Fontolva erősödő civil kurázsi

A magyarok többsége fontosnak tartja a civil szervezetek munkáját, egyre több szervezetet ismer, és magas a támogatási hajlandóság is – derül ki a Civilizáció és a Political Capital legfrissebb, reprezentatív kutatásából. A polarizáció ugyanakkor nem kíméli a civil szféra megítélését sem.

A Civilizáció és a Political Capital negyedik alkalommal vizsgálta a civil szervezetekkel kapcsolatos társadalmi vélekedést. A friss felmérés kérdéseinek egy része szerepelt a megelőző kutatásokban is, de a korábbi tapasztalatok alapján újak is bekerültek, illetve volt, amit kihagytunk vagy módosítottunk. A felmérést a Závecz Research készítette 2025. november 23-31. között úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel, telefonos és online kérdezés alkalmazásával, 1000 fős reprezentatív mintán.

Egyre több civil szervezetet ismerünk

A megkérdezettek 52 százaléka sikeresen meg tudott nevezni legalább egy civil szervezetet. A három legtöbbet említett szervezet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (55 említés), a Magyar Vöröskereszt (40 említés) és a Társaság a Szabadságjogokért (40 említés).

Összességében a válaszadók 159 különböző szervezetet neveztek meg, ami a legmagasabb érték az eddigi felmérések közül.

A rászoruló társadalmi csoportok megsegítése a civilek legfontosabb feladata

A 1-10-es skálán a megkérdezettek 49%-a értékelte ezt 10-es fontosságúra, további 38% pedig a 7-9 válaszlehetőség valamelyikét jelölte be. A nem (feltétlen) rászoruló, de másokat támogató embereket segítő aktivitások kerültek a második helyre, a közérdekű ügyekben történő aláírásgyűjtés, petíciókezdeményezés pedig a harmadikra.

Míg a TISZA szavazóinak 66 százaléka tartja inkább fontosnak, hogy a civil szervezetek radikálisabb eszközökkel kényszerítsenek ki változást, a fideszesek körében csupán 21 százalék gondolkodik így.

A civil szféra munkáját a megkérdezettek bő háromnegyede fontosnak tartja

A fő demográfiai jellemzők (nem, életkor, településtípus, iskolázottság) közül egyedül az iskolázottság egyes csoportjaiban tapasztaltunk érdemi eltéréseket: minél iskolázottabb valaki, annál fontosabbnak tartja a civil szervezetek munkáját. A pártszimpátia viszont komoly törésvonalat jelent: a TISZA szavazóinak 63 százaléka véli társadalmilag nagyon fontosnak a civilek munkáját, míg a fideszeseknek csak 32 százaléka.

2025 csak 17 százalék számolt be olyan civil segítségnyújtásról, amit személyesen ő vagy rokona, ismerőse kapott

A legtöbben (9%) arra emlékeztek, hogy egy rokonuk kapott segítséget civilektől, 7 százalék említette, hogy van olyan ismerőse, aki kapott segítséget, míg konkrétan a megkérdezettnek adott segítség 3 százaléknál fordult elő. Nem ismétlődött meg a 2023-as felmérésünk kiugróan magas eredménye (44%), a mostani adat a 2021-es értéket (16%) mindössze egy százalékponttal múlja felül.

Továbbra is az 1 százalékos jövedelemadó-felajánlás a segítségnyújtás legelterjedtebb módja

A civileknek nyújtott támogatási kedv nem csökkent: a megkérdezettek 82 százaléka valamilyen módon segítette legalább egy civil szervezet munkáját, így a segítők aránya lényegében megegyezik a 2023-as felmérésben kapott értékkel.

Az adományozók aránya látványosan nőtt a korábbi felmérésekhez képest: egyaránt 31-31 százalék jelezte, hogy pénzbeli vagy nem pénzbeli adományt juttatott el civil szervezeteknek.  Az 1%-os SZJA-felajánlást a megkérdezettek 42 százaléka jelölte meg, ami kiugró a korábbi felmérésekhez viszonyítva.

Azok között, akik rendelkezhettek volna jövedelemadójuk 1 százalékával, de nem tették, 30 százalék egyszerűen elfelejtette a felajánlást, 22 százalék nem maga készíti a bevallását, további 21 százalék pedig nem ismer megfelelő civil szervezetet.

Van még tartalék

A megkérdezettek 87%-a nyitott rá, hogy a jövőben valamilyen formában támogassa a civil szervezetek munkáját, csupán 13% százalék zárkózott el teljesen. A legtöbbet említett támogatási forma az SZJA-felajánlás volt, 55% lenne nyitott rá. A pénzbeli adományozás lehetőségét 36 százalék látja vállalhatónak. A nők és a magasabban iskolázottak körében erősebb a segítési hajlandóság.

A megkérdezettek 52%-a szerint a kormány ellenséges a civilekkel

Barátságosnak csupán 19% látja a viszonyt. A TISZA szavazóinak háromnegyede ellenségesnek értékeli a kormány hozzáállását, míg a kormánypárti szavazóknak csak 31 százaléka vélekedik hasonlóan.

A hozzáállást ellenségesnek érzékelők nagy többsége a kormányt okolja: 53 százalék szerint döntően, további 30 százalék szerint pedig nagyobb részt miatta mérgesedett el a viszony. A hozzáállást ellenségesnek látó fideszeseknek is a 36 százaléka elsősorban az Orbán-kormányt tartja ezért felelősnek. A TISZA szavazói lényegében kivétel nélkül így vélekedtek.

A teljes kutatási jelentés itt elérhető, a korábbiak pedig itt: 2023, 2021, 2019.

---

A kutatásbemutatón ismertetésre került a Civil minimum 2026 is, amely a Civilizáció koalíció 53 tagszervezetének szakmai javaslatait tartalmazza a civil szervezetek működési környezetének helyreállítására, és ezen keresztül a hazai civil társadalom megerősítésére. A kezdeményezők várják mindazon civil szervezetek csatlakozását, melyek elkötelezettek a civil szféra szabad működése mellett. A Civil minimum 2026 itt olvasható el és itt írható alá.