Mindent Trumpra tett fel Orbán, de ha be is jön, az főleg a rendszer fenntartásában segít majd

Az Orbán-kormány magyarországi (és nemzetközi) pozícióját is nagyban befolyásolja az amerikai elnökválasztás kimenetele, mivel Orbán Viktor rendkívül erősen elköteleződött Donald Trump mellett. A kormányzati kommunikáció azt sulykolja, hogy Trump elnöksége biztosítaná Magyarország számára a békét, a biztonságot és a gazdasági fejlődést. A kormány még a jövő évi költségvetés tervezetét is csak az amerikai elnökválasztás után terjeszti majd a parlament elé, azt sugallva, hogy az eredmény az ország pénzügyi mozgásterét is alapvetően befolyásolja. Valójában leginkább Orbán rendszerének hosszú távú fenntartásához volna fontos Trump visszatérése, gazdasági tekintetben viszont még bajt is hozhat a nyakára.

• A Trump irányába történő orbáni kapcsolat- (azaz befolyás-)építés évek óta zajlik magyar közpénzmilliárdokból. Az ideológia- és pártérdek alapú magyar befolyásépítés Amerikában egy évtizede tart, Trump első elnöksége alatt vett új lendületet és irányt, 2019-20-tól pedig gyorsuló ütemben zajlik.
  • A kormányzati politikusok és a washingtoni nagykövetség mellett fő szereplői a kormány által szervezett nem kormányzati szervezetek (GONGO-k), mint az Alapjogokért Központ (AK), a Danube Institute (DI) és a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Közpénzmilliárdokból (ld. pl. itt, itt, itt és itt) szerveznek eseményeket, utazásokat, találkozókat, ösztöndíjakat, képzéseket, hogy kiépítsék és szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a trumpista vonalhoz tartozó amerikai szervezetekkel és politikusokkal, valamint fizetnek vendégkutatókat, előadókat, szakértőket, hogy jó színben tüntessék fel a magyar kormányt az Egyesült Államokban.
  • Az erőfeszítések sikerét jelzik a gyakori Orbán-Trump találkozók és telefonbeszélgetések, hogy Orbán szerint emberei részt vesznek Trump programalkotásában, amivel feltehetően a Heritage Foundation erősen vitatott Project 2025 nevű kezdeményezésére utalt, hogy Habony Árpád nem hivatalos tanácsadóként többször is találkozott a republikánus kampánystábbal, valamint hogy egyes amerikai konzervatívok szerint Orbán illiberális kormányzásának példaként kell szolgálnia Amerika számára.
  • Az orbáni illiberális befolyásépítésről részletes írtunk ebben az „alapozó” és ebben az „utánkövető” tanulmányunkban.
• Legalább három oka van, hogy Orbán a rendszere hosszú távú fennmaradásának zálogát látja egy esetleges Trump-győzelemben.
  • Először is arra számíthat, hogy a Trump-adminisztráció nem fogja számonkérni a demokratikus és jogállami normákat és a korrupciót, azaz Orbán még szabadabb kezet kap itthon.
  • Másodszor, abban bízik, hogy Trump győzelme lendületet ad az európai populista és szélsőjobboldali erőknek, egyre több országban kormányra segítve őket, így megvalósítva „Brüsszel elfoglalását”, azaz a legfőbb EU-s döntéshozó fórum, az Európai Tanács (szélső)jobbra tolását.
  • Harmadszor pedig abban is reménykedhet, hogy a Trumppal való jó személyes kapcsolata befolyást biztosít számára az amerikai politika alakításában és más viszonylatokban (pl. magát közvetítőként pozícionálva), valamint hogy felmentést/kivételt kap egyes amerikai politikák alól, azaz elnézik neki a trumpi politikával szembemenő manővereit, például szoros kínai kapcsolatait.
• Trump győzelme azonban könnyen visszaüthet gazdaságilag: keresztbe tehet nem csak a konnektivitásnak, de komoly ütést mérhet a magyar gazdaságra is. Bár Trump megválasztása esetén újra szorosabbá válhatnak a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok, esetleg növekedhetnek az amerikai beruházások Magyarországon, más negatív hatások ezt könnyen ellensúlyozhatják. Kérdés, hogy a Trump-Orbán személyes viszony elegendő lesz-e ahhoz, hogy egy Trump vezette amerikai adminisztráció ne szóljon bele az Orbán-rezsim Oroszországgal, Kínával és más keleti országokkal fenntartott, erősödő gazdasági és politikai kapcsolataiba. Orbán konnektivitásnak nevezett gazdasági stratégiájának lényege, hogy bárkivel hajlandó üzletelni, aki beruház Magyarországon, és ezt politikai szívességekkel is igyekszik ösztönözni. Ezzel szemben Trump valószínűleg 20 százalékos vámot vetne ki minden külföldi országból származó importra, le akarja nyomni a német autóipart az Egyesült Államokban, ami hatalmas csapást mérhet a magyar gazdaságra. Nem mellesleg Trump Kína-politikája, amely magában foglalja a teljes körű kereskedelmi háborút, ellentétben áll Orbán azirányú törekvéseivel, hogy mélyítse a kínai kapcsolatokat.
• Ha mégsem Trump nyer, megrendülhet az orbáni éleslátásba vetett hit. Ez nemcsak a választókra vonatkozik, hanem a Fidesz politikai és gazdasági holdudvarára is, ami talán még veszélyesebb: beindíthat egy igazodási folyamatot. Magyar Péter és a TISZA párt eleve felszálló ágban van, a gazdaság lejtmenetben, Orbán pedig, ha nem is mindent, de nagyon sokat tett fel Trump győzelmére. Ha ez sem jön be, Magyar okkal támadhatná azzal Orbánt, hogy elvesztette a politikai iránytűjét, valamint hogy a Trump melletti túlzott elköteleződése még jobban elszigetelte Magyarországot. Ha ez megtörténne, elképzelhető, hogy a Fidesz holdudvarából egyre többen kezdenének tájékozódni a TISZA irányába.
• Harris győzelme nem csak fenntartaná, de fokozná Magyarország EU-n és NATO-n belüli elszigeteltségét, és az Orbán-rendszert érő jogállamisági és korrupciós kritikákat és szankciókat. Győzelme esetén Kamala Harris a Biden-kormányzathoz hasonlóan elkötelezett maradna a nemzetközi együttműködés különböző formái és platformjai (pl. ENSZ) iránt, különös tekintettel a transzatlanti együttműködésre, azon belül is a NATO-ra. Trumppal ellentétben a demokrata elnökjelölt többször világossá tette, hogy nem hagyná magára Ukrajnát. Az Európai Uniónak viszont még demokrata győzelem esetén is egyre önállóbbá kell válnia, az amerikai nagybácsi segítő kezére nem számíthat már úgy, mint a korábbi évtizedekben. A magyar kormánnyal szembeni, a jogállamiság leépítésére és a korrupcióra vonatkozó kritikák viszont nem csak Amerikából, de az EU-ból is felerősödhetnek, a rezsim elszigeteltsége saját szövetségi rendszerünkben pedig fokozódna.