5 pontban a kelet-ukrajnai megyék illegális orosz annektálásáról

1. Az annexió illegális. Az oroszok által megszállt négy ukrán megye annexióját Putyin fegyverrel kényszírette ki, hamis „népszavazásokkal” legitimáltatta. Az annexió sérti az ENSZ alapokmányát, az ENSZ főtitkára is élesen elítélte, és az országok túlnyomó többsége nem fogja elismerni. Az annexió célja, hogy Putyin eredményt tudjon felmutatni egy számára egyre rosszabbul alakuló háborúban.
2. Oroszország nem akar békét. Ugyan Putyin az eredetileg deklarált minimális céljait sem érte el a háborúval, az annexió világossá tette, hogy Oroszország nem érdekelt a békekötésben. Ha ugyanis a háború csupán ennyit ér el, az a Putyin-rezsim gyengeségének beismerése lenne és belpolitikai kockázatot is jelentene.
3. Kelet-Közép-Európa fenyegetettsége nő. Az egymás után bejelentett katonai mozgósítással és annexióval a Kreml tovább eszkalálta a katonai helyzetet, jelezve, hogy a végsőkig hajlandó elmenni politikai és katonai céljai eléréséhez. Az eszkaláció tovább fokozza a NATO keleti szárnyának, az Európai Unió keleti tagállamainak, főképpen Kelet-Közép-Európának a biztonságpolitikai kockázatait, mivel a Kreml kijelentette: Oroszország „új területeit” minden eszközzel, beleértve a nukleáris fegyvereket, meg fogja védeni.
4. Ha Oroszország győz, folytatódhat a háború. Ez az EU-ban és a NATO-ban szinte teljesen egységes álláspont, de maga Moszkva is tesz erre utalásokat, például Moldova többszöri megfenyegetésével. Oroszországgal szemben ezért tartják kulcsfontosságúnak Nyugaton az egységes politikai fellépést. Oroszország az Ukrajna ellen nyolc éve elkezdett háborúját addig fogja folytatni, amíg erővel meg nem állítják.
5. A magyar kormány oroszbarát külpolitikája alapvetően elhibázott. Az annexió újfent világosan rámutat, hogy a magyar kormány békét követelő politikája nem csak elhibázott, de közvetetten a Kreml érvelését erősíti, és elvitatja Ukrajna önálló döntés- és cselekvőképességét, önvédelemhez való jogát, így – végeredményben – szuverenitását. Az orosz háborús agresszió és eszkaláció fényében a magyar kormány uniós szankciókat rendre megszavazó, de azokat szóban támadó politikája nemzetközi szinten hiteltelen és egyértelműen rontja az ország megítélését. A magyar külpolitika korrigálása alapvető feltétele lenne Magyarország és az Európai Unió, valamint regionális szövetségesei közötti bizalom és biztonságpolitikai együttműködés helyreállításának. Ennek hiányában a magyar kormány még inkább izolálódhat a nyugati szövetségesi rendszerben, melynek komoly politikai és gazdasági következményei lehetnek a jelenlegi krízisben.