12 pont, avagy mi a baj a Fidesz szuverenitásvédelmi javaslatával?

Hét szervezet, köztük a Political Capital, közös közleményt tett közzé, a hónapokkal ezelőtt belengetett, de törvényjavaslati formában csak a múlt héten nyilvánosságra került úgynevezett szuverenitásvédelmi szabályok ellen.

Az alábbi 12 pontban konkrét, gyakorlati példákkal alátámasztva mutatjuk meg, hogy mi a baj a Kocsis Máté frakcióvezető által jegyzett tervezettel.

1. Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy a Fidesz olyan új hatóságot szeretne létrehozni, amelyre semmi szükség, viszont rengeteg pénzbe fog kerülni az adófizetőknek.
2. Az új hivatal, ha változatlan formában jön létre, Magyarország szuverenitásának védelme címén bárkivel, például cégekkel, egyházakkal, pártokkal, civil szervezetekkel, de akár magánszemélyekkel szemben is eljárhat. Bárki rákerülhet az új hivatal radarjára, aki valamilyen közhatalmi döntést szeretne befolyásolni.
3. Az is elegendő, ha egy polgár vagy egy helyi civil szervezet szeretné megakadályozni, hogy a településen akkumulátorgyár épüljön, mert az máris a közhatalmi döntés befolyásolásának számít.
4. Ahhoz, hogy vizsgálódni kezdjen, az új hivatalnak nem kell mást tennie, mint rásütni az ilyen és ehhez hasonló “közhatalmi döntés befolyásolására”, hogy az 1) külföldi érdeket szolgál vagy 2) sértheti Magyarország szuverenitását. Mivel a tervezett törvény nem szab korlátokat, a hivatal bárkire és bármire ráhúzhatja, hogy külföldi érdekből sérti vagy veszélyezteti a nemzeti szuverenitást. Vagyis a hivatal bármikor, bárkivel szemben vizsgálatot indíthat.
5. Első ránézésre persze nincsen mitől tartani, hiszen a hivatal nem szabhat ki bírságokat és nem tartóztathat le senkit, ezért az eljárása nem is tűnik annyira veszélyesnek. A valóság azonban egészen más. A hivatal ugyanis a vizsgálata során minden adathoz, információhoz hozzáférhet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy se magánszemélynek, se cégnek, se politikai pártnak, se egyháznak, se civil szervezetnek nem lehetnek előtte titkai.
6. A hivatal kitalálói erre persze mondhatják azt, hogy aki nem tesz semmi rosszat, például nem veszélyezteti Magyarország szuverenitását, annak nincsen mitől tartania. És hát ugye ott van a rendőrség, az adóhatóság, meg az ügyészség, és ezek előtt sem lehet titkolózni. Csakhogy ezek a szervek törvényekben szabályozott keretek között járnak el és bírósági úton jogorvoslattal lehet élni a döntéseik ellen. Ráadásul még a nyomozók és az ügyészek sem férhetnek hozzá minden adathoz, például az ügyvédi titkot képező, valamint az eljárás alá vont személy hozzátartozóira nézve terhelő adatokat nem foglalhatják le. És vannak esetek, hogy csak előzetes bírói engedély alapján járhatnak el.
7. Nem így az új hivatal, hiszen ennek a hatóságnak az eljárására nem vonatozik semmiféle törvényi garancia: tetszés szerint bárkivel szemben eljárhat és sehol nem lehet panaszt tenni az intézkedései vagy a döntései ellen. Az új hivatal nemcsak évente készít majd jelentést Magyarország szuverenitásáról, de egyedi eseteket is megvizsgálhat és azokról is a nyilvánosságnak szánt jelentést állíthat.
8. Megint az a helyzet, hogy első ránézésre ezzel nincsen semmi baj. Kivéve persze akkor, ha netán téves vagy valótlan dolgokat tartalmazó jelentés készül, vagy ha a hivatal kifejezetten lejárató, hazug állításokat fogalmaz meg. A helyzet ugyanis az, hogy ilyen esetben sem lehet panaszt tenni és pert sem lehet indítani.
9. Az is komoly gondot okoz, hogy a hivatal, ha olyan ügyre bukkan, amelynek a “jellege vagy a súlya” szükségessé teszi, kezdeményezheti, hogy az érintett szervezet vezetőjét a parlament nemzetbiztonsági bizottsága idézze maga elé. Jogorvoslat természetesen ilyen esetben sem lehetséges. Képzeljük el, amint mondjuk egyházi vezetők, polgármesterek, civil szervezetek képviselői vagy magáncégek ügyvezetői kénytelenek magukat nemzetbiztonsági meghallgatásnak alávetni.
10. Ha tájékozódni akar, az új hivatal nemcsak a saját eljárására támaszkodhat, de hozzáférhet bármely más szerv által titkosított, úgynevezett minősített adatokhoz, és a Nemzeti Információs Központot is igénybe veheti. A Nemzeti Információs Központ a titkosszolgálatok egyike, amelyiknek az a dolga, hogy felmérje a különféle állami szervek igényeit és ez alapján ellássa őket a megfelelő információkkal. Vagyis az új hivatal titkosszolgálati módszerekre és eszközökre is számíthat, ha valamit meg akar tudni.
11. A törvényjavaslatban található parttalan fogalmak és a hivatalnak adott, mindennemű jogi garanciát nélkülöző rendkívül széleskörű felhatalmazás amúgy a kormány által gránitszilárdságúra módosított Alaptörvény követelményeit sem teljesíti. Ezért, ha Magyarországnak lenne még igazi alkotmánybírósága, akkor mindenki megnyugodhatna afelől, hogy ez a törvény el fog bukni.
12. És akkor a ráadás: a Fidesz ugyanazzal a lendülettel azt is meg akarja tiltani, hogy egyesületek külföldről származó pénzből választási kampányt finanszírozzanak. Ez alapvetően rendben lenne, hiszen a kampányköltéseket nagyon is rendbe kéne tenni. A törvény a pártoknak sem ok nélkül tiltja 1989 óta azt, hogy a választási kampányaikat külföldről finanszírozzák. A Fidesz most ezt a tilalmat kiterjesztené az egyesületként működő jelölő szervezetekre. Az új szabályok azonban egyedül a Fidesz ellenzéki kihívóinak lehetetlenítenék el a működését, miközben érintetlenül hagynák a Fidesz által csúcsra járatott kampánykorrupciót, így a CÖF-nek történő kampánykiszervezést, meg a közpénzből fizetett szakadatlan plakátpropagandát.

Ha a Fidesz szándéka valóban Magyarország szuverenitásának védelme lenne, akkor nem a demokratikus értékek talaján álló hazai szereplők ellen kellene fellépnie, hanem a szövetségi rendszerünkön kívüli, autoriter országok államilag szervezett politikai, gazdasági és (dez)információs befolyásolási törekvései ellen. Úgy véljük, valóban egyre több fenyegetés éri Magyarország szuverenitását a szövetségi rendszerünkkel szemben ellenséges országok, különösen Oroszország és Kína részéről. Ezért 21 olyan javaslatot fogalmaztunk meg, amelyek ténylegesen Magyarország külső szuverenitásának és biztonságának védelmét szolgálják.