A nemzetiségi névjegyzékekre regisztrált választópolgárok
A 199 fős parlamentben a 106 egyéni kerületi képviselő mellett 93-an szereznek mandátumot valamely listáról. Általában ez pártlistákat jelent, de a nemzetiségi identitással is rendelkező magyar állampolgárok dönthetnek úgy, hogy az egyéni jelöltekre leadott szavazólap mellett nem pártlistára, hanem nemzetiségi listára szavaznak.
A 13 bejegyzett nemzetiség számára így biztosított az elvi lehetőség arra, hogy kedvezményes mandátumot szerezhessenek, lélekszámukból adódóan azonban csak a roma és a német nemzetiségi listának van tényleges esélye erre.
Ahány nemzetiségnek sikerül kedvezményes mandátumot szereznie, annyival csökken a pártok számára elérhető listás mandátumok száma: 2018-ban és 2022-ben a német nemzetiségi lista szerzett mandátumot, ez a két választás során ezért csak 92 mandátumot osztottak ki a pártlisták között. (A mandátumszámítás módjáról lásd a részletes leírást a bejegyzés végén.)
A Political Capital 2025. június 23. óta dolgozza fel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által közölt statisztikai adatokat. Az alábbi ábrák ezek alapján, napi szinten frissülve jelzik, hogyan változik a nemzetiségi névjegyzékekben szereplők száma, illetve lakóhely szerinti eloszlása.
Az itt böngészhető oszlopdiagramokon az látszik, hogyan változott a névjegyzékekben szereplő 13 nemzetiség létszáma a 2014-es, a 2018-as, a 2022-es választáson, illetve a legutóbbi frissítés napján (sötét oszlopok). A három lezajlott választás esetében az is látható, hányan vettek részt a választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választók közül (világos oszlopok). A legördülő menüsorból kiválaszthatók vagy a nyilakkal léptethetők a különböző nemzetiségek adatsorai.
Ez a kördiagram azt mutatja meg, hogy hogyan oszlik el a 13 nemzetiség között a nemzetiségi névjegyzékekben szereplők létszáma, az NVI legfrissebb adatközlése szerint.
Az itt böngészhető 13 vonaldiagramon az látszik, hogyan változott a névjegyzékekben szereplő 13 nemzetiség létszáma 2025. június 23. óta. A legördülő menüsorból kiválaszthatók vagy a nyilakkal léptethetők a különböző nemzetiségek adatsorai.
Az itt elérhető interaktív térképeken a névjegyzékben szereplő 13 nemzetiség területi eloszlása böngészhető. A legördülő menüsorból kiválaszthatók vagy a nyilakkal léptethetők a különböző nemzetiségek területi eloszlását megjelenítő térképek.
Választásirendszer-kisokos
A 13 bejegyzett magyarországi nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárok dönthetnek úgy, hogy a pártlisták helyett nemzetiségi listára szavaznak. Ugyanúgy két szavazatuk van tehát, mint bármely más magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárnak (1 egyéni kerületi + 1 listás).
A nemzetiségi listákat a különböző országos nemzetiségi önkormányzatok állítják össze; a nemzetiségi listára szavazó választópolgár tehát olyan szavazólapot kap, amelyen csak egyetlen, a saját nemzetiségi önkormányzata által összeállított lista támogatására kap lehetőséget.
Mindegyik nemzetiségi lista számára biztosított az elvi lehetőség arra, hogy kedvezményes mandátumot szerezzen, de lélekszámuk miatt csak a roma és a német nemzetiségnek van erre reális esélye. A mandátum azért kedvezményes, mert megszerzéséhez jóval kevesebb, egészen pontosan negyedannyi szavazat is elegendő, mint egy pártlistás mandátumhoz.
Kiszámítása a következőképp történik. Összesítjük a bejutási küszöböt elérő pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat (a töredékszavazatokat is beleértve), majd az így kapott összeget először elosztjuk az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), ezzel megkapjuk azt az átlagos szavazatszámot, ami egy pártlistás mandátumhoz szükséges. Ezt az értéket 4-gyel elosztva pedig megkapjuk azt a szavazatszámot, amely egy kedvezményes mandátum megszerzéséhez elegendő (ez a kedvezményes kvóta). Egy nemzetiségi lista akkor szerez teljes értékű mandátumot, ha több szavazatot szerzett a kedvezményes kvótánál. Ahány nemzetiségnek sikerül mandátumot szerezni, annyival csökken a pártlisták között kiosztható listás mandátumok száma (így biztosítva, hogy az Országgyűlés létszáma mindenképp 199 fős legyen). Azoknak a listáknak a vezetői pedig, amelyek kevesebb szavazatot gyűjtöttek, nemzetiségi szószólóként kerülnek be a parlamentbe (tehát nem nyernek teljes értékű mandátumot, a 199 képviselőbe nem számítanak bele).
2014-ben a német nemzetiségi lista 11415 szavazatot szerzett, 2018-ban 26477-et, 2022-ben pedig 24630-at. Utóbbi két esetben ezek az értékek meghaladták a kedvezményes kvóta értékét, ezért szerzett a német nemzetiség jogosultságot kedvezményes mandátumra. (A többi nemzetiségi lista nem közelítette meg a kedvezményes kvóta értékét, sőt, az Országos Roma Önkormányzat 2022-ben még listát sem állított.)
Ez a leírás neutrálisan tekinti át a nemzetiségimandátum-szerzéssel és a nemzetiségi névjegyzékekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A rendszer anomáliáiról többek között itt és itt írtunk.
