Komplex konteó DRAFT

A Political Capital reprezentatív közvélemény-kutatás keretében vizsgálta a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek iránti fogékonyság és az orosz-ukrán háború leggyakoribb, Kreml-párti narratíváinak és konteóinak támogatottsága közötti kapcsolatot. A 2022. május végén, június elején zajlott terepmunka során több kérdéssel mértük ezeket az attitűtöket. Első elemzésünkben bemutattuk a tételekből készült skálák közötti kapcsolatot, ami szerint aki hajlamos a Covid és az oltások mögött is a háttérhatalom manipulációit látni, az inkább hisz az orosz dezinformációban is. Mostani elemzésünkben a konkrét kérdésekre adott válaszokat és az azokból kirajzolódó mintázatokat mutatjuk be.

Összefoglaló megállapítások:

Háborús álhírek és összeesküvés-elméletek

A kutatás során 11 olyan kérdést tettünk fel, amelyek megjelentek az orosz dezinformációs térben. Ezek közül a magyarok leginkább az ukrán kisebbségpolitikáról szóló megállapításokkal értettek egyet. A nagyon extrém elméleteket a nagy többség egyértelműen hamisnak gvéli. Ugyanakkor még ezek esetében is van egy nem elhanyagolható réteg, akik a megfogalmazott állításokat igaznak gondolják. 

Az alábbi infografiákon a kérdésekre adott válaszok megoszlása látható a teljes mintában, valamint a fő demográfiai és pártválasztói csoportokban tapasztalt eltérések. Utóbbi tekintetében jól kirajzolódik, hogy

• a pártpreferencia mentén jelentkeznek a legnagyobb eltérések. A Fidesz és a Mi Hazánk szavazói a többi pártválasztói csoporthoz képest sokkal nagyobb arányban gondolják igaznak a felsorolt állításokat. A két tábor között alig van különbség és a sorrendjük sem mindig ugyanaz. A többi, mintánkba nagyobb elemszámmal bekerülő, párt szimpatizánsai sokkal szkeptikusabbak. A DK, az MKKP és a Momentum szimpatizánsai közel egyformán vélekednek. A jobbikosok ugyanakkor tőlük legtöbször elkülönülnek, véleményük valahol a Fidesz/MiHazánk és a másik három ellenzéki párté között helyezkedik el.
• A korcsoportok közül a fiatal felnőttek (18-29 évesek) utasították el a legnagyobb mértékben az általunk felsorolt dezinformációs állításokat. Az idősebbek között sok esetben nem tapasztaltunk érdemi különbségeket. Néhány esetben igen, ekkor az életkorral a háborús álhírekre való fogákonyság is emelkedett.
• Az iskolázottság szerepe érdemi. Minden kérdésnél a diplomások kérdőjelezték meg a legnagyobb mértékben a dezinfók és konteók valóságtartalmát. Őket az érettsgizettek követték. A szakmunkás végzettségűek, illetve a legfeljebb 8 általános iskolai osztályt teljesítők hitték el a legtöbbszőr az álhíreket. A két csoport közötti sorrend azonban nem egyértelmű. Egyes témákra a szakmunkások, másokra viszont a csak alapfokkal rendelkezők a nyitottabbak. 
• A különböző típusú településeken élők között is érdemi eltéréseket tapasztaltunk. A fővárosiak a leginkább védettek a háborús dezinformációval szemben. A vidékiek közül a nagy, megyei jogú városokban élők a kritikusabbak. Míg a kisebb városok, falvak lakói hajlamosabbak elhinni a Kreml-párti narratívákat, összeesküvés-elméleteket. 

A rutinból történő válaszadás csökkentése érdekében kutatásunk során nem kizárólag direkt dezinformációs narratívákra kérdeztünk rá, hanem két, úgynevezett fordított kérdést is feltettünk. Az egyik szerint Ukrajna egy független állam, amely ellen Oroszország jogtalan agressziót követ el, a másik szerint pedig az ukrajnai civil lakosság elleni merényletekről szóló hírek hitelesek. A két tételnél a fent bemutatott életkori eltérések eltűntek, a többi demográfiai és a pártpreferenciára vonatkozó összefüggések azonban ugyanúgy megjelentek, értelemszerűen ellenkező előjellel. Azaz a Fidesz és a Mi Hazzánk szavazói, az alacsonyan iskolázottak és a kistelepüléseken élők vélték a legkevésbé igaznak ezt a két állítást.

A fenti tíz kérdés jól illeszkedett egy skálára, ami így megragadja a Kreml-párti háborús propagandára és összeesküvés-elméletekre való fogékonyságot. Volt azonban egy tizenegyedik, viszonylag népszerű állítás, ami nem illszkedett erre a skálára. A kijelentés úgy szólt, hogy a háborúban mindenki hazudik és álhíreket gerjeszt. Miközben a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye között jelentős különbségek voltak a többi kérdést illetően, az eltérés éppen ennél a tételnél volt a legkisebb – a nagyhatalmakkal szembeni általános gyanakvás tehát táborokon átívelő jellemzője a hazai szabazóközönségnek.

Koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek

A koronavírussal kapcsolatos társadalmi vélekedésről, az oltások elfogadottságáról először 2021 tavaszán készítettünk közvélemény-kutatást. A négy visegrádi országban zajlott felmérésből kiderült, hogy aki jobban bízik a kormányában vagy az egészségügyi hatóságában, az valószínűbb, hogy beoltatja magát. A koronavírus elleni oltás elutasítása és a védőoltásokkal szembeni általános bizalmatlanság pedig nem mindig jár kéz a kézben. Az oltásellenesek a leginkább fogékonyak az összeesküvés-elméletekre – függetlenül attól, hogy azok a koronavírusról szólnak vagy sem. 

Mostani kutatásunkban a koronavírushoz kötődő leggyakoribb összeesküvés-elméletekre kérdeztünk rá - a kapott eredmények a lenti infografikán olvashatók.

• Bő két évvel a pandémia igazolt hazai megjelenése után még mindig vannak olyanok, akik a legextrémebb konteókat is elhiszik, de számuk szerencsére nem jelentős. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka vélte úgy, hogy a koronavírus nem létezik, 8% szerint a CIA hozta létre és terjesztette el, 11 százalék pedig úgy gondolja, hogy az 5G technológia bevezetésével valójában a vírust akarják elterjeszteni.
• A globális háttérhatalom szerepéről szóló elméletek iránt ugyanakkor sokkal nagyobb a fogékonyság. A megkérdezettek egy jelentős része hajlamos egyetérteni azzal, hogy a vírus globáls elit titkos tervének eredményeképpen jött létre (27%); a vírussal irányítják a világ népességét (35%); ami így egy biológiai fegyver a nagyhatalmak kezében (33%). 
• A pandémiával és az oltásokkal kapcsolatban még mindig erős a bizonytalanság és bizalmatlanság. Minden második megkérdezettünk úgy vélte, hogy sok információt direkt eltitkolnak a lakosság elől és majdnem ennyien voltak, akik szerint az oltások gyors kifejlesztése és engedélyeztetése a megbízhatóságuk rovására ment. Ez utóbbi vélekedés természetesen nem jelenti azt, hogy ők feltétlen elutasítanák az oltást. Arra ugyanakkor rávilágít, hogy az oltottak egy jelentős hányada nincs teljesen meggyőződve a nekik beadott vakcina teljes biztonságosságáról. 
• A háborúval kapcsolatos kérdésekhez hasonlóan, most is jelentős eltéréseket tapasztaltunk a pártpreferencia csoportok véleménye között. A Mi Hazánk és a Jobbik szimpatizánsai bizonyultak a leginkább fogékonyabbnak az általunk felsorolt összeesküvés-elméletekre. Ez a háttérhatalom szerepéről szóló kijelentéseknél volt igazán látványos. Őket a kormánypárti szavazók követték. Azonban rájuk kevésbé jellemző, hogy nem bíznak a tájékoztatás teljességében, vagy a vakcinák megbízhatóságában. Ez az atittűd érthető, hiszen a kormány és a Fidesz határozottan kiáll a vakcináció mellett és a rendszeres vakcinainfó-val a tájékoztatás folyamatosságát és teljeskörűségét (vagy legalábbis annak látszatát) üzeni. A DK szavazói viszont éppen erről gondolkodnak sokkal kritikusabban, mint a kormánypártiak. Miközben a többi elméletet nagyobb mértékben utasítják el. A Momentum és az MKKP szimpatizánsai hisznek a legkevésbé a felsorolt elméletekben. 
• A demográfiai csoportok között ismét az iskolázottság mutatta a legnagyobb eltéréseket. Az alapfokú és a szakmunkás végzettségűek hajlamosabbak egyetérteni a koronavírussal és az oltásokkal kapcsolatos elméletekben. Az életkori csoportok és a települések között kisebb eltéréseket tapasztaltunk. Ezek között a fiatal felnőttek és a budapestiek között mért alacsonyabb fogékonyság emelhető ki.

Általános összeesküvés-elméletek

A két specifikus téma mellett kutatásunkban az összeesküvés-elméletek iránti általános nyitottságot is vizsgáltuk. Ehhez - több korábbi kutatásunkhoz hasonlóan - a Bruder és társai által készített, 5 tételt tartalmazó kérdésblokkot használtuk fel.

• Bár a kérdések megfogalmazása téma és az aktuális politikai vezetéstől független. A speciális magyar politikai környezetben, a 12 év folyamatos Fidesz kormányzás alatt, a válaszadók közül sokan nem tudtak elvonatkoztatni. Emiatt a politikusokra, kormányszervekre vonatkozó kérdéseknél erősen megjelent a kormánypárti-ellenzéki dichotómia. Ahogy a lenti infografikán látható, a Fidesz szimptizánsai értettek egyet a legkevésbé azzal, hogy a kormányszervek szorosan megfigyelnek minden állampolgárt, vagy hogy a politikusok gyakran nem mondják el döntéseik valódi indítékát.
• A koronavírusról szóló blokkban megfigyelthez hasonlóan, itt is a Mi Hazánk és a Jobbik szavazói azok, akik sokkal hajlamosabbak elhinni azokat az elméleteket, amelyekben a globális háttérhatalom szerepe megjelenik.  Ők gondolják a leginkább azt, hogy vannak olyan titkos szervezetek, amelyek nagyban befolyásolják a politikai döntéseket, és szerintük nagyon sok olyan fontos dolog történik a világban, amelyeket eltitkolnak az emberek elől. Már a 2018-as kutatásunkban is a Jobbik/Mi Hazánk szavazói bizonyultak a legerősebb konteó-hívőknek. A mostani adataink azt mutatják, hogy a Jobbik szavazótáborában annak ellenére megmaradt az összeesküvés-elméletekre való nyitottság, hogy a párt radikális szimpatizánsainak jó része azóta átvándorolt a Mi Hazánkhoz.