A szlovák autóipar zöld átállása a V4 után kullog – itt a magyarázat

Szlovákia lemaradásban van az ágazatba történő magas színvonalú beruházások vonzása és az új elektromos járművek nyilvántartásba vétele terén – erősíti meg egy új tanulmány. Az autóipar környezetbaráttá tételének egyik legnagyobb kihívása a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet, amelyre az oktatási rendszer eddig nem tudott reagálni. 

Natália Silenská, Euractiv.sk

Az autóipar elektromobilitásra való átállása fontos lépés a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése felé. Szlovákiában a közúti közlekedés területén az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését nem sikerült kordában tartani.

Más ágazatokkal összehasonlítva ez a szektor adja a legtöbb nitrogén-oxid-kibocsátást is. A járművek közül a személygépkocsik a legnagyobb szennyezők. Az autóipartól nagymértékben függő V4 gazdaságai eltérő ütemben közelítik meg az ágazat átalakítását.

A szlovák autóipar jövőjéről folytatott tárgyalások után Robert Fico miniszterelnök rámutatott Szlovákia egyre mélyülő problémájára, amely az elektromobilitás terén mindinkább elszakad az Európai Uniótól és a visegrádi négyek szomszédaitól.

Sőt, sürgette, hogy Szlovákia „nem várhat tovább egy-két évet, mert addig a világ elhalad mellette". Csehország, Lengyelország és Magyarország ugyanis már régen elkezdte felkészíteni autóiparát a jövőre.

Míg Szlovákia most építi első akkumulátorgyárát, addig két szomszédja, Lengyelország és Magyarország már „akkumulátor-szuperhatalommá” nőtte ki magát.

Ez egybecseng az Adapt Institute és a Centre for International Private Enterprise (CIPE) szervezetek nemrégiben készült tanulmányával is. Szerintük Szlovákiának többek között a munkaerőhiányt, illetve a politikai vízió hiányát is mielőbb orvosolnia kell a lemaradás csökkentése érdekében.

A tanulmány szerzői szerint az, hogy a közép-európai ipar nem képes alkalmazkodni az új trendekhez, kihívásokhoz és lehetőségekhez, nemcsak a régió jövőbeli jólétét, hanem akár annak stabilitását és a helyi demokráciák ellenálló képességét is veszélyeztetheti.

Az átalakulás ütemét az államok határozzák meg

Tanulmányuk részeként az Adapt Institute és a CIPE kutatói egy sor interjút készítettek szakértőkkel, politikusokkal és tisztviselőkkel, hogy felmérjék, mit kell tennie Szlovákiának ahhoz, hogy felzárkózzon a többi V4-országhoz.

Számos megoldás elsősorban az állam és a politikusok kezében van, vélik az elemzők. Ide tartozik például az oktatás támogatása és az ágazatban dolgozók foglalkoztatása. A külföldről érkező emberek foglalkoztatása, a duális képzés kiterjesztése vagy a szakképző iskolák létrehozása is segítene.

Monika Martišková, a Közép-európai Munkaügyi Kutatóintézet (CELSI) kutatója 2024 legnagyobb kihívásaként a munkaerőpiac belső szerkezetátalakítását jelölte meg a termelés és a termékek automatizálása és digitalizálása következtében.

A CELSI előrejelzései szerint 2030-ra a magasan képzett állások száma nyolc százalékkal, 2050-re pedig akár 31 százalékkal is növekedni fog, a közepesen és alacsonyan képzett munkaerőt igénylő állások száma pedig csökkenni fog.

„Az autóiparnak egyre több magasan képzett munkavállalóra van szüksége, míg a közepesen képzettek a digitalizáció és az automatizálás miatt veszítik el az állásukat” – mondta Martišková az EURACTIV Slovakianak.

Az Adapt Institute és a CIPE tanulmánya emlékeztet arra, hogy Szlovákia még mindig vonzó a külföldi befektetések számára, de a szomszédos országok sikeresebbek a magasabb színvonalú befektetések vonzásában.

A támogatások hiánya és a nem kellő figyelem

A befektetőket elriaszthatják az elégtelen energiaár-támogatások és az alacsony innovációs támogatási szint a vállalkozások számára. Emiatt a működési költségek Szlovákiában sokkal drágábbak lehetnek, mint a szomszédos országokban.

A tanulmány rámutat a töltőinfrastruktúra szükségességére is, mivel ez alapfeltétele annak, hogy több elektromos autó kerüljön az utakra. Ezek kiépítése ebben az esetben is a politikusok hajlandóságától függ – emlékeztetnek az elemzők.

A töltőhálózat jelentős bővülése már 2024-ben várható, amikor a vállalatoknak és önkormányzatoknak szánt uniós Helyreállítási Terv két pályázatából megépített több száz töltő üzembe helyezése várható.

Egy másik kihívás az elektromos járművek ellátási láncának diverzifikálása és ellenállóképességének erősítése, amely jelenleg nagymértékben függ Kínától. E veszély leküzdéséhez azonban már nem elegendő az egyes uniós országok külön-külön fellépése, és európai szintű közös fellépésre van szükség.

Ursula von der Leyen például már szeptemberben bejelentette, hogy vizsgálatot indít a potenciálisan illegális kínai állami támogatásokkal kapcsolatban. Ez előkészítheti az utat a kínai járművekre kivetett vámok bevezetéséhez, amelyek az Európai Bizottság elnöke szerint szintén torzítják az európai piacot.

Jaroslav Hercog, a ŠKODA AUTO Slovakia importőrének képviselője szerint az infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása, az adókedvezmények bevezetésének koncepciója, valamint a középtávú támogatási programok elindítása mindenképpen hozzájárulna az elektromos járművek arányának növeléséhez Szlovákiában.

Ugyanakkor szerinte a helyzet mindaddig nem fog változni, amíg „az alternatív meghajtás és az elektromobilitás témája a társadalom érdeklődésének homlokterében marad".

A téma azért is fontos Szlovákia számára, mert tizenegy év múlva már csak olyan új személygépkocsikat és kisteherautókat lehet majd értékesíteni, amelyek szén-dioxid-kibocsátása nulla. Ilyen célt tűzött ki az EU elfogadott Fit for 55 klímacsomagja, amelynek célja, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az Unió üvegházhatású gázkibocsátását.

Váratlanul a szomszédok árnyékában

Szomszédaihoz képest Szlovákia továbbra is jelentősen előrébb jár az egy főre jutó személygépkocsik össztermelésében. Világviszonylatban az első helyen áll, Csehország a második, Magyarország pedig a negyedik.

Az új elektromos járművek forgalomba helyezésében azonban, amelyek az Európai Bizottság szerint az autóipar jövőjét hivatottak jelenteni, Szlovákia az EU országai között a sereghajtó.

2023 januárja és novembere között a teljes Európai Unióban az újonnan regisztrált elektromos járművek aránya átlagosan 14,2 százalék volt. Ezzel szemben Szlovákiában ez az arány mindössze 2,6 százalékot tett ki, annak ellenére, hogy az elmúlt évben 87 százalékkal több akkumulátoros elektromos személygépkocsit és kishaszonjárművet regisztráltak, mint 2022-ben.

Ebben a tekintetben azonban a visegrádi négyek egyik tagja sem éri el az európai szintet. A szomszédos csehek három százalékot értek el, a lengyelek 3,6 százalékot, a magyarok pedig 10,6 százalékkal a legjobbak a Visegrádi Négyek közül.

Ennek ellenére a szomszédos országok nem felejtették el más módon is átalakítani iparukat, ezt bizonyítja, hogy a régióban az elektromos autókhoz akkumulátorgyárakat építenek, ami Szlovákiában eddig hiányzott. Ez a tény csak azután fog megváltozni, hogy a Gotion Inobat Batteries megépíti Szlovákia első gigagyárát Šuranyban.

Addig azonban a befektetők elsősorban Lengyelországra, Csehországra és Magyarországra koncentráltak. Az utóbbi két országnak már sikerült európai vezető szerepet betöltenie a születőben lévő akkumulátoriparban.

Lengyelország rendelkezik a második legnagyobb elektromos járműakkumulátor-gyártási kapacitással, még világviszonylatban is. Varsó 2022-ben még az Egyesült Államokat is megelőzte, amely a harmadik helyre süllyedt, majd Magyarország következik a negyedik helyen. Szlovákia déli és északi szomszédai eközben egyaránt keményen dolgoznak azon, hogy tovább bővítsék termelésüket.

 

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg 2024. február 27-én angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország, az EurActiv Szlovákia és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.