Aligha lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben

Beindult a leiratkozási hullám a német nemzetiségi névjegyzékről. Ha ez ebben az ütemben folytatódik, nem lesz újra német nemzetiségi képviselő a parlamentben. Érthető, hogy egyre több német nemzetiségi magyar választópolgár dönt úgy, az ezer sebből vérző rendszer keretei között nem kíván részt venni a nemzetiségi választásban.

Tavaly június 23-a óta napi szinten, felhasználóbarát formában frissítjük és publikáljuk a nemzetiségi névjegyzéki adatok változásait. Közülük is a roma és a német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozott választópolgárok száma az érdekes, mivel csak ennek a két nemzetiségnek van elvi esélye kedvezményes mandátumot szerezni.

Hosszú ideig semmilyen számottevő mozgásról nem tudtunk beszámolni, január közepén aztán fokozatosan beindult a leiratkozási hullám a német nemzetiségi névjegyzékről. Bő fél évig átlagosan napi két-három fővel csökkent csak a létszám, az elmúlt három hétben viszont már átlagosan naponta 30-an is úgy döntöttek, hogy a nemzetiségi lista helyett inkább ők is pártlistára szeretnének szavazni április 12-én.

Amióta nyomon követjük a névjegyzékek mozgását, összesen 1247-tel, 29170-re csökkent a német nemzetiségi névjegyzékre feliratkozottak száma, míg a romáké csak 367-tel, 40286-ra.

A korábbi három választás során 22-24 ezer között szóródott a kedvezményes kvóta értéke – ennyi szavazatra volt szüksége egy nemzetiségnek ahhoz, hogy mandátumot szerezzen. Ezt sikerült megugrania a német listának 2018-ban és 2022-ben is, de ehhez mindkét esetben az is kellett, hogy bőven 30 ezer fölött legyen a regisztráltak száma. Mivel idén a magasabb részvétel várhatóan magasabb kvótaértéket is eredményez, és várhatóan a leiratkozási hullám sem ért véget, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy idén nem fog újra mandátumot szerezni a német nemzetiségi lista.

Úgy tűnik, a német identitással is rendelkező magyarok körében egyre többen látták be, hogy a jelenlegi rendszerben nem sok értelme van részt venni a nemzetiségi választásban.

A roma közösség sosem került a kedvezményes mandátum megszerzésének közelébe, és bár a regisztráltak 40 ezer fölötti száma elegendő lehetne ehhez, sajtóhírek szerint nem ambicionálják a teljes értékű mandátumot, elégedettek lennének a szószólói pozícióval. Ha így van, a következő hetekben várható, hogy sokan a roma nemzetiségi listáról is leiratkozzanak.

Nemes célt szolgálhatott volna, mégis, a 2010 után megalkotott választási rendszer egyik leginkább szégyellnivaló eleme lett a nemzetiségi képviselők választása. Sokat írtunk erről, rövidebben itt, hosszabban itt, a három legfőbb ok a következő:

1. Nincs választási versengés – mivel a választópolgárok egyetlen lista egyetlen karikájába ikszelhetnek.
2. A 13-ból 11 nemzetiségnek matematikai esélye sincs a kedvezményes mandátum megszerzésére – a 13-ból legalább 11 nemzetiséget tehát hamis reményekkel kecsegtet a törvényalkotó.
3. A nemzetiségi mandátumot könnyen foglyul ejtheti egy nagyobb politikai erő – mint ahogy az már korábban meg is történt.

Arról, hogy hogyan lehetne hozzáfogni a nemzetiségi képviselet jelenleginél lényegesen demokratikusabb megteremtéséhez, választási sorvezetőnkben írtunk.