Választásirendszer-ráncfelvarrás n+1: fuss az életedért

Az Orbán-rendszerben már megszokott, valódi demokráciában elfogadhatatlan módon, a bizottsági ülés előtt alig néhány órával lehetett megismerni a választási rendszert jó pár ponton újra átíró módosító csomag tartalmát. A Fidesz, ahogy általában, igyekszik magának kedvezni, de egy gyorsan változó politikai helyzetben ez nem biztos, hogy sikerül is. Az idén nyári újraszámlálási mizéria pedig szolgálhatott volna több tanulsággal – már ha a kormányoldal nem zárkózna el a társadalmi, szakmai egyeztetésektől.

A ma ismert módosítási javaslatokra nem érdemes véglegesként tekinteni: további módosítók sora érkezhet még, akár a végszavazás előtt, de annak sincs akadálya, hogy akár a jövő év folyamán újra átírják a választási szabályokat. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis semmi sem tiltja, hogy akár az utolsó pillanatig is változtassanak a választási jogszabályokon, egyedül a választókerületi térkép nem módosítható a választási és az azt megelőző évben. Igaz, ez is kijátszható, ahogy arra már volt is példa. Az alábbiakban tehát szigorúan a ma (2024. november 19-én) benyújtott módosító csomag várható hatásait elemezzük.

Erős manipulációgyanú az új választókerületi térkép körül

• Manipulációgyanú 1: a benyújtás módja. Ahogy arra számítani lehetett, a Fidesz mindenféle egyeztetés nélkül terjesztette be az új, ismeretlen szempontok mentén kialakított kerülettérképet, ami már önmagában is felveti a politikai manipuláció (gerrymandering) gyanúját.
• Manipulációgyanú 2: a fővároson kívül egyetlen megye sem veszít mandátumot. Ami az egy megyére jutó keretszámokat illeti, Pest megyének adnak két új mandátumot, Budapesttől ugyanennyit elvesznek. Az elmúlt években lezajlott demográfiai változások okán senki nem vitatja, hogy Pest megyének jár (legalább) két plusz mandátum, ahogy azt sem, hogy Budapesttől el kell venni egyet. Az NVI szeptemberi javaslata már két mandátummal is csökkentette volna a fővárosi keretszámot, de ezek mellett még jó pár megyében javasolták a keretszámok finomhangolását. A parlament előtt heverő javaslat azonban nem vesz tudomást arról, hogy bizonyos vidéki megyékben (elsősorban Somogyban, de akár Tolnában) is indokolt volna csökkenteni a kiosztható mandátumok számát. Nem igazán lehet más következtetésre jutni, mint hogy azért hagyják érintetlenül az összes lakosságfogyást mutató megye keretszámát, mert ezekben a Fidesz erősebb, míg a fővárosban közismerten gyengébb.
• Manipulációgyanú 3: szétszabdalt főváros: Bár a konkrét kerülethatárok pontos politikai motivációinak felfejtése alaposabb elemzést igényel, az új fővárosi kerülettérkép még a hatályosnál is jóval szétszabdaltabbnak ígérkezik. Van olyan kerület (a XI.), amelynek bizonyos területeit négy különböző egyéni kerületbe terelték. Nem világos az sem, hogy a fővároson kívül miért épp Fejér és Csongrád-Csanád megyében nyúltak a határokhoz, míg a többi 16 megye érintetlen. Nem kalkulált mellékhatása lehet viszont Budapest újrarajzolásának, hogy egy TISZÁ-val való tárgyalás során az inkumbens ellenzéki parlamenti képviselők kevésbé tudnak majd azzal érvelni, hogy ők jól beágyazottak a kerületükben, ezért a TISZÁ-nak is érdeke volna támogatni őket. Ebből az egy apróságból is látszik, hogy a választási rendszerrel való manipuláció sosem életbiztosítás, hát még egy gyorsan változó politikai térben.

Amit a módosító csomag a nyári főpolgármester-választási mizériából megold

Az idei főpolgármester-választást követő szavazatszámlálási mizéria jó pár eljárási problémát felszínre hozott. Júliusban pontokba szedtük, mik a legégetőbb anomáliák, és igyekeztünk konstruktív javaslatokat is megfogalmazni azok orvoslására. A most előttünk heverő módosító csomag csak kis részét kezeli ezeknek a problémáknak.

• Újraszámlálás – 0,5% vagy 100 szavazat. Világossá válhat végre, hogy mikor, milyen feltételek mentén kell a szavazatokat újraszámlálni. A legtöbb esetben akkor, ha az első két helyezett között fél százalékpontnál kisebb a különbség, de az országgyűlési választás egyéni kerületi versenyében csak akkor, ha száz vagy annál kevesebb voks választja el a második helyezettet az elsőtől. Ez világos, jól alkalmazható kritérium.
• A helyi választási bizottságok számolhatnak újra. Júniusban nagy vita volt abból is, hogy a Kúria egyáltalán megtehette-e, hogy az NVB-vel számoltatta újra a szavazatokat. Most egyértelművé válhat a helyzet azzal, hogy a helyi választási bizottságoknak kell végezniük az esetleges újraszámlálást. Azt is rendezné a törvény, hogy az érintett felek delegáltjai mindenképp jelen lehessenek az újraszámlálásnál.

Amit a módosító csomag a nyári főpolgármester-választási mizériából nem old meg

• Továbbra is okozhat bizalomvesztést, hogy nem elég precíz a szavazólapok tárolásának szabályozása. A nyári újraszámlálási események olyan technikainak tűnő anomáliákat is felszínre hoztak, mint hogy a szavazólapokat nem mindenhol kötegelték szakszerűen, vagy hogy sokhelyütt olyan silány minőségű dobozokban tárolták őket, hogy csak az nem fért hozzá a szavazólapokhoz, aki nem akart. Bár az agyonszabályozás gyakran többet árt, mint használ, ebben az esetben részletes és egységes iránymutatásra volna szükség a kötegelésre, a dobozok lezárására, tárolására, azok felnyitására vonatkozóan. Az esetleges visszaélések esélyét minimálisra csökkenteni képes, megfelelő minőségű eszközök beszerzését, helyi választási irodákba való eljuttatását és a know-how átadását az NVI hatáskörébe kell utalni. A friss módosító csomag ehhez képest egyetlen bekezdést told be, ami önmagában aligha előzi mega nyáron kibukott anomáliák megismétlődését: „(2) A szavazólapokat tartalmazó lezárt csomagokat dobozba kell zárni. A dobozt és a szavazólapokat tartalmazó csomagokat csak jogorvoslati eljárás vagy újraszámlálás során lehet felnyitni.”
• Marad a diszkrimináció, a pártdelegáltak dolgozzanak ingyen. Azt az évtizedes diszkriminációt mindenképp fel kellene számolni, amely szerint csak a választott tagok kapnak tiszteletdíjat, a delegáltak nem. Mivel a jogaik és a kötelezettségeik azonosak, nincs elfogadható indoka ennek a megkülönböztetésnek. A módosító csomag erre mégsem tér ki.
• A jogorvoslati határidők átfogó felülvizsgálata is várat magára. Nyáron kiderült az is, hogy a választási eljárási törvény szerint harminc napon belülre lehet kitűzni egy megismételtetett szavazást, miközben ennyi idő alatt nem is feltétlenül fut le a jogorvoslati folyamat. Az erre vonatkozó határidőket alaposan újra kellene gondolni, amiben sokat segítene, ha a kormány nem zárt ajtók mögött fogalmazna törvényszöveget, hanem széleskörű egyeztetést kezdeményezne az érintettek bevonásával. Lehetetlen ugyanis más módon olyan választási szabályozási környezetet kialakítani, amely széleskörű legitimációhoz vezet. A most látható módosító csomag mindenesetre nem kínál átfogó megoldást erre a problémára sem.
• Marad a filctollkáosz. Már-már a feledés homályába vész, de az egész újraszámlálási mizéria onnan indult, hogy Szentkirályi Alexandrát két nappal a választás előtt léptették vissza, a különböző kerületekben pedig nem egységesen húzták le a szavazólapokról a kieső jelöltet. Ha valamire, arra okkal számíthattunk, hogy egy törvénymódosítás során kezelni fogják ezt a problémát, ám erről, úgy tűnik, megfeledkeztek. Kevésbé jóhiszeműen: a kormányoldal bevett eszköze a zavarkeltés, amiből általában ők jönnek ki jól. Ez annak ellenére is igaz, hogy idén nyáron nem sikerült a zavaros hetek során megfordítani a főpolgármesteri küzdelem eredményét.

Néhány apró lépés előre

• Online értesítő. A választópolgárokat leginkább érintő változás lehet, hogy az értesítőt nemcsak postán, hanem online is megkaphatjuk. Nem baj tehát, ha elkeverjük otthon a papírt, sőt, ha időközben változik a lakóhelyünk, és nem vagyunk biztosak benne, hova is kell mennünk szavazni, elég lesz ránézni az ügyfélkapura, ott bizonyosan megtaláljuk az aktuális szavazókör címét.
• Egy okmány elég. További jó hír, hogy nem kell majd a lakcímkártyát magunkkal vinni a szavazás napján, elegendő a személyi, a jogosítvány vagy az útlevél valamelyikét zsebre vágni.
• Boríték kérésre. Inkább a szavazatszámlálók dolgát könnyíti meg, hogy borítékot csak akkor kell a szavazólapok mellé adni, ha ezt a választó kifejezetten kéri. Bár a boríték sosem járult hozzá a szavazás titkosságának megőrzéséhez, és csak bonyolítja a számlálási folyamatot, nem mellesleg pazarló gyakorlat, a választók egy része számára mégis megnyugtató érzés a szavazólapok borítékba helyezése. Ezért jó megoldás, hogy továbbra is lesz lehetőség a boríték használatára, de nem lesz kötelező a használata.
• Időközi helyett új szavazás. Szavazategyenlőség esetén nem kell majd automatikusan időközi választást tartani, hanem csak magát a szavazást kell megismételni. Ez időben sokkal hamarabb megvalósulhat, nem kell másodszor lefuttatni a jelöltállítási folyamatot.
• Online bizottsági ülés. A választási bizottsági tagok pedig annak örülhetnek, hogy végre ők is ülésezhetnek majd online. Négy évvel a koronavírus-járvány után minimum időszerű volt ezt is meglépni.