Oroszország „kémbankjának” regionális szerepe és biztonságpolitikai kockázatai

Oroszország „kémbankjának” regionális szerepe és biztonságpolitikai kockázatai

Vlagyimir Putyin elnök 2012-ben élesztette újjá a korábban KGST-bankként funkcionáló Nemzetközi Beruházási Bankot, amely az orosz gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek kiszolgálójaként 2019-ben tette nemzetközi székhelyét Budapestre. A már korábban is a Kreml financiális „trójai falovaként” és „kémbankjaként” aposztrofált intézetből az Ukrajna elleni orosz agressziót követően azonnal bejelentette kilépését Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária is a közös euroatlanti szankciós és biztonságpolitika érvényesítése érdekében. Noha a magyar kormány még nem támogatja a magyar állam részvényesi tagságának felfüggesztését a bankban, sőt Szijjártó Péter a magyar tőkerészesedés további növelését is kilátásba helyezte, elemzésünk egyértelműen rámutat a bank működésének magyarországi és regionális biztonságpolitikai kockázataira a jelenlegi háborús helyzetben.

A bank prioritásai

A bankot Vlagyimir Putyin 2012-ben kifejezetten az orosz nemzetbiztonsági és gazdasági érdekek európai, illetve globális érvényesítése érdekében élesztette újjá. Ennek részeként a bank részvényeseit alkotó államok közül Oroszország mindvégig megőrizte a tulajdonosi struktúrában a relatív részvényesi többségét, továbbá szinte teljes kontrollját a bank napi bürokratikus működtetése felett. A bank befolyásának további kiterjesztését szolgálta az első európai központjának 2019-ben Budapesten történt létesítése, amelyhez a magyar kormány és állam hathatós segítséget nyújtott a bank épületének ingyenes biztosításával, továbbá a bank vezető tisztségviselőit, működését és kommunikációját a külső tekintetek és hatóságok ellen védő törvényi garanciák és immunitások biztosításával.

A bank tevékenységének regionális elemzése alapján az NBB a Kreml 5 fő prioritását szolgálja:

1. Az Oroszország elleni szankciós politika elkerülése: az NBB által élvezet európai pénzügyi státusz, a bank alacsony mérlegfőösszege, továbbá az orosz állam kisebbségi részesedése a bank tőkéjéből azt jelenti, hogy a szankciós politika érvényesítése politikai és jogi akadályokba ütközhet.
2. Az európai elitekkel való magas szintű politikai kapcsolatrendszer kiépítése: a bank európai részvényeseik delegáltjai az egyes államok pénzügyminiszteri tisztségviselőiből, nemzeti banki vezetőkből kerül ki, amely közvetlen hozzáférést biztosít a Kreml számára az európai politikai-döntéshozó elithez.
3. Hozzáférés az európai pénzügyi szabályozó szervekhez és intézményrendszerhez: az európai vállalatokkal kialakított stratégiai együttműködések pedig lehetővé teszi a Kreml számára, hogy a kulcságazatok és piacok változására a gazdasági elit részeként szerepet vállaljon és hatást gyakoroljon.
4. Az orosz gazdasági befolyás kiterjesztése az Európai Unióban: az NBB egyrészt lehetővé teszi, hogy a Kreml kötvénykibocsátásokkal pénzügyi finanszírozáshoz jusson az európai pénzpiacokon; másrészt, a bank az Oroszország számára kulcsfontosságú európai, azon belül kelet-európai energiapiacon igyekszik a befolyását érvényesíteni több százmillió eurós hitelkihelyezésekkel, regionális energiavállalatok, mint például az MVM, finanszírozásával. E tranzakciók esetenként érzékeny technológiákhoz is hozzáférést nyújtanak, emellett kitűnő alkalmat biztosítanak az oroszbarát politikusok, pártok és oligarchák finanszírozásához, az orosz pénzügyi tőke politikai befolyássá konvertálásához.
5. Az orosz geopolitikai hatalom globális érvényesítése: a Nemzetközi Beruházási Bank és az orosz állam között 2020-ban kötött új együttműködési megállapodás kötelezi az intézményt Oroszország nemzeti érdekeinek kiszolgálására, azaz a bank alapvetően a Kreml egyik nemzetbiztonsági karjaként működik a regionális és globális nemzetközi pénzügyi hálózat részeként. Ennek érdekében az NBB más orosz pénzintézetekkel, nyugati vállalatokkal és pénzügyi szervezetekkel együttműködési és stratégiai megállapodások sorát kötötte, amely a pénzügyi kooperáción túl az érzékeny gazdasági vagy politikai adatokhoz való hozzáférést teszi lehetővé.

A bank működéséből fakadó kockázatok

1. Politikai kockázatok

A bank közvetlenül finanszírozhat a Kreml politikáját, háborúját, szolgáló médiumokat, politikusokat és vállalkozásokat, amely különösen sérülékennyé teszi a kis, nyitott és korrupcióra hajlamos kelet-közép-európai országokat a Kreml autoriter befolyása iránt.

Az NBB és a Kreml között hivatalos információcsere az orosz kormányt és külügyminisztériumot olyan érzékeny politikai és gazdasági információkhoz juttathatja, amely lehetővé teszi az EU, a NATO vagy az euroatlanti közösség elleni hatékony orosz fellépést a nemzetközi színtéren.

A bank az orosz kemény, puha és éles vagy sharp hatalom gyakorlásának kitűnő eszköze kiterjedt kapcsolatrendszerének, multiszektorális jelenlétének és átláthatatlan finanszírozási módozatainak köszönhetően.

2. Gazdasági kockázatok

Az NBB lehetővé teszi az orosz állami tulajdonú vállalatoknak és gazdasági elitnek a hagyományos orosz érdekek érvényesítését Európában, elsősorban az európai energiapiacon.

Az intézmény potenciálisan lehetővé teszi, hogy az orosz elit saját tevékenységét a legváltozatosabb pénzügypolitikai technikák és fedőcégek révén finanszírozhassa.

3. Nemzetbiztonsági kockázatok

A cseh titkosszolgálat egyik jelentése külön felhívta arra a figyelmet, hogy a bank feltételezett orosz titkosszolgálati háttere komoly nemzetbiztonsági kockázatokat hordoz.

A bank közvetlenül is hozzájárulhat orosz titkosszolgálati műveletek végrehajtásához Magyarország vagy az Európai Unió területén működésének és kommunikációjának törvényileg garantált átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége által.

A Political Capital partnereivel, a romániai Global Focus-szal, illetve a cseh Prague Security Studies intézettel együttműködésben vizsgálta a Nemzetközi Beruházási Bank regionális működését, az intézmény és a mögötte álló orosz állam politikai, gazdasági és befektetési prioritásait, e prioritásokkal összefüggő politikai, gazdasági és titkosszolgálati kockázatokat. Az elemzés elkészítéséhez módszertanilag az intézmény működéséről nyilvánosan elérhető beszámolókat, pénzügyi jelentéseket, jogszabályokat, működési szabályokat, nyilatkozatokat használtunk fel, beleértve a bank aktivitásának részletes vizsgálatát 2020 és 2022 között Csehországban, Szlovákiában, Romániában és Magyarországon. Az adatok elemzését pénzügyi és (geo)politikai szakértőkkel, tényfeltáró újságírókkal való interjúkkal egészítettük ki a teljes kép felvázolásához. A részletes tanulmány itt érhető el (pdf 1,58 MB) angol nyelven.

 

Kiemelt kép forrása: 444.hu