A cseheket foglalkoztatják legkevésbé az európai választások miközben Lengyelországban várhatóan magas lesz a részvétel
Az EU tagállamai közül Csehországban a legalacsonyabb az érdeklődés a közelgő európai parlamenti választások iránt. A cseh válaszadók mindössze fele venne részt a közelgő választáson, derül ki a friss Eurobarometer közvélemény-kutatásból. Ugyanakkor a szomszédos Lengyelországban – részben az októberi lengyel parlamenti választásnak köszönhetően – magas részvételre lehet számítani.
Aleksanda Krzysztoszek (EURACTIV.pl) és Aneta Zachová (EURACTIV.cz)
A cseh válaszadók 50% százaléka nyilatkozott úgy, hogy amennyiben jövő héten tartanák meg az uniós választásokat „valószínűleg” részt venne.
A cseh válaszadók szerint az uniós választáson való részvétel fő oka az, hogy az emberek hajlandóak támogatni egy politikai pártot vagy az általuk kiválasztott jelöltet. A távolmaradásuk okai között elsősorban azt emelték ki, hogy általában véve nem érdekli őket a politika.
Lengyelországban viszont nagyon megnőtt az európai választáson való részvételi szándék. Háromból négy lengyel válaszadó jelezte, részt venne az európai parlamenti választásokon, ami összevethető az októberi parlamenti választásokon tapasztalt 74 százalékos rekord részvételi aránnyal.
A lengyel válaszadók 76 százaléka jelezte azt, hogy részt venne a választáson, ami jóval magasabb, mint az összes tagállam átlag eredménye (68%). Mindössze Dániában, Hollandiában és Svédországban várható magasabb részvételi arány.
A 2018-as felmérésekhez képest Lengyelországban 23 százalékponttal nőtt a részvételi szándék, ez a legmarkánsabb emelkedés az EU tagállamai között.
A lengyel társadalom meglehetősen lelkesnek mutatkozik az uniós tagsággal kapcsolatban, miközben Donald Tusk, az Európai Tanács korábbi elnökének (EPP) vezetésével egy Európa-párti koalíció veszi át a hatalmat a nacionalista Jog és Igazságosság (PiS, Európai Konzervatívok és Reformisták) vezette kormánytól.
A Eurobarometer szerint a lengyelek 53 százaléka tekint pozitívan Európára, míg a teljes EU-polgárságnak csupán a 45 százaléka. Továbbá a lengyelek 82 százaléka látja úgy, hogy Lengyelország számára előnyös volt az uniós tagság, ami az uniós átlagnál 10 százalékponttal magasabb.
A lengyelek lelkesedésével szemben, a közvélemény-kutatás eredménye szerint, Csehország marad az EU egyik leginkább euroszkeptikus országa, mivel a csehek mindössze 44 százaléka látja az uniós tagságot „jó dolognak”.
A legutóbbi, 2019-es európai parlamenti választásokon a csehek mindössze 29 százaléka járult az urnákhoz, ami az egyik legalacsonyabb részvételi arány volt az egész Unióban.
Míg a csehek az uniós bővülésre, addig a lengyelek a jogállamiságra összpontosítanak
A közvélemény-kutatás azt is vizsgálta, hogy a válaszadók mit gondolnak az EU bővítéséről. Az EU jelenleg fontolgatja, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezd Ukrajnával és Moldovával, valamint nyugat-balkáni országokkal is bővítené a blokkot.
A cseh kormány prioritásnak tekinti az EU bővítését és Ukrajna gyors csatlakozását szorgalmazza.
A cseh közvélemény viszont máshogy gondolkozik a bővítésről. A cseh válaszadók mindössze 37 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió fényében az EU-nak fel kellene gyorsítania a bővítési folyamatot, miközben a válaszadók 57 százaléka nem támogatta ezt.
Varsóban a legtöbb lengyel válaszadó a demokráciát, a szabad mozgást, a jogállamiságot, valamit a szólás- és lelkiismereti szabadságot említette mint a legfontosabb uniós értékeket.
A PiS nyolcéves kormányzása alatt rendszeresen került konfliktusba az Európai Bizottsággal a kormány reformjai miatt, melyek a Bizottság szerint sértették az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtószabadságot és az alapvető emberi jogokat.
Lengyelország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, az EU történetének legnagyobb bővítési körében. Ugyanakkor a mai napig nem vezette be az eurót, nem csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM II), annak ellenére, hogy a szakértők rendszeresen tárgyalnak ezekről a kérdésekről.
A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg 2023. december 8-án angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország, az EurActiv Szlovákia és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.