Ukrajna démonizálása a választási eredmény megkérdőjelezését készítheti elő, de hamis zászlós műveleteknek is megágyazhat
Múlt héten írtunk arról, hogy az Orbán-kormány igyekszik eszkalálni a magyar-ukrán viszonyt terhelő ellentéteket, mintha csak nyílt konfliktust akarna kiprovokálni a két ország között. Ebbe a folyamatba illeszkedik a kormányfő hétvégén tett kijelentése, amelyben Ukrajnát egyenesen Magyarország ellenségének minősítette. A félelemkeltésen túl ez akár alkalmat teremthet a kormánynak a választási eredmény esetleges megkérdőjelezésére, a feszültséget pedig az orosz szolgálatok is meglovagolhatják hamis zászlós műveletekkel.
Az ukrajnai háború ügyében Abu-Dzabiban folytatott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül értek véget, a területi kérdésben ugyanis egyik fél sem engedett. Volodimir Zelenszkij szerint az orosz és az ukrán tárgyalócsoport egy héten belül az Egyesült Államokban találkozhat újra. Donald Trump már csak nyár elejére vár megállapodást a felek között, de a tárgyalások kimenetele továbbra is teljesen bizonytalan. A hazai választási kampány szempontjából mindez azt jelenti, hogy a kormánypárt az április 12-én esedékes választásig riogathat a háborúval, és az abból való kimaradás garanciájának a miniszterelnök önmagát állíthatja be.
Orbán Viktor a „háborúellenes”-nek nevezett szombathelyi kampánygyűlésen úgy fogalmazott: „Amíg Ukrajna Brüsszelt arra ösztönzi, hogy Magyarországot leválasszák az olcsó orosz energiáról, addig Magyarország ellensége”. Arra a kérdésre, amely arról érdeklődött, mi lesz, ha Ukrajna megtámadja Magyarországot, és lehet-e ilyen esetben számítani Trump és Putyin védelmére, Orbán azt mondta, a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni, ezért is épít erős szövetségeket, de ezek csak addig állnak fenn, amíg ő van kormányon.
A miniszterelnök diszkréten elhallgatta, hogy az orosz energiáról való leválást a Trump-adminisztráció is határozottan követeli. A korábbi kormányzati nyilatkozatokkal szemben már tavaly kiderült, hogy az Egyesült Államok csak egy évre adott felmentést Magyarországnak az orosz olaj használatára vonatkozó amerikai szankciók alól. Sőt, maga Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt nemrég arról, hogy a kormány március 1-jéig tervet is készíti az orosz energiáról való leválásról.
Mindezeket figyelembe véve az energiapolitika inkább csak ürügynek tűnik ahhoz, hogy a kormánypárt folytathassa Ukrajna démonizálását. A politikai cél a háborús félelemkeltés, az ukránellenes indulatok szítása és az ellenzék összemosása az ellenségnek beállított ukrán vezetéssel. Az évek óta “hivatásos feljelentőként” funkcionáló Tényi István terrorcselekmény elkövetésével való fenyegetés miatt már feljelentést is tett a Központi Nyomozó Főügyészségen és a Nemzeti Nyomozó Irodánál, miután egy ukrán hírportál névtelen szerzője állítólag dróntámadással fenyegetőzött a magyar miniszterelnök ellen. Ahogy legutóbb írtuk, mindez a kampány utolsó szakaszában kiegészülhet akár olyan ukránnak beállított hamis zászlós műveletekkel, amelyeket az orosz titkosszolgálatok többször alkalmaztak már a régióban. Az sem lenne meglepő, ha a Fidesz esetleges választási veresége esetén ukrán beavatkozásra hivatkozva próbálná megkérdőjelezni a választási eredményt; ennek építése már a kormánypárt – például a kampányfőnök Orbán Balázs – kommunikációjában is megjelent.
