A Fidesz még a Patrióta-frakcióból is kilóg

Egységesnek láttatja a magyar kormány a Patrióták pártszövetségét, valójában nemcsak a frakció fegyelmezetlen, de a Fidesz még a tagpártok között is a leginkább különutas.

Ha valaki csak Orbán Viktor kijelentéseiből tájékozódik, könnyen azt hiheti, hogy az európai politikában két nagy tábor áll egymással szemben: a „birodalmi”, „háborúpárti” Brüsszel, valamint a „nemzeti szuverenista”, „békepárti” patrióták, akikhez a miniszterelnök szerint Donald Trump is közel áll. Ebből kiindulva a kormányzati kommunikáció nemrég odáig jutott, hogy Európában nem az utóbbi időben magányosan vétózó magyar kormányfő szigetelődött el, hanem maga az EU.

Ehhez képest – a sikkasztásért minap elítélt – Marine Le Pen, a Patrióták EP-frakciójába legtöbb képviselőt adó párt vezetője nemrég kegyetlen és brutális döntésnek nevezte, amikor Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget. A Trump-ellenes gesztus ráadásul nem előzmény nélküli a francia Nemzeti Tömörülés (RN) részéről, korábban Jordan Bardella, a Patrióták francia frakcióvezetője lemondta a felszólalását a washingtoni CPAC konferencián, ahová a magyar kormánypárt több embere is lelkesen kiutazott.

Ha pedig részletesen is megvizsgáljuk az Európai Parlamentben leadott szavazatokat, akkor még kevésbé látszik a patrióta egység.

Arról már korábban is írtunk, hogy a Patrióták a leginkább szétszavazó frakció az EP-ben. Az alábbi ábrán pedig az látszik, hogy a Fidesz még a Patrióta-frakcióból is kilóg a szavazások alapján. Pártcsaládján belül a magyar kormánypárt rendelkezik a legalacsonyabb átlagos együttszavazási aránnyal (58%), és gyakran inkább más frakciók pártjaival szavaz együtt, mint a sajátjaival. A Patrióták között a Fidesz leginkább az olasz Legával van összhangban, az esetek kétharmadában egy irányba szavaznak, de a spanyol Vox-szal, a cseh ANO-val vagy a holland Szabadságpárttal alig több mint minden második szavazás alkalmával.

A Patrióta frakció nagyobb pártjainak együttszavazási arányai (Egy adott sor és oszlop metszéspontjában látható szám azt mutatja, hogy a két párt álláspontja a név szerinti szavazások hány százalékában egyezett meg. Az utolsó oszlop az együttszavazási arányok átlagát tartalmazza.)

Az EP egészét nézve a Fidesz a rangsorban harmadik azon pártok között, amelyek a legkevésbé szavaznak együtt másokkal. Ebben csak a német Sahra Wagenknecht pártja (BSW) és a Robert Fico nevével fémjelzett szlovák SMER előzi meg.

A legkevésbé együttszavazó pártok (A lista azokat a pártokat tartalmazza, amelyek a név szerinti szavazások kevesebb, mint 75 százalékában képviseltek azonos álláspontot más pártokkal.)

A teljes EP-ben a Fidesz alkalmazza a legtöbbször a „nem szavazást” mint taktikát – vagyis azt a módszert, amikor a párt képviselői egy határozati javaslat egyetlen szavazásán sem vesznek részt. A magyar kormánypártnak különösen az autokratikus kormányokat elítélő határozatok esetében nincs álláspontja, például a Fehéroroszországot, Iránt vagy Kínát elítélő határozatok kapcsán.

A legtöbbször nem szavazó pártok (Nem szavazás alatt azt értjük, amikor a párt egyetlen képviselője sem vesz részt egy adott név szerinti szavazáson. Ha egy határozati javaslathoz kapcsolódó egyetlen szavazáson sem vett részt egy párt, akkor taktikai nem szavazásról beszélünk, ha egy ülésnapon egyáltalán nem szavazott egy párt, akkor pedig távollétből eredő nem szavazásról.)

Ahogy korábbi elemzésünkben is rámutattunk, a Fidesz és az általa irányított média igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a Patrióták pártcsaládja szoros és megbonthatatlan, valójában alapvető politikai kérdésekben sem feltétlenül értenek egyet; a tagpártoknak egy sor témában rendre egymástól eltérő álláspontot diktálnak a belföldi és nemzetközi érdekeik. Sok egyéb mellett az Oroszországhoz való viszonyról, Ukrajna támogatásáról, Trump külpolitikájáról, a küszöbön álló amerikai-európai vámháborúról egészen mást gondolnak az egységesnek láttatott frakció különböző pártjai.

Az RN-nek a francia nemzeti hagyományból is következően nincs túl jó viszonya a Trump-adminisztrációval. Sőt, Le Pen az utóbbi időben Giorgia Meloni példáját követve igyekezett támogatóbb álláspontot elfoglalni Ukrajnával kapcsolatban. A Dán Néppárt ugyancsak nem rajong a Grönland elfoglalását hirdető amerikai elnökért. A szintén a Patrióták frakciójához tartozó Flamand Érdek pedig nemrég arra szólította fel a belga kormányt, hogy maradjon távol a „szégyenletes és brutális katonai rezsim” által uralt Azerbajdzsánban rendezett ENSZ-klímakonferenciától, miközben ez az azeri rezsim az Orbán-kormány egy kedvenc közép-ázsiai partnere. Vagy: a héten esedékes budapesti Netanjahu-látogatás kapcsán látni kell, hogy a Patrióta pártok véleménye korántsem egységes a közel-keleti helyzet megítélésében, a Fidesz viszont szinte feltétel nélkül támogatja Izraelt.

A kifejezetten heterogén Patrióta-frakció tagpártjai között legfeljebb a nemzetközi migráció szigorú korlátozásának üres követelésében és az Európai Unióval szembeni kritikában van összhang. Ez elegendő lehet a harsány rendszerellenzéki pozíció megtartásához, Brüsszel elfoglalásához aligha.

A TISZA párt képviselőcsoportjáról is sok érdekes mondható el a fenti vizsgálati szempontok alapján. Következő elemzésünk erről szól majd.  

Az Európai Parlament első félévéről készült részletes elemzésünk angol nyelven itt elérhető: Cracks in the façade of Europe’s right-wing unity.