mobilizációjára vagy demobilizációjára, politikusok támogatására vagy lejáratására, a lakosság véleményének formálására, dezinformáció-terjesztésre, vagy éppen valósnak tűnő, látszólag legitim álláspontokat ütköztető viták színlelésére. Jelen kutatásunk egy lépéssel tovább megy ennél: arra keresi a választ, észlelhető-e bármilyen szervezettség a “trollaktivitás,” pontosabban természetellenes aktivitás mögött a magyar Facebook-térben.

Az ismétlődő narratívák dömpingszerű terjesztése a Facebook-hozzászólások körében nyilván hasznos annak a politikai szereplőnek, aki számára az a narratíva kedvező. Amennyiben ez teljesen organikusan történik, akkor még erőforrásba sem kerül. Koordinációval pedig még hatékonyabb eredményeket lehet elérni. A fentebb felsorolt mindhárom profilcsoportról elmondhatjuk, hogy az átlagos Facebook-hozzászólótól eltérő aktivitásban vesznek részt. Ugyanis nem a saját gondolataikat osztják meg, hanem egy mások által megírt szöveget másolnak be kommentként. A szorgos aktivisták esetében, akik csak egy-két alkalommal terjesztik a narratívát, csupán akkor beszélhetünk igazi trollkodásról, ha azt utasításra, felkérésre teszik. A második csoportba tartozó vezér aktivisták már tudatosan, kampányszerűen terjesztik a politikai üzeneteket. A harmadik csoportnál az aktivitás pedig egyértelműen arra utal, hogy részei egy hivatásos kampánygépezetnek.

A repetitív kommentelés rontja a Facebook.bejegyzések alatti eszmecsere minőségét. Feszültséget szül az eltérő álláspontot képviselők között, egymás „letrollozása”, „lebérencezése” gyakran megfigyelhető az ismétlődő narratívák környezetében. A kialakuló vitában erősödik a törzsi logika, előkerülnek a negatív jelzők. A nyilvános információt nem megjelenítő profilok csökkentik a bizalmat. Ez az irány pedig eltéríti a normális vitára nyitott felhasználókat. A narratíva felerősítése pedig azt a torz képet mutatja, mintha az lenne a többségi vélemény.

A pártok által koordinált narratívaterjesztés másik következménye, hogy a legkevésbé sem transzparens. Miközben a politikai témájú hirdetési költések 2019 óta nyilvánosak a Facebookon, ami lehetővé teszi, hogy lássuk, milyen hatalmas összegeket fordítanak a politikai szervezetek ilyen célra, a hozzászólásokon keresztül terjesztett narratívák nagyon nehezen figyelhetők meg. Az adatvédelmi szigorítások miatt kevés információ érhető el a terjesztőkről. Így nem tudhatjuk, hogy a sokszor említett trollhadsereg mennyire valós és komoly jelenség Magyarországon. Az esettanulmányaink alapján biztosan beszélhetünk aktivistákról és profi trollokról. A mögöttük álló szervezeti, működési háttérről ugyanakkor nincs ismeretünk.

Ismétlődő narratívák

 

1. Az ellenzéki hatalomátvétel káros következményei

Adatbázisunkban 2021. szeptember 29-én jelent meg először az a kormánypárti narratíva, ami szerint „Sajnos a lakosság nagy része nincsen azzal tisztában, ha hatalomra kerül az ellenzék annak mi lesz a következménye. Azt hiszik, hogy Orbán Viktor ellen szavaznak. Nem. A választás tétje, hogy megmarad e Magyarország. Migránsok beengedése, adóemelések megszorítás, a csok, és az adókedvezmények eltörlése csak néhány lehetséges pont az ellenzéki moslékkoalíció valódi programjából!” Október 20-ig csak néhány alkalommal jelent meg a hozzászólás, kizárólag a Telex oldalán. Október 20-tól válik aztán igazán ismétlődővé. A hónap végéig 210 alkalommal bukkant fel, elsősorban a Telexen és a hirado.hu-n, de ezek mellett több más Facebook-oldalon is.

Ezt követően, ahogy az alábbi ábra is mutatja, több intenzív kampányciklus zajlott, egészen december közepéig. Az év végi terjesztési szünet után januárban ismét megjelent a tartalom, bár kisebb gyakorisággal, mint korábban. Összesen 894 alkalommal jelent meg ez a hozzászólás a teljes időszakban, azokon a Facebook-oldalakon, amelyek szerepelnek a SentiOne rendszerében.

Bár a repetitív kommentet összesen 31 Facebook-oldalon találtuk meg, lényegében néhány mainstream médiumra összpontosul a terjesztés.  Az összes megjelenés 84 százaléka a hirado.hu, a 444, az ORIGO, a Telex és a HVG Facebook-oldalainak bejegyzéseire érkezett. Ezek közül is kiemelendő a hirado.hu, minden harmadik hozzászólás ezen a csatornán történt.

A hozzászólások között egyaránt vannak kommentek, amelyek közvetlenül egy bejegyzéshez írtak, illetve válaszok is, amelyek egy kommentre, vagy egy másik válaszra reagálnak. Az adatok részletes áttekintése alapján a terjesztési stratégia jellemzően úgy működött, hogy először készült egy komment a kiszemelt oldal egy bejegyzéséhez, majd az ottani beszélgetésfolyamban, válaszként is beírták a narratívát. Tehát itt az információközlés és a vita, érvelés egyaránt cél volt. Az is megfigyelhető, hogy a kommentet terjesztő hamis profil számos kormánykritikus kommentre reagált a narratíva bemásolásával.

A repetitív hozzászólás néhány kivételtől eltekintve egyetlen felhasználóhoz köthető. Több jellemző is arra utal, hogy egy kamuprofilról van szó, amely munkavégzésszerűen terjeszti ezt a narratívát.

A felhasználó semmilyen információt nem ad magáról a Facebookon. A profil- és a háttérképe is a pexels.com-ról származó ingyenes stockfotó. A tevékenységét már röviden elemeztük egy korábbi írásunkban is, ahol név nélkül bemutattuk a profil- és háttérképet. Másnap a profil törlődött a Facebookról - azt persze nem tudjuk, hogy van-e ok-okozati kapcsolat.

A hozzászólásokat döntően a napközbeni órákban írja, a hétvégeken az aktivitása átlag alatti.

Az időszak során a narratíva nem maradt állandó, több lépcsőben bővült. A kezdetben csak pár mondatot tartalmazó hozzászólás október 24-től kiegészült egy Márki-Zay Pétert kritizáló Magyar Hírlap-cikkel, majd ezután újabb MZP-vel kapcsolatos állításokkal egészült ki. Az alábbi két képernyőkép az kezdeti és az általunk hetediknek talált változatot mutatja.

Adataink alapján a narratíva január 20-án jelent meg utoljára a Facebookon hozzászólásként. A CrowdTangle segítségével ugyanakkor február 9-én megtaláltuk a Kárpátalja legyen újra magyar föld nyilvános Facebook-csoportban a narratíva tovább bővült, legfrissebb változatát, ugyanannak a felhasználónak a tollából.

2. Szabó Tímea 100 kérdése

Szabó Tímea 2021. november 16-án posztolta Facebook oldalán a Fidesznek címzett 100 kérdését. Ezt követően a teljes lista, vagy annak egy kissé rövidebb változata elkezdett megjelenni kommentekben. A legtöbb repetitív hozzászólást december elején regisztráltunk, a csúcsot a december 5-i 64 komment jelentette. A folyamat azóta sem állt le, ahogy az alábbi ábra mutatja, egy-egy napok kimaradnak, de a lista folyamatosan jelen van.

A 2021.11.16-2022.01.12. között eltelt 58 napban 420 alkalommal jelent meg a SentiOne adatbázisában szereplő Facebook-oldalakon.

A hozzászólások révén a lista a Facebook-oldalak széles körében megjelent, 71 oldal bejegyzései alatt találkoztunk ezzel az ismétlődő kommenttel. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, a legtöbb komment (19%) a kormány hivatalos Facebook-oldalára érkezett. Az összes hozzászólás fele pedig öt oldalra koncentrálódott. Ezek mindegyike a kormányoldalhoz köthető Facebook-oldal (politikusok, influenszerek, vagy kormányzati irányítású média). Sőt, összességében a hozzászólások 78 százaléka ide sorolható oldalakon jelent meg. A hozzászólások típusa döntően (83%) a bejegyzésekre adott közvetlen komment volt. Csak elvétve jelent meg egy másik hozzászólásra adott válaszban. Tehát a feltételezett cél az volt, hogy a kormánypárti oldalakon teríteni az információt anélkül, hogy a többi hozzászólóval vitába keverednének.

A 420 ismétlődő hozzászólást összesen 21 felhasználó kommentelte. Közülük kiemelkedik egy, akinek a profiljához kötődik az esetek 63 százaléka, 265 komment. Ő a vizsgált időszakban végig aktív volt (lásd az alábbi ábrán a legalsó adatsorban). A sorban őt követő felhasználó felelős további 10 százalékért. Esetében azonban egy rövidebb időszakra korlátozódik az aktivitás. A többiek között vannak, akik eseti jelleggel, egy-egy napon kommentelték a listát, de akkor több alkalommal is (az ábránkon a 4-es, 5-ös és 8-as felhasználók). Illetve olyanok is, akik egy bő hetes intervallumban voltak aktívak (3-as és 6-os). A 7-es felhasználó ebből a sorból kilóg, ugyanis sporadikusan posztolt, az ismétlődő lista két kommentelése között hetek teltek el.

A legaktívabb felhasználói profilok vizsgálata alapján biztosra vehető, hogy mögöttük valós személyek állnak. Ezek nem kamuprofilok. Ugyanakkor összehangoltságra utal, hogy a felhasználók aktivitása között kevés az átfedés. A terjesztési időszakban a legaktívabb résztvevők egymást váltva írták a hozzászólást.

 

A hozzászólások eloszlása azt mutatja, hogy magas az aktivitás az esti, éjjeli időpontokban, valamint a vasárnap az egyik legintenzívebb nap. Ezek a jellemzők is azt erősítik, hogy a hozzászólók nem munkavégzésszerűen végzik a tevékenységüket, hanem a szabadidejükben népszerűsítik a narratívát.

3. Gréczy Zsolt „gyurcsányozás” elleni kisokosa

Gréczy Zsolt még 2021. március 3-án posztolta ki Facebook-oldalára a Gyurcsány-kormány általa vélt sikereit tartalmazó listáját azzal a céllal, hogy „muníciót adjon” azoknak, akik „érvet keresnek a gyurcsányozásban szenvedők ellen”. Ezt, minimális módosítással, szeptember 17-én újra megosztotta. Az adataink azt mutatják, hogy sokan éltek a javaslattal. Az általunk vizsgált szűk hat hónap alatt 485 alkalommal osztották meg Gréczy listáját hozzászólás formájában az általunk figyelt Facebook-oldalakon.

A lista folyamatosan jelen volt a Facebook-beszélgetésekben. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a Fidesz Stop Gyurcsány Stop Karácsony! kampányára reagálva indult be egy intenzívebb terjesztés szeptember elején. Ennek a csúcsa szeptember 17-én volt, amikor 71 hozzászólást regisztráltunk ezzel a tartalommal. Ezen a napon posztolta Gréczy Zsolt második alkalommal a listáját a saját oldalán. A későbbiekben igazán aktív időszak már nem volt. Ugyanakkor egy-egy kivételtől eltekintve minden nap megjelent a Facebookon.

Az ismétlődő tartalom rendkívül széles körben terjedt. 108 Facebook-oldalon találtuk meg hozzászólásként. Nem koncentrálódott egy oldalra, a legtöbbször Szijjártó Péter hivatalos csatornáján jelent meg, de itt is csak 39 alkalommal, ami az összes találat 8 százaléka.

A lista terjesztésében legalább 46 felhasználó vett részt. Erre csak alsó becslést tudunk adni, mert sok esetben a kommentet időközben (az adatbázisunkba kerülés és a feldolgozás között) törölték, vagy az adott bejegyzéshez olyan sok (több ezer) hozzászólás érkezett, ami lehetetlenné tette a keresett válasz megtalálását és a felhasználó beazonosítását.

Ennek ellenére így is jól látszik, hogy a korábbiakban bemutatott példától eltérően, ebben az esetben főként lelkes szimpatizánsok osztották meg a tartalmat az általuk fontosnak tartott oldalakon. A hozzászólások időpontjainak eloszlása azt mutatja, hogy az esti órákban is magas volt az aktivitás. A napok eloszlásában a péntek kiugró, de ez a szeptember 17-i csúcs torzító hatása miatt lehet.

4. Lista a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok bűneiről

Még 2017 októberében, a Fidesz egykori plakátarca, Kézdiné Patakfalvy Katalin készített egy listát a 2002-2010 közötti kormányok bűneiről. Ezt fél évvel később, 2018 márciusában Bayer Zsolt is közzétette a blogján. Aztán többéves szünet után, 2021. augusztus 31-én, az előválasztás hajrájában ismét előkerült. Ezúttal a CÖF saját hírportálján, a 2022plusz.hu oldalon.

A listát kutatásunk is azonosította repetitív Facebook-hozzászólásként. Mivel az eredeti narratíva több évvel korábbi, ezért kiterjesztettük a vizsgálatunkat a teljes 2021-es évre. Az alábbi ábrán látszik, hogy beigazolódott a sejtésünk: a lista korábban is felbukkant a Facebook-beszélgetésekben. Sőt, 2021 májusában megfigyelhető egy intenzívebb kampány. Majd augusztustól rendszeresen jelen van napi egy-két megjelenéssel. A CÖF híroldalán történt publikáció után látványosan emelkedett az esetszám, ami aztán október közepére lecsengett. Novembertől újra bekerült a hozzászólásokba, még idén januárban is 38 esetet találtunk. Összességében 2021.01.01-2022.01.31. között 375 alkalommal másolták be a listát egy Facebook-poszt alá, hozzászólásként.

Az ismétlődő narratíva a Facebook-oldalak egész során megjelent. Összesen 101 oldalt regisztráltunk. A hirado.hu oldalán terjedt a leginkább, az 57 eset az összes megjelenés 15 százalékát teszi ki. Az alábbi ábra a legalább 3 megjelenéssel rendelkező 38 oldalt mutatja. Látszik, hogy ellenzéki szereplők, független médiumok is szerepelnek rajta, de főként a kormánypárti, vagy azzal szimpatizáló oldalak dominálnak.

A listát sokan terjesztették, legalább 64 különböző felhasználó. Ebben tehát a két kormánykritikus narratívára hasonlít. Ugyanakkor egy felhasználó kiemelkedik, ő 67-szer posztolta a listát. Ráadásul az aktivitása nem korlátozódott egy rövid időszakra, hanem nagyon elnyújtott. Először 2021. május 7-én másolta be egy hozzászólásába, utoljára pedig 2022. január 27-én. Két terjesztés között pedig hetek is eltelnek. Ez nem egy átlagos Facebook-hozzászólóra vall. A profilját elemezve ugyanakkor – bár nagyon kevés információt oszt meg magáról, a profilképe pedig egy montázs -, inkább tűnik valódi személynek. A hozzászólások napon belüli eloszlása is a hobbiszerű viselkedést mutatja, az esti időszakok is intenzívek. A napok esetében inkább csak a vasárnapi alacsony aktivitás emelendő ki, ami eltérő a másik három vizsgált esettől.