Négy pontban Orbán Viktor nagy-magyarországos sáljának diplomáciai következményeiről

1. Miután az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, hogy adjon magyarázatot a „revizionizmus” eszméinek népszerűsítésére, hasonlóképpen tiltakozott a román, a szlovák és a horvát kormány is, míg az osztrák külügy gúnyosan arra figyelmeztetett, hogy a történelmi térképek alapján a Magyar Királyság száz éve megszűnt. A környező országok heves reakciója ellenére Orbán Viktor a helyzet tisztázása vagy a diplomáciai feszültségek enyhítése helyett annyival intézte el a helyzetet, hogy „a foci nem politika” – ezzel tovább rontva Magyarország nemzetközi megítélését az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. 
2. A jelenlegi háborús helyzetben a revizionizmus komoly biztonságpolitikai kockázatot jelent mind Ukrajna, mind a szomszédos országok számára, hiszen Vlagyimir Putyin az orosz kisebbséget „védő” nyílt területi revizionizmussal indokolta és legitimálta az Ukrajna ellen indított inváziót. Ráadásul a Kreml a háború kezdete óta folytatott hibrid hadviselése részeként többször is Ukrajna területi felosztását helyezte kilátásba – felvillantva, hogy Lengyelország vagy Magyarország akár történelmi jogon igényt tarthat Ukrajna lengyel, illetve magyar kisebbségek által lakott nyugati területeire. Ráadásul a felmérések szerint mind Magyarországon, mind egyes környező országokban a területi revizionizmus a mai napig bír valamilyen szintű társadalmi támogatottsággal, az ezzel való játszadozás tehát aligha a kormány által egyébként hangoztatott béke irányába mutat.
3. A kelet-közép-európai országok diplomáciai konfliktusai egymással vagy Ukrajnával szemben gyengítik a NATO-t és az Európai Uniót is fenyegető orosz agresszióval szembeni ellenállást. A Kreml célja épp a környező országok polgárainak megtévesztése, összezavarása. A revizionizmushoz kapcsolható kijelentéseket vagy politikai állásfoglalásokat a Kreml már fel is használja az Ukrajna és a környező országok ellen irányuló háborús retorikájában. 
4. Annak ellenére, hogy a magyar kormány határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, az esetenkénti kétértelmű, nacionalista diplomáciai kijelentések feszültséget kelt(h)e(t)nek a határon túli magyar közösségek és a környező országok többségi társadalmai között. Ennek példája Kövér László házelnöknek az Ukrajna területi felosztására vonatkozó orosz javaslat után tett nyilatkozata, amelyben felrótta, hogy annak idején a kárpátaljai magyarság véleményének kikérése nélkül dőlt el, hogy a Szovjetunió felbomlása után Ukrajnához fognak tartozni.