A visegrádi politikusok eltérően gondolkodnak Von der Leyen második ciklusáról

Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország eltérően vélekednek Ursula von der Leyen esetleges második elnöki megbízatásáról az Európai Bizottság élén. Míg Magyarország és Szlovákia erős kritikákat fogalmaz meg és nem valószínű, hogy támogatni fogja, Lengyelországban megosztottak a pártok, Csehország pedig ambivalens, de szeretnének kiharcolni egy minél befolyásosabb tárcát a következő Bizottságban.

Demény Richárd (Political Capital), Barbara Zmušková (Euractiv.sk), Aleksandra Krzysztoszek és Krzysztof Ryncarz (Euractiv.pl), Kateřina Horáková (Euractiv Czechia).

Magyarország

2019-ben Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kulcsszerepet játszott a Spitzenkandidat-rendszer kisiklatásában és ezzel megakadályozta Manfred Weber bizottsági elnöki aspirációját. A magyar miniszterelnök akkor Ursula von der Leyen jelölése mellett kampányolt, abban bízva, hogy ő elnézőbb lesz a magyar kormánnyal szemben.

A magyar kormány von der Leyenhez fűzött reményei azonban az évek során fokozatosan szertefoszlottak. Az általa vezetett Bizottság már régóta szemben áll Orbán Viktorral, aki von der Leyen egyik leghevesebb és leghangosabb kritikusává vált.

„Úgy gondolunk rá [von der Leyenre], és úgy olvassuk a szavait, mintha Európa vezetője beszélne – holott ő valójában a mi alkalmazottunk, a mi fizetett alkalmazottunk, akinek az a dolga, hogy végrehajtsa, amit mi döntünk” – mondta nemrég.

2023-ban a magyar kormány az Európai Bizottság elnökét gyalázó óriásplakátokat helyezett ki, amelyeken Soros György liberális magyar-amerikai üzletember fia, Soros Alex mellett látható, aki szinte egyszemélyben a Fidesz ellenségképének megtestesítője. A kormánypárt az európai parlamenti választásokra is elhelyezett óriásplakátokat, amelyeken az ellenzéket ,,Brüsszel alázatos szolgáinak” bélyegzik von der Leyent ábrázolva.

Így nem meglepő, hogy a magyar kormány nem támogatja von der Leyen második ciklusát az Európai Bizottság élén. Bóka János magyar EU-miniszter azonban azt sugallta, hogy a magyar kormány nem ellenzi a csúcsjelölti csomag többi nevét, amely a portugál António Costát az Európai Tanács elnökének, a máltai Roberta Metsolát az Európai Parlament elnökének, az észt Kaja Kallast pedig az EU külpolitikai vezetőjének jelölné.

Ami a többi magyar pártot illeti, az Európai Néppárt befogadta soraiba az újonnan alakult Tisztelet és Szabadság Pártot (TISZA). Magyar Péter a párt alelnöke és egyben EP-képviselővé választott politikusa egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy pártja támogatni fogja-e von der Leyen európai parlamenti jelölését.

A Demokratikus Koalíció (DK) megszavazta, hogy von der Leyen legyen az Európai Bizottság 2019- es elnöke. Azonban idén már a párt nem kommunikálta nyíltan, támogatná-e Ursula von der Leyen újraválasztását, ugyanis a szocialisták elsődleges jelöltje Nicolas Schmit mellett kampányoltak. A szélsőjobboldali Mi Hazánk sem zárkózott el attól, hogy bírálja von der Leyent. A Pfizer gate-nek nevezett ügy a párt egyik vezérfonala volt a kampányban és az elmúlt években egyaránt.

Szlovákia

Miközben a szlovákiai kormánypártok továbbra is nagyon kritikusak a jelenlegi brüsszeli politikai elittel szemben, hajlandók támogatni a mainstream vezető jelölteket, ha cserébe ki tudnak harcolni maguknak valamilyen politika előnyt.

Ez történt a júniusi csúcstalálkozó alkalmával is, ahol Peter Pellegrini a Hlas párt alapító elnöke és egyben a jelenlegi szlovák elnök, bár felszólalt a közép- és kelet-európai jelöltek képviseletének megerősítése mellett az uniós csúcspozíciókban, végül a portugál António Costát támogatta a Tanács elnöki posztjára, feltéve, hogy az felülvizsgálja a Hlas és a SMER tagságának a Szocialista és Demokrata (S&D) frakció általi felfüggesztését az Európai Parlamentben.

Pellegrini bírálta Kaja Kallas főképviselői pályázatát is, mivel szerinte a „mind a négy égtáj felé folytatott diplomáciát” kellene támogatni, ami alatt a szlovák kormány burkoltan az orosz- és Kína-barát politikát érti.

Pellegrini az EU legmagasabb pozíciójáról, az Európai Bizottság elnöki tisztségéről ugyan hallgatott, de a koalíciós partnere, a SMER nagyon kritikus Ursula von der Leyennel szemben. Monika Beňová, a SMER EP-képviselőinek delegációvezetője nyilvánvalóvá tette, a párt öt EP-képviselője nem fogja támogatni őt.

„Az én szemszögemből nézve inkább lobbista, mint politikus. Ezért nem sikerült politikai karriert építenie Németországban, majd ugyanezt a lobbista politikát folytatta az Európai Bizottságban. Ami ahhoz vezetett, hogy jelenleg az Európai Ügyészség lobbizás gyanújával folytat nyomozást ellene” – mondta Beňová.

Lengyelország

Mivel Jerzy Buzek 2009 és 2012 között az Európai Parlament elnöke volt, Donald Tusk pedig a 2014-2019-es időszakban az Európai Tanács elnöke, tehát Lengyelország már régóta az „új EU" egyetlen olyan országa, amely a vezető tisztségek bármelyikét betöltötte.

Idén Radosław Sikorski külügyminisztert tartják az egyik esélyesnek az EU diplomáciai vezetői posztjára, különösen akkor, ha az EU vezetői nem jutnak konszenzusra Kaja Kallas észt miniszterelnök jelölésével kapcsolatban.

Lengyelország már 2014-ben jelölte Sikorskit erre a posztra, továbbá a Der Spiegel úgy jellemezte őt, mint ,,Mr. Tökéletes Varsóból”. A Tusk tanácsi elnökké válásával járó alku részeként azonban elvesztette a posztot olasz szocialista kollégájával, Federica Mogherinivel szemben.

Ezúttal, a tíz évvel ezelőtti helyzettel szemben, Sikorski azzal érvel, hogy nem akar semmilyen kiemelkedő uniós pozícióért indulni. „Donald Tusk és én vagyunk valószínűleg az egyetlenek a lengyel politikusok között, akik lemondanak egy jövedelmező uniós állásról, hogy Lengyelországot szolgálják” – mondta nemrég.

Elemzők szerint Lengyelországnak esélye lehet egy jó portfólióra a következő Európai Bizottságban, ha újra kinevezik Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, akit Tusk hivatalosan is támogatott.

Míg Tusk Polgári Platformja (PO) és az EPP másik lengyel tagja, a Lengyel Néppárt (PSL) minden bizonnyal támogatni fogja von der Leyent, a többi lengyel csoportosulás, köztük a második legnagyobb lengyel EP-képviselettel rendelkező konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt szavazataiban nem bízhat.

 „Még a néppárti biztosok között is rosszul szerepel. Következésképpen ellene fogunk szavazni” – mondta az EurActiv Polandnak az európai választások előtt Ryszard Czarnecki a PiS volt EP-képviselője, aki nem tudta mandátumát meghosszabbítani.

A PiS számára problémát jelenthet, hogy az olasz Giorgia Meloni esetleg támogatja von der Leyent. Amennyiben pártja, az Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia) az újbóli kinevezése mellett szavaz, a PiS pedig ellenzi azt, komoly szakadás alakulhat ki az ECR-frakcióban.

Robert Biedroń baloldali képviselő (SCD) szerint a lengyel baloldal támogatása attól függ, hogy von der Leyen koalícióra lép-e majd az ECR-frakcióval. „Nehéz támogatni von der Leyent, miközben együtt akar működni az ECR-vel, amelynek a PiS is tagja” – mondta az EurActiv Polandnak, hozzátéve, hogy Tusktól azt várta, kijelentse, a PO sem adná beleegyezését egy ilyen együttműködéshez.

A szélsőjobboldali Szövetség részéről Anna Bryłka világossá tette, hogy pártja „semmilyen körülmények között” nem fogja támogatni von der Leyent. „Jobban örülnénk, ha a miénkhez közelebb álló nézeteket valló személy lenne a Bizottság elnöke” – mondta az EurActiv Polandnak.

Csehország

Csehország nem pályázik uniós csúcspozíciókra, de Petr Fiala cseh miniszterelnök azt szeretné, ha a jövőbeli vezetés két alapelvre összpontosítana. „Ezek röviden a belső és külső biztonság, valamint a versenyképesség” – mondta az Euractiv.cz-nek egy június 17-ei sajtótájékoztatón.

Ami Ursula von der Leyen második mandátumának támogatását illeti, Fiala pártja az ODS az ECR képviselőcsoportjában foglal helyet. Diplomáciai források szerint az ECR bizonyos mértékig ki van zárva a csúcspozíciók kinevezéséből. Mindazonáltal Fiala közismerten baráti kapcsolatot ápol von der Leyennel, ami arra utal, hogy ő és képviselőtársai politikai nézeteltéréseik ellenére támogathatják a jelölését.

Von der Leyen támogatottsága az Európai Parlamentben a cseh pártok részéről szintén kérdéses. Az ANO, az Andrej Babiš vezette legnagyobb ellenzéki párt, amely hét képviselővel rendelkezik, ellenezni fogja a kinevezését. A párt a közelmúltban kilépett a liberális ALDE pártcsaládból és a Renew Europe képviselőcsoportból, ami arra utal, hogy egy nacionalistább és populista retorika felé mozdult el.

„Ursula von der Leyen elnökségét több szempontból is sikertelennek tartom (...)” – zárta az Euractiv.cz-nek Ondřej Kovařík, az ANO újraválasztott európai parlamenti képviselője.

Nem valószínű, hogy Von der Leyen a többi cseh EP-képviselő támogatását is elnyeri. Nevezetesen a Přísaha és a Motoristé, Stačilo! koalícióét, amelyet a Cseh Kommunista Párt és az SPD vezet, és amelyek öt mandátumot szereztek az EP-ben.

Másrészt a néppárti cseh EP-képviselők várhatóan támogatni fogják von der Leyent a következő ciklusban.

Csehország inkább az Európai Bizottságon belüli erős portfólióért folytatott küzdelemre összpontosít.

„A Cseh Köztársaság elmúlt évekbeli uniós magatartásának köszönhetően nagy valószínűséggel nőni fognak az esélyeink egy vonzó portfólióra. Természetesen az energia, a kohéziós politika vagy a belső piacért felelő portfolió lenne kedvező számunkra” – véli Martin Dvořák, Csehország európai ügyekért felelős minisztere.

A cikk eredetileg a Visegrad.info oldalon jelent meg 2024. június 26-án angol nyelven, az EurActiv Csehország, az EurActiv Lengyelország, az EurActiv Szlovákia és a budapesti Political Capital közös projektje keretében, további részletek a honlapunkon.