A Lázár-ügy jelentős társadalmi-politikai változásról tanúskodik
Lázár János nem sokkal a választás előtt a Fidesz egyik legfontosabb célcsoportját sértette meg. Romaellenes megnyilvánulására onnan is érkeztek reakciók, ahonnan nem várták. A kormánypárt számára azonban ennél is aggasztóbb, hogy úgy tűnik, már nem tehet meg bármit politikai következmények nélkül. Nem a romák változtak meg, hanem a társadalmi-politikai környezet.
A botrány megakaszthatja a Fidesz mozgósítási akcióját . Lázár János balatonalmádi fórumán tett kijelentéseivel komoly politikai kárt okozhatott a Fidesz számára. Sajtóinformációk szerint a kormánypárt egy 200 ezresnél nagyobb adatbázist igyekszik kialakítani a számára kiemelt jelentőségű roma szavazók mozgósítására 53 olyan választókerületben, ahol az átlagosnál nagyobb a roma választók aránya. Ebbe a munkába rondított bele a Lázár szavai nyomán kirobbant botrány, amely – ha tartós hatású lesz a roma közvéleményre – még friss adatbázisok esetén is nehezebbé teheti a fideszes mozgósítást a választás napján.
A kormányoldalhoz lojális szereplők is megszólaltak. A Fideszt és magát Lázárt is meglepte, hogy mondatai milyen heves reakciókat váltottak ki a romák körében. Ahogy Róna Dániel elemzése is rámutatott, a Google-keresések és a közösségimédia-felületek kommentjei széleskörű felháborodást jeleztek. A balatonalmádi fórumot követő két napban szinte „felrobbant” a romák körében sokat használt TikTok. Nem pusztán roma celebek, művészek, zenészek (pl. Kis Grófo, Lakatos László) tiltakoztak Lázár szavai ellen, hanem – érezve az alulról érkező nyomást – Fidesz-közeli roma politikusok és véleményformálók is kénytelenek voltak megszólalni. „Leminősítő és megalázó a magyarországi cigányságra nézve! Visszautasítom!!!” – írta például közösségi oldalán Mazsi Rostás Mihály, a Roma Digitális Polgári Kör tagja. A kormánypárthoz lojális Magyarországi Romák Országos Önkormányzata arra figyelmeztetett, hogy a „vezető pozícióban lévő közszereplők” megszólalásainak „jelentős hatásuk van a közgondolkodásra”, majd korrekcióra kérte Lázárt. Ráadásul helyi szinten is sok olyan politikailag aktív roma fogalmazott meg kritikát, akik még a legutóbbi választáson is a kormánypártnak kampányoltak. Mindez nem azt jelenti, hogy ezek a szereplők végleg szembefordultak volna a Fidesszel, kiállásuk azonban jelzi az általuk reprezentált közeg hangulatát.
Nem működik a „nincs itt semmi látnivaló”. Lázár többször is bocsánatot kért a kijelentései miatt, ami szokatlan gesztus egy fideszes politikustól. Ahogy az is, hogy a kormánypárt másfél évtizeden keresztül bevált módszerei most nem működtek. Hiába nevezte Lázár kezdetben „tipikus libsi jóemberkedésnek” az őt ért kritikákat, a Fidesz kaposvári DPK-gyűlésén és saját siófoki fórumán már kénytelen volt elismerni a hibáját. A kormánypárthoz korábban is jó pár durván romaellenes megnyilvánulás volt köthető: a Mi Hazánk szavazóit rendszeresen megszólító Lázár Jánosnak, Pócs Jánosnak vagy Orbán Viktornak is voltak ilyen ügyei. A miniszterelnök 2020-ban a gyöngyöspatai szegregált romáknak megítélt kártérítés kapcsán arról beszélt: szerinte igazságtalan, hogy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai” nagy összeghez jutnak „mindenfajta munkavégzés nélkül”. A kormány még nemzeti konzultációt is indított volna a témában, ha nem sodorja el a Covid. A romák széleskörű felháborodásával eddig mégsem kellett számolnia a Fidesznek, az esetleges kritikákat könnyedén el lehetett fojtani azzal, hogy „nincs itt semmi látnivaló”, csak a „libsi”, „jóemberkedő”, „jogvédő”, „ellenzéki politikai aktivisták” „hőbörögnek”. Ez az ismert megosztási technika most valószínűleg nem azért mondta fel a szolgálatot, mert a roma közeg változott volna meg, hanem az általános társadalmi-politikai környezet alakult át, és ennek a romák is részei. A Fidesznek jelenleg nincs többsége, és nem képes úgy dominálni a politikai véleményeket, mint korábban. Van viszont erős politikai alternatívája, és ez a helyzet láthatóan mindenkire hatással van. A Fidesz igyekszik ezt azzal elütni, hogy továbbra is többsége van, illetve hogy ugyanaz a politikai szituáció, mint a 2022-es választás előtt, de ezzel önmagát is becsapja. A Lázár-ügy is azt mutatja, hogy más a helyzet, és a kormánypárt többségi helyzetre szabott módszerei jelenleg nem hatékonyak.
A roma kisebbség kormánypárti elkötelezettsége sincs kőbe vésve. A Lázár-ügy rácáfol azokra a sztereotip vélekedésekre is, amelyek szerint a roma szavazók tartják hatalomban a Fideszt. Valójában a roma választópolgárok politikai szempontból sem alkotnak homogén csoportot. Igaz, hogy a romák körében jelentősebb a hatalomnak való kiszolgáltatottság – ahogy a nem roma szegények között is. Igaz, hogy a romák körében korábban népszerűbb volt a kormánypárt – ahogy a nem roma választók körében is. Ahogy a politikai véleményklíma változik országosan, úgy változik a – politikailag aktív és passzív – romák körében is. A roma szegregátumokban az eddigi választásokon alacsonyabb volt a részvétel az átlagosnál, a Fidesznek pedig az volt a terve, hogy ezt idén feljebb tornázza. Nagy kérdés, hogy ez ezek után sikerülhet-e.
