Energiaválság, dezinformáció, politikai kommunikáció

• Magyar Péter a klasszikus válságkommunikáció szabályai szerint igyekszik folyamatosan jelen lenni a nyilvánosságban, megnyugtatni és felkészíteni a választókat a várható intézkedésekre, illetve felmutatni, hogy a kormány kézben tartja a dolgokat. Az energiaválság és annak társadalmi hatásai azonban így is komoly politikai kockázatot jelentenek. Egyben a választás óta ez az első olyan szituáció, amikor nem az új kormány által kijelölt politikai agenda szerint zajlanak az események, hanem maga a kormány is reagáló szerepbe kényszerül.
• Az ellenzéki pártok igyekeznek politikai haszonszerzésre kihasználni a helyzetet. A Fidesz és a Mi Hazánk, dezinformációkat is terjesztve, alkalmatlansággal és inkompetenciával vádolja a kormányt. A Fidesz kormányzása azonban túl közel van ahhoz, hogy ezek a hangok hitelesen szóljanak. A párt helyzetét ráadásul nehezíti, hogy egyes politikusai és holdudvara, szembemenve a Fidesz-frakció által megjeleníteni próbált konstruktív ellenzéki szereppel, mintha a kormányon még kárhoztatott „minél rosszabb az országnak, annál jobb az ellenzéknek” logikát követnék.
• Sokkal inkább profitálhat a helyzetből az átgondoltabban és egységesebben kommunikáló Mi Hazánk, amelynek tábora a Covid-válság idején is jelentősen bővült. Ahogy a pandémia idején, úgy ma is arra építhet, hogy válságos helyzetekben a pártok táborán túlnyúlóan, azokat keresztbe metszően terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek.

• Az emberek egy jelentős részének ilyen helyzetben ugyanis az összetett vagy kiterjedt háttérismereteket igénylő jelenségekre magyarázatot kínáló és a biztonságérzetünket erősítő dezinformációkra és összeesküvés-elméletekre pszichológiai igényük van.
• Ahogy korábbi kutatásaink is igazolták, a tévhitek kéz a kézben járnak: azok, akik hisznek a dezinformációkban, hajlamosak jobban hinni az összeesküvés-elméletekben is, és fordítva.
• Ez kevéssé függ képzettségtől, pártszimpátiától és más változóktól, a konteókra bárki fogékony lehet.
• Itt is megjelenik a külső ellenségkép (Ausztria és Szlovákia), amely felelőssé tehető a bajokért.
• Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az emberekre ne lehetne hatni észérvekkel, a tények bemutatása, a hiteles és felelős tájékoztatás ezért kulcsfontosságú a válságkezelésben.

Kiemelt kép: Bihari Ádám