Nem pusztán kommunikációs okai lehetnek az önkényvédelmi törvény elnapolásának

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: őszre halasztja a parlament a főként a szabad sajtó és a civil szervezetek ellen irányuló önkényvédelmi törvényjavaslat tárgyalását. A Fidesz ezzel nem csak azt szeretné elérni, hogy őszig minél inkább ez a téma határozza meg a politikai közbeszédet, és a fenyegető pallos továbbra is ott lebegjen a szervezetek nyaka fölött. A halasztásnak oka az is, hogy a törvényjavaslatnak komoly gazdasági-politikai kockázatai vannak az országra és a kormányra nézve.

• A kockázatok közül a gazdasági a legfontosabb. A törvényjavaslat kritikája részben nyilvános volt a pénzügyi és gazdasági szereplők részéről, akik megüzenték, hogy a tervezet jelenlegi formájában történő elfogadása súlyos jogbizonytalanságot okozna. A jogszabály betarthatatlan lenne a bankok számára, és leminősítést, illetve a megtakarítások menekülését eredményezheti.
• Külpolitikai szempontból a törvényjavaslat elfogadása tovább szűkítené a kormány nemzetközi mozgásterét. Az Orbán-kormány kritikusai aktivizálódnának az Európai Unióban, és még szélesebb lenne a 7-es cikkely szerinti eljárást, illetve a további pénzbefagyasztást támogatók jelenleg sem kicsi tábora.
• Pártpolitikai szempontból a törvényjavaslat eddig nem érte el a célját. Ez az lenne, hogy Magyar Pétert és a TISZÁ-t behúzza a csapdába, „összeliberálisozza”. Magyar Péter és pártja azonban nem állt be a tiltakozók kórusába, hanem ment tovább a maga útján. Ráadásul a törvényjavaslat az érintettek körében sem vezetett hisztérikus hangulathoz. A kormány várakozásaival szemben nem „visítottak a libsik”. Az uniós intézmények az Európai Bizottság visszavonást sürgető szóvivői megszólalásán túl kimérten kommentálták a tervezetet. A megtámadott sajtóorgánumok és civil szervezetek higgadtan tiltakoztak, ami túl is nőtt a hagyományos „liberális” táboron: jelentős támogatást gyűjtöttek össze, népszerű művészek zenészek álltak ki mellettük, de még a három nagy történelmi keresztény egyház közül is kettő akart volna közös tiltakozó közleményt kiadni. A kormány állításával szemben pont az vált láthatóvá, hogy az ellehetetleníteni kívánt szervezeteknek jelentős társadalmi támogatottságuk van, olyannyira, hogy a külföldi támogatásokat firtató kormány még a magyar adófizetők által felajánlott egy százalékokat is elvenné tőlük.
• Kérdéses a társadalmi támogatottság. A Partizán megbízásából a 21 Kutatóközpont által készített közvélemény-kutatás szerint a magyar társadalom többsége nem ért egyet az orosz mintára készült törvényjavaslattal, amely idegen ügynöknek bélyegezné azokat a szervezeteket, amelyek akár teljesen átlátható módon külföldi pályázati pénzeket vagy uniós támogatásokat nyernek el. A felmérés szerint ez még a fideszes szavazók körében sem ért el osztatlan sikert (49%-uk teljesen, 25%-a inkább egyetért a tervezettel, 22%-uk viszont bizonytalan volt).
• A törvényjavaslat végrehajthatóságával kapcsolatban is kételyek merültek fel. Kocsis Máté –utalva a külső kritikákra is – úgy fogalmazott: „A frakció egységes abban a tekintetben, hogy a szuverenitásvédelem érdekében a jogi eszközöket be kell vetni. Abban azonban vita van, hogy ezek az eszközök milyenek legyenek”. Hozzátette: érkeztek javaslatok a Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Reklámszövetségtől, a Sándor-palotától, a Magyar Ügyvédi Kamarától, valamint a Magyar Lapkiadóktól is. A kormányzati irányítású PestiSrácok reakciójában pedig az olvasható: „(...) az átláthatósági törvénycsomagban leírt módszer borzasztóan groteszk és támadható volt. Ráadásul a „közismerten nemzeti elkötelezettségű” államigazgatási gépezetre, a NAV-ra, a rendőrségre, a bankfelügyeletre és magára a szintén “kőnemzeti irányítású” bankrendszerre tolt volna rengeteg feladatot (...)" Mindez arra is utal, hogy Orbán januárban mondta ki, „húsvéti nagytakarítás” lesz, amivel jó eséllyel befelé üzente, hogy húsvétig ad időt a kodifikációra. Nem tudták azonban tartani a határidőt, május lett belőle, és még így is pocsék minőségben készült el a javaslat, ezért most még több időt ad a kormány magának.
• A halasztás indoklásával a Fidesz maga leplezte le a törvény valódi célját. A belső kritika különösen érdekes abból a szempontból is, hogy a kormányoldalon eddig minden szereplő azon értetlenkedett, hogy nem értik, miért zavarja az érintett szervezeteket a törvényjavaslat, hiszen az csak az átláthatóságról szól. Most azonban a halasztás indoklásából is kiderül, hogy korántsem az átláthatóságról van szó, hanem – ahogy korábban is írtuk – a kormányzati önkény védelméről, a hatalom korlátlanságának biztosításáról, arról, hogy senki ne ellenőrizhesse és kritizálhassa a hatalmon lévőket. Ez azonban olyan erős szintlépés a politikai rendszer elnyomó jellegét illetően, hogy az az államapparátusban vagy a bankrendszer egyes szereplőiben is ellenállást válthat ki.

Ha a Fidesz szándéka valóban Magyarország szuverenitásának védelme volna, akkor nem a demokratikus értékek talaján álló hazai szereplők ellen lépne fel, hanem a szövetségi rendszerünkön kívüli, autoriter országok államilag szervezett politikai, gazdasági és (dez)információs befolyásolási törekvései ellen. Ehhez továbbra is ajánljuk a Political Capital 21 pontos szuverenitásvédelmi javaslatcsomagját.