Autoriter befolyás az Európai Parlamentben – az EP-képviselők szavazatait vizsgálva

A Political Capital – folytatva korábbi kutatásait –, a kártékony külföldi befolyást és az autoriter rezsimekkel szembeni fellépést vizsgálta az Európai Unióban, kiemelt figyelmet fordítva Közép-Európára. Nyomon követtük az EP-képviselők külügyi témájú szavazásait a 2019-2024-es ciklus során. Az egyes nemzeti pártokat Oroszországgal, Kínával, illetve általában az autoriter rezsimekkel kapcsolatos határozathozatalokban elfoglalt álláspontjuk mentén vizsgáltuk.

 

Kutatásunk főbb megállapításai

• Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója a Krím 2014-es annexiója után ismételten felerősítette az autoriter hatalmakkal kapcsolatos törésvonalakat a parlamenti frakciók és pártok között az EP-ben. A Kremllel, Kínával és más autoriter rezsimekkel szembeni kritikusságot mérő KCI-, CCI- és CAI-indexek rangsorát a Renew frakció vezeti 94-96%-os pontszámokkal, míg a sor végén a szélsőjobboldali ID és a szélsőbaloldali Left frakció található lényegesen alacsonyabb értékekkel.

 

Forrás: Political Capital

 

• A koronavírus-járvány intenzív szakaszának kifutásával estek ugyan valamennyit a fősodrú frakciók autoriter-ellenes pontszámai, a háború hatására a Left és az ID frakciók KCI-pontszámai jelentősen (26-ról 53%-ra, ill. 35-ről 52%-ra) emelkedtek. Ebben szerepet játszhatott a szélsőjobboldalt és a szélsőbaloldalt is elérő elemi felháborodás, amelynek hatására például a korábban még Putyin arcképét a pólóján viselő, a populista-radikális olasz Ligát vezető Matteo Salvini (ID-frakció) is Ukrajna pártjára állt.

 

A fideszes EP-képviselők szavazásai

• A változás még szembetűnőbb, ha a magyar adatokat, elsősorban a Fidesz és a KDNP képviselőinek magatartását elemezzük. A háború előtt a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül következetesen támogatták a Kreml-kritikus javaslatokat, az inváziót követően azonban a Fidesz képviselői markánsan a Kreml és Peking pártjára álltak, szakítva a korábbi gyakorlattal. Két példa:
  • Az invázió 2023-as évfordulójára időzített parlamenti szavazáson a nagyrészt magyarok lakta, ukrajnai Beregszászon született Bocskor Andrea fideszes képviselő szavakban még határozottan elítélte az orosz agressziót, a szavazáson viszont – a Fidesz-frakcióval egységben – már tartózkodott.
  • Az Alekszej Navalnij ellen elkövetett politikai gyilkosságot elítélő határozatot a parlament 92%-a támogatta, míg a Fidesz képviselői tartózkodtak a szavazáson – annak ellenére, hogy Gál Kinga, a képviselőcsoport elnökeként részvétét fejezte ki.

• A Fidesz az orosz vagy kínai rosszindulatú külföldi befolyást elítélő indítványoknál egyaránt és elsősorban a szavazástól való tartózkodással vagy távolmaradással fejezte ki „puha elutasító” álláspontját, amely lehetővé tette számára, hogy ne kerüljön azonos platformra a legszélsőségesebb frakciókkal. Ennek ellenére, a Fidesz és a KDNP Kreml-kritikus KCI-értéke (85-ről és 93-ról) 44 és 49%-ra, a Fidesz Kína-kritikus CCI-értéke pedig (51-ről) 25%-ra esett az inváziót követően, ami a gyakorlatban óhatatlanul az ID-hez közelítette a kormánypárti képviselők álláspontját.

 

Az ellenzéki EP-képviselők szavazásai

• A magyar ellenzéki pártok képviselői esetében nem hozott fordulatot a háború kitörése, a Kreml és Peking befolyása ellen ugyanolyan következetességgel léptek fel: a KCI- és CCI-indexek ellenzéki értékei 86 és 91% között szóródtak. Ezek alapján
  • a Jobbik bizonyult a leginkább Kreml-kritikus pártnak (89%),
  • a Momentum pedig Kína leghangosabb kritikusának (90%), míg
  • a DK szintén magas értékei második vagy harmadik helyezést értek az autoriter-ellenes skálákon.

• Ha az egyes képviselőket nézzük, akkor Oroszország ellen a DK-s Ara-Kovács Attila, a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton lépett fel a legmarkánsabban.

A magyar európai parlamenti képviselők rangsora a Kreml-kritikus (KCI) értékeik alapján

 

• A Kína-kritikus szavazásokat Donáth Annával holtversenyben szintén Ara-Kovács Attila támogatta a leginkább (95%), őket a DK-s Rónai Sándor (91%) követte. Az egységes ellenzéki kórusból csak az MSZP, majd az Esély párt képviselőjeként Ujhelyi István lógott ki 64%-os Kína-kritikus (CCI) értékével. Ő szintén a Pekinget elítélő szavazásoktól való távolmaradáshoz, azaz a határozatok „puha elutasításához” folyamodott, vélhetőleg tekintettel a Kínával ápolt szorosabb kapcsolatára. (Ujhelyi képviselőként az Európa és Kína közötti gazdasági együttműködés elősegítésére, egyfajta hídszerepre törekszik. Ennek részeként 2023 októberétől a Shenzen-i gazdasági kamara ingyenes tanácsadójává vált, ill. részt vett az „Övezet és Út” kezdeményezés pekingi csúcstalálkozóján is.)

 

A magyar európai parlamenti képviselők rangsora a Kína-kritikus (CCI) értékeik alapján

 

A többi önkényuralmi rezsimekkel kapcsolatos pártálláspontok, azaz CAI-értékek, nagyjából a Kreml-ellenes szavazási mintázatot követték, noha a Fidesz és a KDNP nagyobb arányban támogatták ezeket a határozatokat (CAI értékük 69% és 79% volt), valószínűleg a baloldali, pl. kubai vagy venezuelai, rezsimekkel szembeni elutasító(bb) álláspontjuk miatt.

  

Módszertan

Kutatásunk az Európai Parlament frakcióinak, illetve egyes kelet-közép-európai és balkáni országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, Magyarország, Románia és Bulgária) pártjainak és képviselőinek európai parlamenti szavazási magatartásán keresztül vizsgálta Kína és Oroszország, továbbá más autoriter hatalmak befolyását a parlament kilencedik ciklusában (2019-2023 decemberéig bezárólag). Ehhez három indexet hoztunk létre: (1) Kreml-kritikus index (KCI), (2) Kína-kritikus index (CCI), (3) más autoriter rezsimekkel szemben kritikus index (CAI). Az indexek 0%-tól 100%-ig terjedő értéket vehettek fel az egyes képviselők szavazási magatartásához (támogatás, tartózkodás, leszavazás, nem szavazás) rendelt pontszámok vagy értékek összesítésével. 100%-ot akkor mutatott egy index, ha az adott képviselő minden szavazáson részt vett és támogatta az autoriter befolyás elleni indítványt, és fordítva

 

Az Európai Parlamentben érvényesülő autoriter befolyás regionális összehasonlító elemzése angol nyelven itt elérhető.