Orosz befolyás Magyarországon
Október 27-én az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság ülést tartott, ami a külügyi bizottság és a LIBE társszervezésében valósult meg és Magyarország, illetve Spanyolország helyzetét vizsgálta. Uniós összehasonlításban mindkét országban kirívóan erős a Kreml befolyásolási tevékenysége, a spanyol és a magyar nyilvánosságban terjednek a legintenzívebben az orosz eredetű dezinformációk. Spanyolországban a katalán függetlenség ügyét kihasználva szivárog be a dezinformáció, Magyarországon pedig sokszor az állami vagy kormányközeli média akadály nélkül közvetíti a Kreml-párti narratívákat.
Magyarországgal kapcsolatban az egyik meghívott szakértő Krekó Péter, a Political Capital igazgatója volt, aki az orosz befolyásolás négy fő csatornájáról beszélt:
- az energetikai kapcsolatokról,
- a gazdasági üzletekről és a „korrozív befektetésekről”,
- a titkosszolgálati tevékenységről, illetve
- az információs befolyásról.
Krekó Péter elmondta, hogy Magyarország az EU orosz gáznak leginkább kitett tagállama. A függőség oldására nem tettek jelentős lépéseket sem a 2010 előtti, sem a 2010 utáni kormányok. A jelenlegi kormány ráadásul még az orosz-ukrán háború kitörése után is sokkal aktívabban dolgozik az Oroszországból Magyarországra irányuló gázszállítás biztosításán, mint a diverzifikáción. A paksi atomerőmű bővítése szintén aggodalomra ad okot. Ez a Roszatom egyetlen aktív projektje az EU-ban, miután az elmúlt években Bulgáriában, Csehországban és Finnországban a hasonló beruházásokat leállították. Mégis, a magyar kormány már az orosz invázió megkezdése után bejelentette, hogy felgyorsítják az építkezést.
Az Kreml befolyását az is erősíti, hogy több olyan beruházás is volt az elmúlt években, ahol szoros gazdasági kapcsolat alakult ki orosz és magyar, kormányközeli szereplők között. Habár Magyarország Oroszországgal való kereskedelme más partnerekkel összevetve elenyésző, ezek a stratégiai gazdasági kapcsolatok komoly tárgyalási potenciált jelenthetnek az orosz fél számára. A paksi beruházás mellett ide tartozik például a budapesti M3-as metróvonal járműállományának felújítási ügye. Az orosz befolyásszerzési műveletek történetéből jól ismerjük, hogy ezek a „pénzcsapdák” igen hatékonyak lehetnek a szakpolitikai eredmények és külpolitikai döntések megváltoztatásában.
Az elmúlt néhány évben Magyarország az EU egyik legsebezhetőbb országává vált az orosz titkosszolgálati műveletekkel szemben is. A háború miatt az EU tagállamainak túlnyomó többsége sorra utasítja ki a diplomatákat, a magyarországi orosz követségen dolgozók száma azonban nőtt az elmúlt évben. 46 fő helyett ma már 56-an dolgoznak itt, ami európai viszonylatban nagynak számít, Varsóban például 13 főből áll a szervezet. Hasonló probléma merül fel a sajtóban csak „kémbankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank esetében is. Krekó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az orosz titkosszolgálat éveken keresztül hozzáfért a külügy belsős levelezéséhez, ennek pedig nem lett semmiféle következménye.
Krekó Péter végül a magyarországi orosz állami befolyás leglátványosabb dimenziójára, az információs befolyásra is kitért. Ennek fő jellemzője, hogy a Kreml-párti narratívák az állami és a kormánypárt által irányított médián keresztül beépülnek a közbeszéd főáramába. A magyar média közel 75%-os kormányközeli koncentrációja az elit oroszpártiságával kombinálva nagyban hozzájárul az álhírek és dezinformációk terjedéséhez. Mindez hosszú távú hatást gyakorolt a magyar lakosság külpolitikai orientációjára is: a Nyugat- és EU-ellenesség növekszik, míg az oroszpártiság erősödik a társadalomban.
Krekó Péter az EU ING2 bizottsági meghallgatása során 2022. október 27-én elmondott angol nyelvű beszéde itt elérhető a beszéd magyar nyelvű fordítása pedig itt.
