Így változik a Fidesz szavazótábora

• A Fidesz az EP-választás során nemcsak a meglévő szavazóit kívánta mozgósítani, kifejezetten ambicionálta új választók meghódítását, és ez legalább 465 településen sikerült is.
• Mind a 25 megyei jogú városban a 30-40% közötti sávban van a Fidesz visszaesése, miközben a részvétel országosan csak 16,25 százalékkal volt alacsonyabb. 17 megyei jogú városban ez legalább 5000 szavazat veszteséget jelent. Az egyik legmeglepőbb adat, hogy Debrecen ennek a listának toronymagasan az élén végzett, több mint 22 ezres szavazatveszteséggel.
• Nem csak a nagyobb városokban vannak a kormánypártnak érzékeny veszteségei. A két évvel korábbi országgyűlési választáshoz képest összesen 113 településen esett vissza a Fidesz támogatottsága legalább 40%-kal, 35 közülük város vagy nagyközség. Szigetszentmiklós, Jászberény, Hajdúszoboszló és Orosháza mind a szavazatszám, mind a szavazatarány tekintetében a legnagyobb visszaesést produkáló városok között vannak; mind a négy helyen voltak különböző tiltakozások az elmúlt időszakban.
• 2019-hez képest a legnagyobb Fidesz-szavazatnövekményt elkönyvelő városok és nagyközségek listáján a még masszívan szélsőjobboldali Jobbik két korábbi fellegvára, Ózd és Tiszavasvári végzett az élen. Nyírmadán, Nagyhalászon és Nagyecseden tört még előre látványosan a kormányoldal.

Háttér

A Fidesz szavazótábora a közhiedelemmel ellentétben nem stabil, hanem folyamatosan átalakulóban van, nemcsak a régmúlt 1990-es, 2000-es évekhez képest, hanem 2010 óta is. Hosszú ideje tartó tendencia, hogy a kormánypárt választásról választásra egyre erősebb a kisebb településeken, míg ahogy haladunk felfelé a településméretben, arányaiban úgy lesz egyre gyengébb (de nem gyenge) a támogatottsága. A 2024-es EP-választáson az öt évvel korábbihoz képest a Fidesz belföldön 7,5 százalékpontos relatív szavazatvesztést könyvelhetett el, de nem Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben, hanem a megyei jogú városokban és a 20 ezres lélekszám feletti egyéb városokban. Az alábbiakban különböző településsorrendeken keresztül vizsgáljuk, hogyan változott a Fidesz támogatottsága az elmúlt hat évben.

A 2024-es EP-választási eredményeket leginkább a 2019-es EP-választási adatokkal tűnik kézenfekvőnek összevetni, egyrészt mert azonos választástípusról van szó, másrészt mert országosan is jóval kisebb az eltérés a kormánypárt szavazatszámában (2019-ben 1761711, 2024-ben 1991611, külképviseleti és levélszavazatok nélkül). Mégis, mivel az elmúlt fél év politikai eseményeinek hatásai tartanak számot igazán a közérdeklődésre („kik pártoltak el a Fidesztől?”); ahhoz, hogy ehhez közelebb kerüljünk, az időben legközelebb eső választási eredményt érdemes bázisnak venni, márpedig ez a 2022-es országgyűlési választás. Ezért, bár elsőre talán szokatlannak tűnik, nem is a szavazatarány, hanem a szavazatszám összevetésével kezdjük, innen fog ugyanis látszani, hogy hol érdemes keresni azt a legkevesebb 800 ezer főt, akik 2022-ben még szavaztak a Fideszre, 2024-ben már nem. Lejjebb kerül sorra a két legutóbbi EP-választás összevetése, amit a két legutóbbi országgyűlési választás közötti tendenciákkal is összevetünk.

2024 vs. 2022 – ahol a Fidesz újabb szavazókat szerzett

Mivel egy EP-választás tétje – bár a kampány során már élet és halál közötti választás szintjére emelték – megközelítőleg sincs akkora, mint egy országgyűlésié, jellemzően jóval alacsonyabb szokott lenni a részvétel is. Ezúttal mérsékeltebb volt a különbség: a 2022-es 70,2% (5448020 fő) után a 2024-es EP-választáson 59,5% (4562447 fő) járult a belföldi urnákhoz. (Az összehasonlítást elhanyagolható mértékben torzítja, hogy az országgyűlési választás értékeiben szerepelnek a külképviseleteken leadott szavazatok is, az európai parlamentiéiben nem. Az előbbi esetében ugyanis a megfelelő szavazókörökben számolják el a külképviseletekről hazautaztatott szavazatokat, utóbbiéban pedig önálló választói csoportot alkotnak a külképviseleteken szavazók, így nem sorolhatók be egyetlen településre sem.)

A részvétel tehát 16,25 százalékkal, míg a Fidesz szavazóinak száma 29,1 százalékkal esett vissza (2809238-ról 1991611-re). Ez elég jelentős különbség ahhoz, hogy világos legyen, a szavazatcsökkenés nem magyarázható kizárólag a részvétel változásával. Az országos részvételi arány eltérése ugyanis 456640 Fidesz-szavazó automatikus távolmaradását magyarázná csak, de a tényleges visszaesés 817627.

A 3177-ből 2684 településen csökkent a Fidesz támogatottsága, ami egyben azt is jelenti, hogy 465 településen a Fidesz több szavazatot gyűjtött 2024-ben, mint 2022-ben (ehhez jön még 28 település, ahol darabra ugyanannyian szavaztak érvényesen a Fideszre mindkét választáson). A 465 településen összesen 9041 fős többletet sikerült elkönyvelni, az érintett településeken tehát átlagosan kevesebb mint húsz plusz szavazót. Ez nem igazán magas érték, de jól jelzi, hogy a Fideszben – bár Orbán Viktor a kampány során többször is elmondta, hogy csak a meglévő szavazóikra koncentrálnak – valójában nem úgy határozták meg a 2-2,5 milliós célszámot, hogy kizárólag a meglévő táborból vigyenek el ennyi embert, hanem új választók meghódítását is ambicionálták, ami legalább 465 településen sikerült is. Azért legalább, mert azokon a településeken is, ahol kevesebben szavaztak rájuk is megszólíthattak új szavazókat, miközben másokat elveszítettek.

Azok a települések, ahol a Fidesz listája legalább száz szavazattal többet gyűjtött a 2022-es országgyűlési választáshoz képest a 2024-es EP-választáson (plusz azok a nagyközségek és városok, ahol volt szavazatnövekmény)

(sorrend a „Fidesz [2024 – 2022]” oszlop szerint)

Ez összesen 14 település, a többi 451 mind község, jóval szerényebb szavazatnövekménnyel.

Érdekes, hogy a 465 településből Baranya és Borsod-Abaúj-Zemplén fed le 118 és 112 települést, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Veszprém szóródik 30-50 között, máshol már jóval kevesebb olyan települést találunk, ahol sikerült plusz Fidesz-szavazókat szerezni (de minden egyes megyében van legalább egy). Az ország legkülönbözőbb pontjain akadtak tehát olyan települések, ahol a Fidesz új szavazókat tudott elvinni a szavazófülkéig – egy elvileg jóval kisebb téttel bíró választáson. A táblázatban látható, jelentősebb kiugrást is mutató települések viszont – Véménd kivételével – mind északkelet-magyarországiak. Jellemzően ezek szegényebb települések, ahol magas a rossz körülmények között élő, kiszolgáltatott választók aránya.

2024 vs. 2022 – ahol a Fidesz szavazókat veszített

Azokra a településekre érdemes fókuszálni, ahol a Fidesz annál nagyobb arányban esett vissza, mint amennyi az alacsonyabb részvételnek volna betudható, tehát több mint 16,25%-os a lemorzsolódás. 1814 ilyen település van, ami összesen 801912 szavazat veszteséget jelent (a 16,25%-osnál kisebb veszteségeket elkönyvelő 870 településen jóval szerényebb a veszteség, összesen 24756 szavazat).

A következő 8 település az, ahol a Fidesz 2022-es szavazóinak kiugróan magas arányát, legalább felét elveszítette 2024-re:

Azok a települések, ahol a Fidesz listája a 2022-es országgyűlési választáson szerzett szavazatainak legalább felét elveszítette a 2024-es EP-választáson

 (sorrend a „Fidesz [2024 / 2022]” oszlop szerint)

 

Nagy részük kis lélekszámú község, de a Hernád nagyközségben elszenvedett közel hatszázas veszteség már jelentős, és két város is bekerült a top 8-ba, Vásárosnaményban mintegy kétezres, Polgáron mintegy ezres visszaeséssel. Utóbbi talán nem független attól, hogy tavaly konténervárost terveztek oda külföldi munkavállalók számára, amiból végül semmi nem lett. A 40-50% közötti sávban már 105 település szerepel, közülük 32 város és nagyközség. Utóbbiak (a visszaesés arányát tekintve csökkenő sorrendben): Szigethalom, Berettyóújfalu, Monor, Bugac, Jászárokszállás, Csorvás, Valkó, Jászberény, Üllés, Tiszaújváros, Fadd, Balatonfüred, Kazincbarcika, Nagykáta, Dabas, Mezőkövesd, Enying, Nagyréde, Dorog, Adony, Sárbogárd, Hajdúszoboszló, Nyírtelek, Nyergesújfalu, Szigetszentmiklós, Helvécia, Kisvárda, Orosháza, Kerekegyháza, Rákóczifalva, Gyál, Karcag. Bár ezek a veszteségek nem tűnnek kiugrónak, jellemzően néhány száz, gyakran néhány ezer szavazatot jelentenek csak, a nagyvárosok mellett ezek a települések azok, amelyek vészjelzéseket küldenek a kormányoldalnak.

Ha nem a szavazatarányban, hanem a szavazatszámban elkönyvelt veszteségeket nézzük, a várakozásoknak megfelelően a legnagyobb városokat és a fővárosi kerületeket fogjuk látni, de a sorrend itt is tartogat meglepetést. Az alábbi táblázatban azok a városok és fővárosi kerületek szerepelnek, amelyekben legalább ötezer szavazatot veszített a Fidesz (emlékeztetőül: a részvétel 16,25%-os visszaesést indokolna, a felsorolt helyeken 27,7-39,5 százalék között szóródik a szavazatszám csökkenése).

Azok a települések, ahol a Fidesz listája a 2022-es országgyűlési választáshoz képest legalább 5000-rel kevesebb szavazatot szerzett a 2024-es EP-választáson

(sorrend a „Fidesz [2024 – 2022]” oszlop szerint)

A 18 megyeszékhelyből 15 szerepel a listán, Veszprém mindössze 19 szavazattal csúszott le róla, Szekszárd és Salgótarján pedig csak az alacsonyabb lélekszáma miatt; a lemorzsolódás ebben a két városban is jóval 30% fölötti. Ugyanez magyarázza, hogy a hétből öt (nem megyeszékhely) megyei jogú város nem szerepel a listán, és ugyanúgy jóval 30% fölöttiek a visszaesések.

Szembeötlő, hogy Debrecen még ebből a mezőnyből is mennyire kiugrik. Két év alatt több mint 22 ezer szavazót vesztett itt a Fidesz, miközben a második helyezett Szegednél ez az érték kevesebb mint 14 ezer. Ebben bizonyára óriási szerepe van az akkumulátorgyár körüli társadalmi elégedetlenségnek, és arra is rámutat, hogy az ellenzéknek lett volna keresnivalója itt, ha megadta volna a közös jelöltnek a szükséges támogatást, és erőteljesebb kampányt folytatott volna mellette. Hasonló a helyzet Miskolcon, Nyíregyházán és Kecskeméten is. A Fidesz győri népszerűségzuhanását az ellenzéknek sikerült polgármesteri pozícióra váltania, de ott is inkább azért, mert három nagyjából egyenrangú jelölt versengett.

Az, hogy a budapesti kerületek valamivel lejjebb foglalnak helyet ebben a sorban, leginkább annak köszönhető, hogy a bázis is alacsonyabb, magyarul már 2022-ben is a Fidesz relatív leggyengébb körzetei voltak a fővárosiak. Ezzel együtt is minden budapesti kerületben jelentős a visszaesés, 22-40% közötti, ami sehol sem magyarázható önmagában a részvételi arány csökkenésével. Nem meglepő, hogy a visszahódított I. kerület teljesített ebben az összehasonlításban a legjobban, ahol a visszaesés „csak” 22,7%-os volt. A sorban következők viszont egyáltalán nem kézenfekvők: II. kerület (27,7%), XVI. kerület (28%), XI. kerület (28,4%), XII. kerület (28,7%). A négyből háromban talán az a közös, hogy ezeket a kerületeket igyekezett a Fidesz nagy erőkkel visszavenni / megtartani, de sikertelenül. A legmagasabb, 35% fölötti visszaeséseket pedig a VII. (39,9%), az V. (38,2%) és a XIII. kerületben (35,5%) könyvelték el; a belvárosi-lipótvárosi adat meglepő, főleg a megvédett polgármesteri cím ismeretében.

Ami a nem megyei jogú városok szavazatszám szerinti visszaesésének sorrendjét illeti, Dunakeszi az éllovas, ahol a kormánypárt 4259 szavazót veszített két év alatt, ezt követi fokozatosan csökkenő értékekkel Cegléd, Szigetszentmiklós, Vác, Pápa, Kiskunfélegyháza, Hajdúböszörmény, Mosonmagyaróvár, Jászberény, Gödöllő, Szentendre, Kiskunhalas, Hajdúszoboszló, Orosháza, Szentes – utóbbinál 3019 a visszaesés mértéke, az utolsó, ahol 3 ezernél magasabb. Félkövérrel azt a négy települést emeltük ki, amelyek a 40%-ot meghaladó visszaesést produkáló települések listáján is szerepeltek. Feltűnő, hogy a négy város mindegyikén voltak jelentős tiltakozások az elmúlt években, háromban az akkumulátorgyárak miatt, míg Orosházán az oktatás helyzete és a kórház állapota váltott ki elégedetlenséget.

2024 vs. 2019

2019-hez képest a Fidesz mintegy 230 ezer szavazattal szerzett többet a 2024-es EP-választáson. Ez a szavazatnövekmény úgy állt össze, hogy 2790 településen tudott a Fidesz javítani (271435-tel), 32 helyen pontosan ugyanannyit szerzett, 355 településen pedig kevesebb szavazatot gyűjtött (41535-tel).

Azok a települések, ahol a Fidesz listája a 2019-eshez képest legalább 1000-rel kevesebb szavazatot szerzett a 2024-es EP-választáson

(sorrend a „Fidesz [2024 – 2019]” oszlop szerint)

  

Az ezernél nagyobb visszaesést elkönyvelő helyek listájában nagy meglepetés nincs, legfeljebb az a 2022-ben már megfigyelt jelenség erősödik fel, hogy a korábbi fellegváraknak tekintett budai kerületekben a Fidesz nem képes visszakapaszkodni. Debrecen erre a rövid listára is felkerült, még ha jóval kisebb értékkel is, mint a 2022-es összehasonlításban. Mégis, mivel 2019-hez képest országosan erősödött a párt, az ebben a listában szereplő öt-öt megyei jogú város és fővárosi kerület visszaesése jelzi, hol gyengült meg igazán a Fidesz.

Azok a települések, ahol a Fidesz listája a 2019-eshez képest legalább 800-zal több szavazatot szerzett a 2024-es EP-választáson

(sorrend a „Fidesz [2024 – 2019]” oszlop szerint)

A legnagyobb szavazatnövekményt elkönyvelő települések listáján szembeötlő, hogy a még masszívan szélsőjobboldali Jobbik két korábbi fellegvára, Ózd és Tiszavasvári végzett az élen. Ez egy újabb adalék ahhoz, hogy a Jobbik korábbi szavazóinak jelentős része nem tartott 2022-ben a hatpárti ellenzékkel, inkább a Fidesz felé gravitált, és csak egy kis részük ment a Mi Hazánkhoz (akik egyáltalán nem tekinthetők Jobbik 2.0-nak).

Figyelemre méltó fejlemény, hogy egyetlen megyei jogú városként Tatabánya is szerepel ezen a listán, de a szavazatarány tekintetében ez is jelentős visszaeséshez volt csak elég (lásd lejjebb).

Meglehetősen nagy a szórás azoknál a településeknél, ahol a Fidesz bővíteni tudta szavazótáborát. 280 olyan van közöttük, ahol a kormánypárt legalább meg tudta duplázni a szavazói számát, de mivel ezek elsősorban kisebb településeken realizálódtak, ez összesen 45199 új szavazót jelent. A legnagyobb előrelépést produkáló települések közül a városokat és a nagyközségeket gyűjtöttük ki az alábbi táblázatba. (A kisebb arányú növekményt felmutató településből 2510 van, 226236-os plusz szavazatszámmal.)

Azok a városok és nagyközségek, ahol a Fidesz listája a 2019-ben szerzett szavazatainak számát legalább meg tudta duplázni a 2024-es EP-választáson

(sorrend a „Fidesz [2024 / 2019]” oszlop szerint, félkövérrel kiemelve az a négy város, ami az előző bontásban is szerepelt)

Kelet-Magyarország túlsúlya itt is szembeötlő, de két dunántúli település, Zalakomár és Nagybajom is a legnagyobb előrelépők között van. Nyírmada, Nagyhalász, Tiszavasvári és Nagyecsed az a négy város, amely mind a szavazatszám, mind a szavazatarány tekintetében a legnagyobb előrelépők között szerepelt – mind a négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, és mindegyikben magas az alacsony társadalmi státuszúak aránya. 

2024 vs. 2019 és 2022 vs. 2018

Érdemes összevetni, hogyan alakult a Fidesz szavazataránya a két legutóbbi országgyűlési, illetve a két legutóbbi európai parlamenti választás között a fővárosi kerületekben és a megyei jogú városokban.

A fő különbség, ami kirajzolódik: míg 2018-ról 2022-re a Fidesz nagyon sokat erősödött, lényegében mindenhol, addig 2019-ről 2024-re leszálló ágba került, mindenhol. Az előbbi esetében csak két-két kerületben és megyei jogú városban (II. és XII. kerület, Hódmezővásárhely és Szekszárd) volt minimális gyengülés, mindenhol máshol erősödött a Fidesz. Az utóbbi esetében viszont mind a 23 kerületben és mind a 25 megyei jogú városban jelentős csökkenést könyvelhettek el. A fővárosban kevésbé szórnak az eredmények, 5-11 százalékpontos a visszaesés, míg a megyei jogú városokban 4-13 százalékpontos.

A Fidesz listájára leadott szavazatok arányának változása négy választáson a budapesti kerületekben

(sorrend a „[2024 – 2019]” oszlop szerint)

 

A Fidesz listájára leadott szavazatok arányának változása négy választáson a megyei jogú városokban

(sorrend a „[2024 – 2019]” oszlop szerint)

A 2022-es erősödés fő oka, hogy még a saját várakozásaikat is jócskán felülmúlva, a jelentős választási osztogatást és az ukrajnai orosz inváziót meglovagolva, a Fidesz rengeteg új szavazót volt képes megszólítani (míg az ellenzéket sikeresen járatta le, amihez persze az ellenzéki szereplők is vaskosan hozzájárultak). 2024-ben viszont nem elsősorban a Fidesznek, hanem egy új ellenzéki szereplőnek köszönhetően nőtt meg a részvétel, így a Fidesz szavazataránya azokban a városokban, kerületekben is alacsonyabb, ahol történetesen többen szavaztak rá, mint öt évvel korábban. Márpedig sok ilyen van, ezért fontos, hogy a szavazatarány mellett a szavazatszámot is vizsgáljuk.

2019-hez képest 2024-ben a 25-ből 12 megyei jogú városban a Fidesz több szavazatot gyűjtött, mint 2019-ben (csökkenő sorrendben rendre): Tatabánya, Nyíregyháza, Érd, Salgótarján, Baja, Zalaegerszeg, Pécs, Kaposvár, Dunaújváros, Esztergom, Szolnok, Szekszárd összesen 4303 plusz szavazatot hozott. A szaldó mégis negatív, hiszen a többi 13 városban 12113 a csökkenés.

A fővárosi kerületek közül csak a XXI., a XXIII. és a VIII. tudott előrelépést felmutatni, összesen 777 plusz szavazattal, a többi húsz kerületben összesen 18483 a visszaesés.

Célszámok és eredmények

A 2022-es országgyűlési választás előtt néhány héttel szivárgott ki egy táblázat, amelyben az látható, hogy a BAZ megyei 5-ös választókerületre vonatkozóan, pontosan hány szavazatot vár el a „Központ”, méghozzá települési bontásban. Bár sosem erősítették meg, nyilvánvaló, hogy a Kubatov-listaként elhíresült adatbázis egy szelete vált ekkor közkinccsé. Négy évvel korábban Hörcsik Richárd 23484 szavazattal hozta az egyéni mandátumot, a táblázat szerint a 2022-es célszám 29997 volt. Bár ezt nem sikerült teljesíteni, közel négyezres szavazatnövekménnyel, 27335 szavazattal magabiztos volt az újrázás. Jelen elemzés első táblázatában (amelyben azok a települések szerepelnek, ahol a Fidesz listája jelentősebb szavazatnövekményt realizált 2022-ről 2024-re) két település tartozik a BAZ 5-öshöz: Hernádvécse és Ricse.

Hernádvécsén Hörcsik 246 szavazatot szerzett 2018-ban, négy évvel később a központ 277-re lőtte be az elvárt szavazatszámot. A jelölt túlteljesítette a tervet: 319 szavazatot gyűjtött, míg a Fidesz listája ennél is többet, 324-et. Eltelt újabb két év, és a növekedés ütemét is sikerült fokozni: az eredmény 453 EP-szavazat. (A településen a választásra jogosultak száma elhanyagolható mértékben változott csak, tehát a dinamikusan növekvő értékek nem magyarázhatók demográfiai okokkal.)

Ricsén, bár jóval nagyobb település, Hörcsik 227 szavazatot gyűjtött 2018-ban, a 2022-es elvárásokat jóval feljebb is tekerték, 511-re. Ehhez képest csak 324 lett az eredmény (listán pedig 371), de a növekmény így is jelentős. Ha a hernádvécseihez nem is mérhetően, de két évvel később Ricsén is sikerült ezt a szavazatszámot megfejelni, újabb 70-nel, így jón ki 2024-ben a 441-es érték. Hat év alatt tehát csak ezen a két településen majdnem megduplázta a szavazóinak számát a Fidesz.

Ez a mini esettanulmány arra enged következtetni, hogy a Fideszben olyan értékeket lőnek be célként, aminek elérése nem feltétlenül reális, de kellőképp ösztönzően hat a választókerületi vezetőkre, kampányfőnökökre. Abból kiindulva, hogy legalább 465 településen sikerült plusz szavazókat szerezni – egy olyan választáson, ahol a párt országosan mintegy 800 ezer szavazót vesztett –, biztosra vehetjük, hogy ha láthatnánk a 2024-es elvárásokat jelölő táblázatokat, ennél is jóval magasabb értékek szerepelnének benne. A miniszterelnöki nyilatkozatokkal vélhetően inkább altatni kívánták az ellenfeleket, miközben úgy mozgósítottak, mintha országgyűlési választás előtt álltak volna. Ennek fényében érthető igazán, miért értékelhették vereségként a 2024-es EP-választási eredményeket.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője