A kormánytól független narratívák tarolnak a nyilvános Facebook-csoportokban
A február elején kitört kegyelmi botrány jelentős politikai hullámokat vert a magyar belpolitikában. Jelen kutatásunk a botrányt követő időszakban a nyilvános Facebookcsoportokban terjedő narratívákat vizsgálta. Míg korábban azt tapasztaltuk, hogy a nyilvános csoportokban sok álprofil osztott meg közéleti tartalmat, láthatóan politikai céllal, és leginkább a kormányzati irányítású médiából, ezek tevékenysége mostanra szinte megszűnt. A valósnak tűnő profilok pedig leginkább a független média cikkeit osztják meg, messze megelőzve a kormányzati irányítású, az ellenzékhez köthető és a bulvár felületek írásait. Míg a kormánnyal szimpatizáns csoportokban a Magyar Pétert lejárató cikkek domináltak, a kormánnyal kritikus csoportokban a kegyelmi botrányról és a NER fényűzéséről szóló cikkek voltak a népszerűek.
A Facebook a legnépszerűbb közösségi média Magyarországon, így erre a felületre fókuszáltunk friss, 2024. február 10. és május 1. között megjelent cikkeket feldolgozó kutatásunkban. Arra voltunk kíváncsiak, milyen politikai témájú információk és dezinformációk terjednek a nyilvános Facebook-csoportokban (fél) organikusan, azaz valós vagy látszólag valós profilok révén, és milyen szereplők terjesztik ezeket. Kutatásunk mögött az a feltételezés állt, hogy a felhasználok jelentős mértkében tudják növelni egyes hírek és narratívák terjedését a Facebookon azzal, ha megosztják azokat saját falukon vagy csoportokban.
Ezt támasztotta alá korábbi vizsgálatunk is, amelyben több száz álprofilt azonosítottunk, amelyek nyilvános csoportokban terjesztettek láthatóan a Fidesz politikai céljait szolgáló üzeneteket, koordinált módon, jórészt a kormányzati irányítású felületek cikkeit osztva meg. Az álprofilok legfőbb jellemzője az volt, hogy a Facebook URL-jében idegen nevek szerepeltek a profilon szereplő nevekkel szemben, hogy profil- és a borítóképeiket orosz közösségimédia-oldalakról szerezték be, és hogy ezeket koordináltan állították be. Leleplező cikkeink után több álprofil megváltoztatta az URL-jét, hogy az megegyezzen a profil nevével, majd tevékenységük is szinte lenullázódott.
Mostani kutatásunkban ezért azt kívántuk vizsgálni, milyen hatást vált ki a (látszólag) valós felhasználók tevékenysége az álprofilok mellett vagy helyett. Ehhez először a Facebook adatelemző alkalmazása, a CrowdTangle segítségével beazonosítottuk a legtöbbet megosztott cikkeket, és hogy mely nyilvános csoportokban osztották meg őket. Ezt követően elemeztük a tartalmukat és az, kik osztották meg őket, hogy ebből következtessünk a terjesztők valódiságára és a megosztások mögötti esetleges szervezett célra.
Azt találtuk, hogy a felhasználók túlnyomó részben kizárólag egy médiatípusból (külön vizsgáltuk a kormányzati irányítású média, a független média, az ellenzéki kötődésű média és a bulvármédia cikkeinek megosztásait) osztanak meg tartalmakat a nyilvános Facebook-csoportokban. A vizsgálat során 541 felhasználót azonosítottunk, akik közül 475-en kizárólag egy, 58-an kettő, és csak 8-an osztottak meg cikkeket három különböző médiatípusból. Egyetlen felhasználó sem osztott meg tartalmat mindegyik médiatípusból. Kormányközeli felületek írásait 105 felhasználó osztotta meg, akik közül csak 11-en osztottak meg más forrásból is írásokat. A független média cikkeit 357-en osztották meg, akik közül 43-an az ellenzéki kötődésű média írásait is szívesen posztolták különböző csoportokban. Az ellenzékhez köthető média cikkeit 105-en osztották meg, közülük 60-an kizárólag ebből a típusból osztottak meg írásokat. A bulvármédia közéleti cikkeit 51 felhasználó osztotta meg, akik közül 20-an más médiatípusoktól származó írásokat is terjesztettek.
A vizsgált profilok túlnyomó többsége vélhetően valós személyeket rejt, mindösszesen három álprofilt azonosítottunk be az 541-ből. A profilok között megkülönböztethetjük az átlagos felhasználókat, akik egy alkalommal osztanak meg cikkeket, a vezéraktivistákat, akik hosszú időn keresztül, rendszeresen terjesztik a politikai tartalmakat, valamint a szorgos aktivistákat, akik csak néhány alkalommal, szűk idősávban teszik ezt. A cikkek megosztási gyakoriságát tekintve a legtöbb felhasználó átlagos. A lenti táblázat bemutatja a vezéraktivisták és a szorgos aktivistákat megosztási mintáját. Vezéraktivistának tekinthetjük az 1., 2., 3., 4. és 5. felhasználót, akik látszólag tudatosan, kampányszerűen terjesztették a politikai narratívákat azzal, hogy sok cikket sokszor osztottak meg különböző nyilvános csoportokban. Felhasználó 1 egymaga felel az összes kormányközeli cikk nyilvános csoportokban történő megosztásának 28%-áért. Szorgos aktivistának nevezhetjük a 3., 6., 7., 8., 9. és 10. felhasználót, akik kevés cikket terjesztettek, viszont azokat rövid időn belül, sokszor osztották meg a különböző nyilvános csoportokban.
A tíz legaktívabb megosztó a nyilvános Facebook-csoportokban
Tudatos megosztási minták rajzolódtak ki azzal, hogy a cikkeket olyan csoportokban osztották meg, amelyek fogékonyak lehettek rájuk. A felhasználók általában felismerik, hogy az adott cikk mely csoportban válthat ki szimpátiát, és olyan csoportba posztolják, amelyhez passzol a cikk tartalma, mondanivalója. Így a csoportok visszhangkamraként működnek, ahol a felhasználók nézeteikkel összhangban álló információkat és üzeneteket osztanak meg, és ilyenekkel találkoznak. Például a felhasználók ugyanazokban a csoportokban osztották meg a független és az ellenzéki kötődésű felületek cikkeit.
A független média írásai sokkal népszerűbbek a kormányzati, az ellenzéki kötődésű és a bulvár felületek cikkeinél, megosztási arányuk jóval nagyobb a vizsgált időszakban. Összességében a vizsgálatunkban szereplő 145 cikket 2024-szer osztották meg nyilvános Facebook-csoportokban. A független média írásai messze a legsikeresebbek, hiszen 33 ilyen cikket 1196 alkalommal osztottak meg a nyilvános csoportokban. Ehhez képest a kormányzati irányítású média 63 cikkét 425 alkalommal osztották meg, az ellenzékhez köthető médiumok 21 cikkét 319-szer, a bulvármédia 25 közéleti cikkét pedig 84-szer.
A megosztásokra vonatkozó összesített adatokból nem derül ki, mely cikkeket osztották meg a legtöbben, de a fenti adatokból is látszik, hogy nagyok az eltérések a megosztások arányában. A kormányzati irányítású média cikkeinek alacsony megosztási arányát az is jelzi, hogy a legsikeresebb cikküket mindösszesen 27 alkalommal osztották meg. Abból, hogy a kormányzati média cikkei ilyen alacsony megosztást értek el, arra követezhetünk, hogy kevés szorgos és vezéraktivástája van a kormánypártnak, akik utasítás nélkül adják tovább a politikai üzeneteket. A független média cikkei messze túlteljesítették a kormányzati média írásait, mivel három cikkük is átlépte a 100 megosztást.
A kutatásban szereplő cikkeket összesen 367 nyilvános Facebook-csoportban osztották meg: a kormányhoz közel álló újságok cikkeit 93-ban, 274-ben pedig vegyesen terjesztettek független, ellenzéki és bulvárcikkeket. A három legaktívabb Facebook-csoport a Követeljük Orbán távozását! (32708 tag) 103 megosztással, az Egységben Létünkért Magyarországért (14947 tag) 78 megosztással és a Fidesz és Orbán Viktor ellenesek csoportja (25174 tag) 77 megosztással. A kormánnyal kritikus csoportokban keverednek az ellenzéki és független sajtó cikkei, de kis mértkében feltűnnek a bulvár és kormányzati irányítású felületek írásai is.
A tíz legaktívabb nyilvános Facebook-csoport megosztások száma szerint
Nem meglepő módon egymástól teljesen eltérő narratívák dominálnak a kormánypárti és kormánnyal kritikus csoportokban.
A kormányközeli orgánumok cikkei sok témát érintettek, az orosz-ukrán háborútól az Európia Unión és az ellenzéken át Magyar Péterig. A Facebook-csoportokban legtöbbet megosztott cikkek Magyar Péterről szóltak, ezt követte az orosz-ukrán háború, az Európai Unió és az ellenzék lejáratása. A Magyar Pétert érintő cikkek az új kihívót „bolondnak”, „erkölcsi hullának”, „balliberális messiásnak” vagy „árulónak” nevezték. Továbbá hangsúlyozták, hogy Magyar Péter többszörösen megfenyegette akkori feleségét, Varga Juditot, amit Varga munkatársai, kabinetfőnöke és a rendőri jegyzőkönyv is megerősített. Úgyszintén komoly kritikát kapott Emmanuel Macron francia elnök februári felvetése, hogy mindent meg kell tenni az ukrajnai orosz győzelem megakadályozása érdekében, így azt sem lehet kizárni, hogy európai katonákat küldjenek Ukrajnába. A kormánypárti sajtó előszeretettel terjesztette azt az oroszpárti narratívát, hogy ennek a felvetése is átlépett egy vörös vonalat. Cikkeikben többször idézik Dmitrij Medvegyevet, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettesének közösségi médiában megosztott megnyilatkozásait, például hogy „(...) Macron a gyávaság fajának tökéletes példánya”, vagy hogy „Oroszországnak nincs több vörös vonala Franciaország felé”.
A független sajtó legtöbbet megosztott cikkei Mészáros Lőrincről, Tiborcz Istvánról és a NER fényűzéséről, pazarlásáról szóltak. Ezt követték a kegyelmi botrányról, az akkumulátor gyárakhoz kapcsolódó károkról és a Magyar Péterről szóló cikkek. Futótűzként terjedt a 444.hu arról szóló cikke, hogy Novák Katalin a kegyelemben részesített K. Endre falujában nyaralt Erdélyben. Ezt 160 alkalommal osztották meg 82 különböző csoportban. Hasonló módon terjedt a Balog Zoltán püspök körüli pénzügyi botrányról szóló írás is, amit 117 alkalommal posztoltak. A Vsquare arról szóló cikkét, hogy Tiborcz István megpróbálta megvenni a Spart, 107 alkalommal osztották meg. Ilyen sok megosztás esetén megjelennek a szorgos és vezéraktivisták. A Novák Katalinról szóló cikket például egy felhasználó 23 alkalommal osztotta meg, amit már tudatosnak tekinthetünk.
Az ellenzékhez köthető és bulvár felületek legtöbbet terjesztett írásai a kegyelmi botrányt és Magyar Pétert érintették. Az ellenzékhez köthető médiumok sokszor megosztott cikkei mögött tudatos szorgos aktivistákat fedeztünk fel. Egy aktivista például kampányszerűen, 26 Facebook-csoportban terjesztette a Nyugati Fény írását arról, hogy Karsai Dániel támogatja Magyar Pétert. Ugyanez a felhasználó 25 különböző csoportba posztolt be egy Deutsch Tamást lejárató írást. A Nyugati Fény azon cikkét, amely méltatta Dobrev Klára kiállását a viták mellett, két felhasználó terjesztette tudatosan, fejenként 13 alkalommal osztva meg különböző csoportokban.
A bulvárlapok legtöbbet megosztott cikkei jellemzően nem politikai témájúak. A kevés közélettel foglalkozó írás pedig a legalacsonyabb megosztási arányt érte el. Egyetlen cikkük sem lépte át a 15 megosztást. Sok olyan közélettel foglalkozó cikkük volt, amelyeket egyszer sem osztottak meg csoportokban. Legtöbbször a kormányközeli Ripost arról szóló cikkét osztották meg, hogy Demszky Gábor nevezte ki és Karácsony Gergely támogatta a bicskei gyermekotthon igazgatójának kitüntetését. Nem meglepő módon ezt a cikket terjesztették az általunk beazonosított kamuprofilok is.
Módszertan
A CrowdTangle használatával először négy típusba soroltuk a médiumokat: kormányközeli, független, ellenzéki kötődésű és bulvár. Kormányzati irányítású média alá soroltuk a Mandinert, az Origot, a Magyar Nemzetet és a hírado.hu-t, míg függetlennek a 24.hu-t, a Telexet, a 444.hu-t, és a Népszavát, az ellenzéki kötődésű médiához soroltuk a Nyugati Fényt, az Ellenszélt és a Valódi Híreket, végül bulvárnak tekintettük a Ripostot, a Borsot, a Blikket és az Nlc-t. Ezt követően a február 10. és május 1. közötti időszakban beazonosítottuk a legtöbbet megosztott cikkeket, majd azok URL-jeiről megkerestük, mely nyilvános csoportokban osztották meg. A cikkeket megosztó profilok vizsgálatához a Facebook keresőjén keresztül elérhető nyilvános adatokat használtuk.
A vizsgálatunk során médiatípusonként a legtöbbet megosztott 145 cikket választottuk ki, amik közülük 63 cikk a kormányzati irányítású médiához, 33 cikk a független médiához, 21 cikk az ellenzéki médiához és 28 cikk a bulvárlapokhoz köthető. Mivel a CrowdTangle a cikkek megosztási rangsorolásánál a nem nyilvános megosztásokat is figyelembe veszi, ezért egy sok megosztást elérő cikkről a feldolgozás során kiderülhetett, hogy azt csak alig, vagy egyáltalán nem osztották meg nyilvános csoportban.
