Orbán mérsékeltebben kampányol, de a rendszer ettől függetlenül egyre autokratikusabb

„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok!” – mondta Orbán Viktor 2008-ban zárt körben, majd 2011-ben nyilvánosan. Ez a mondat másfél évtizeddel később is segíti a rendszer működésének megértését.

Idén október 23-a óta megfigyelhető, hogy a miniszterelnök a saját táborán túli szavazókat is igyekszik megszólítani, ezért mérsékeltebb hangot üt meg, mint korábban. Míg március 15-én még poloskázott, addig a kormánypárt legutóbbi győri rendezvényére független újságírók is bebocsátást nyertek, és meghallgathatták, ahogy ugyanő a kirekesztés ellen szónokol. A miniszterelnök az ATV-be is azért ment be, hogy ellenzéki szavazókat bizonytalanítson el, esetleg kiábrándult válaszókat csábítson vissza.

Ha viszont az orbáni tanácsot megfogadva nem kizárólag a szavakra, hanem a tettekre is figyelünk, láthatjuk, hogy a jövő évi választáshoz közeledve több területen is keményedni látszik a rendszer.

1. Erősödő kormányzati kontroll a sajtó felett. Azzal, hogy az Indamedia nemrég felvásárolta a Ringier Hungary-t, már a print lapok piacán is meghatározó szereplővé vált, mivel megszerezte a legjelentősebb bulvárlapot, a Blikket. Ahogy a hatalom számára kedvező ügyletek kapcsán lenni szokott, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most sem vizsgálta a felvásárlást. Ismert, hogy a kormánypárti kampányban kiemelt szerepet kapnak a különféle dezinformációs tartalmak és a mesterséges intelligenciával készített kampányanyagok, ráadásul ezeket az elmúlt időszakban a Fidesz által irányított sajtótermékek, például a megyei lapok, sőt, a közpénzből finanszírozott állami média felületein is terjesztették. Ebbe a sorba most az a Blikk is beáll, amelyik évtizedekig – ha bulvártartalmakkal körülölelve is, de – képes volt betölteni a mindenkori hatalmat ellenőrző funkcióját.
2. A TISZA applikációját érintő adatlopási ügy nemcsak adatvédelmi jogsértés, de választási visszaélés is. Nemcsak azok követettek el bűncselekményt, akik a Tisza Világ applikációból tisztázatlan módon kilopták az adatokat, hanem azok is, akik felhasználják, nagy nyilvánosság előtt terjesztik azokat. Előbbi elkövetőjének kilétéről nem áll rendelkezésre információ, utóbbit viszont a kormány által irányított sajtóorgánumok, proxyszervezetek, véleményformálók sokasága követte és követi el. Ezen túlmenően közszereplőket vagy egyszerű választópolgárokat is zaklattak. Mindez bénítóan hathat a közéleti részvételre, alkalmas lehet választópolgárok megfélemlítésére, igazolhatatlan előnyt eredményezhet a kormánypárt számára, ezért minden további nélkül tekinthető választási visszaélésnek.
3. A bírák politikai elfogultsággal vádolásával igyekeznek tovább gyengíteni a bírói függetlenséget. A TISZA adatbázisából származó adatokkal való visszaélés különösen súlyos esete, hogy a kormányzati irányítású média listázni kezdte az applikációt letöltő bírákat, azzal vádolva őket, hogy politikailag elfogultak. A Kúria és annak elnöke, Varga Zs. András pedig közölte, hogy vizsgálható, érintettek-e a bírák a tiltott politikai szerepvállalásban. Az Országos Bírói Tanács viszont épp a Kúria álláspontját tartotta a bírák megfélemlítésére alkalmas közlésnek. 2010 óta az Orbán-rezsim számos kísérletet tett a bíróságok feletti kontroll megszerzésére, de ez teljes egészében még mindig nem sikerült. Jogosnak tűnik tehát a bírói érdekképviseletek aggodalma arra vonatkozóan, hogy ez az ügy egy újabb kísérlet-e a bírói karban tervezett tisztogatásra.

Nyitókép: Orbán Viktor/Facebook