A semlegességgel kampányoló, de valójában orosz- és Kína-barát FPÖ nyerte az osztrák választást

Az előzetes várakozásoknak megfelelően történelmi eredmény született az osztrák parlamenti választáson: a Szabadságpárttal (FPÖ) a második világháború óta először nyert szélsőjobboldali párt, szorosan mögötte a jobbközép Osztrák Néppárttal (ÖVP) a harmadik helyen pedig, történelmileg legrosszabb eredményével, a szociáldemokraták (SPÖ) végeztek. Mellettük két kisebb párt, a liberális NEOS és a Zöldek jutottak még be a parlamentbe.

A Szabadságpárt a Patrióták Európáért európai parlamenti pártcsalád tagja, többek között a Fidesszel, a francia Nemzeti Tömörüléssel (RN) és az olasz Ligával. Ennek megfelelően Orbán Viktor, Marine Le Pen és Matteo Salvini is üdvözölte a Herbert Kickl által vezetett FPÖ választási sikerét.

Hiába nyert azonban az FPÖ, egyáltalán nem biztos, hogy kormányt tud alakítani, pláne a pártelnök és kancellárjelölt Kickllel az élen. Karl Nehammer, az ÖVP vezetője és jelenlegi kancellár ugyanis jelezte, hogy csak Kickl nélkül tudja elképzelni a koalíciót, minden más párt pedig kizárta az együttműködést az FPÖ-vel. Így elképzelhető, hogy végül az ÖVP-SPÖ nagykoalíció lesz a koalíciós tárgyalások kimenetele.

Az FPÖ sikere abba a trendbe illeszkedik, hogy a szélsőjobboldali pártok az elégedetlenséget és protesthangulatot meglovagolva és gerjesztve növelik támogatottságukat, kibővítve hagyományos szélsőjobboldali táborukat. Az FPÖ elsősorban bevándorlásellenességgel, az európai integráció ellenzésével, az Oroszország elleni szankciók elutasításával és Ausztria semlegességével kampányolt, begyűjtve a megélhetési nehézségekkel küzdők, a háborútól és a nagy társadalmi és gazdasági átalakulásoktól, bizonytalanságtól tartók szavazatait.

Az FPÖ – a Fideszhez hasonlóan – a „nyugati” politikai elitet hibáztatja az orosz kapcsolatok megromlásért, beleértve az Ukrajnában zajló konfliktust is. A párt többször felszólította az osztrák kormányt, hogy semleges álláspontot képviseljen a háborúban, bírálta az Oroszországgal szembeni szankciókat, mert azok szerintük inkább a Nyugatnak ártanak, és kritizálta az Ukrajnának szánt katonai és egyéb támogatásokat.

Az FPÖ-vel egy mélységesen orosz- és meglehetősen Kína-barát párt győzött a választásokon. Ahogy a Political Capital kutatása kimutatta, az FPÖ még a szélsőjobboldali pártok között is kiemelkedik mindkét tekintetben: az Európai Parlament előző ciklusában (2019-2024) az egyik legmegengedőbb álláspontot képviselte mindkét autoriter hatalommal szemben.

Az egyik legoroszbarátabb párt az Európai Parlamentben

• A 9. európai parlamenti ciklusban az FPÖ az egyik leginkább oroszbarát párt volt az Európai Parlamentben. A kutatásunkban szereplő pártok közül ennél oroszbarátabb viselkedést csak a Szuverén Nemzetek Európáért frakció három tagja produkált: a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), az Alternatíva Németországért (AfD) és a szlovák Köztársaság Mozgalom (HR).
• A kutatásunk során vizsgált 61 Oroszországgal szemben kritikus EP-határozatból az FPÖ mindössze hatot támogatott, huszonhetet elutasított és huszonnyolcnál tartózkodott. A párt semmilyen határozatot nem támogatott az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódóan, mint például az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló javaslatot és az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásának szükségességéről szóló 2024.február 29-i állásfoglalást.
• Míg az Alekszej Navalnij meggyilkolását elítélő határozatot a parlament 92%-a támogatta, az FPÖ – a Fideszhez hasonlóan – tartózkodott a szavazáson.
• Bár az FPÖ külpolitikai álláspontját az Ausztria semlegességére épülő be nem avatkozás elvével védi, az FPÖ és Oroszország kapcsolata inkább baráti. A párt a Krím 2014-es orosz annektálás után is támogatta a Kremlt, sőt, 2016-ban barátsági szerződést kötött Vladimir Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal. Az FPÖ ajánlására kinevezett Karin Kneissl osztrák külügyminiszter meghívta Putyint 2018-as esküvőjére, ahol táncolt is vele. Posztjáról való távozása után az orosz olajipari Rosznyeft igazgatótanácsában kapott helyet, 2023-ban pedig Oroszországba költözött, és egy agytrösztöt vezet.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (European Conservatives and Reformists), a Patrióták Európáért (Patriots for Europe), a Szuverén Nemzetek Európáért (Europe of Sovereign Nations) és a Baloldal (The Left) képviselőcsoport pártajainak Kreml-kritikus indexe (KCI). A KCI-pontszám egy 0% és 100% közötti skálán mozog, ahol a magasabb pontszám kritikusabb hozzáállást jelez Oroszországgal szemben.

Kínával egy fokkal kritikusabb

• Bár az FPÖ egy fokkal kritikusabb Kínával szemben, mégis a Kína-barát pártok közé sorolható. A jelentősebb pártokat tekintve csak az Alternatíva Németországért és a Nemzeti Tömörülés előzi meg.
• Az FPÖ a kutatásunkban szereplő 27 Kína-kritikus állásfoglalásból hatot támogatott, tízet elutasított, és tizenegy alkalommal tartózkodott. A párt tartózkodott a Tajvani-szorost és az EU-Tajvan kapcsolatot érintő határozatok esetében, míg elutasított minden olyan állásfoglalást, amely Kína Nyugat-Balkánt destabilizáló tevékenységét említi (pl. a Bizottság Szerbiáról szóló jelentését).
• Viszont az FPÖ támogatott olyan kulcsfontosságú állásfoglalásokat, amelyek elítélik a kínai rezsimet a szabadságjogok megsértése miatt (pl. a kényszermunkáról és az ujgurok helyzetéről, valamint a Hong Kongban elkövetett jogoksértésekről és a demokratikus ellenzékkel szembeni fellépésről szóló jelentések).

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (European Conservatives and Reformists), a Patrióták Európáért (Patriots for Europe), a Szuverén Nemzetek Európáért (Europe of Sovereign Nations) és a Baloldal (The Left) képviselőcsoport pártajainak Kína-kritikus indexe (CCI). A KCI-pontszám egy 0% és 100% közötti skálán mozog, ahol a magasabb pontszám kritikusabb hozzáállást jelez Kínával szemben.

Fotó: Alex HALADA / AFP