Lelkes fogyasztók, el nem kötelezett demokraták

Vezetői összefoglaló

Tanulmányunk a Heinrich Böll Alapítvány megbízásából készült. Célja a fiatalok demokráciához fűződő viszonyának leírása, az alacsony demokratikus elkötelezettség mögött meghúzódó okok feltárása, és mindezek alapján javaslatok, ajánlások megfogalmazása a politikai és a civil szféra számára a fiatalok demokratikus elkötelezettségének erősítése érdekében. Írásunk tartalmilag három fő részből áll. Az első részben megvizsgáljuk, milyen
szocializációs tényezők alakítják a fiatalok demokratikus elköteleződését. A másodikban bemutatjuk azokat a tényezőket, amelyek kifejezik a fiatalok demokráciához fűződő viszonyát. Végül pedig elemezzük azokat a kulturális tényezőket, amelyek hatással van a fiatalok politikai nézeteire, demokratikus attitűdjeire.

A szocializáció szereplői

• A fiatalok állampolgári attitűdjeinek kialakulásában kiemelkedő szerepe van a családnak és az iskolának. A rendszerváltás óta eltelt időszakban azonban Magyarországon egyik sem képes betölteni politikai szocializációs feladatait.
• A családban a gyermekek döntő többsége a politikai élettől való távolságtartást sajátítja el, passzivitásra szocializálódik. A magyar fiatalok nagyon konformisták, a szülői véleményeket, mintákat könnyen magukévá teszik, nem lázadnak szüleik ellen. Részben ebből következően az ifjúságnak nincs jól látható megkülönböztető jegye, jelenlegi tudásunk szerint politikai attitűdjeik belesimulnak a társadalmi véleménymintázatokba.
• Az iskolai szocializáció hiányosságainak egyik oka az oktatási intézmények rendszerváltás utáni depolitizálása. A (párt)politikától való félelem miatt ugyanis a teljes politikumot kizárták az iskolai falai közül, gyanússá vált minden a politikáról szóló vagy ezzel kapcsolatos ismeret és gondolat. Emellett azonban számos olyan strukturális elem is található az oktatásban, amelyek kontraproduktívak a demokratikus elkötelezettség kialakulása szempontjából. Ilyen például a múltcentrikus oktatás, a frontális oktatás, az érdekérvényesítő technikák oktatásának a hiánya, a hierarchikus belső struktúra, de említhetnénk még a vitakultúra, a gyakorlatiasság és a diákok bevonásának hiányát is.
• A szűkebb értelemben vett politikai környezetet tekintve a nemzedéki alapon szerveződő pártok sem képesek aktivizálni a fiatalok többségét. A magyar politikai szereplők hagyományosan inkább az idősebb generációk tagjait igyekeznek megszólítani, ami közrejátszik abban, hogy a fiatalok nagy része idegenkedéssel, bizalmatlansággal, érdektelenséggel tekint a politikára. Ma már jól látható, hogy a Fidesz-KDNP által végrehajtott „újraalkotmányozásnak” sem sikerült a fiatalok bevonásával kialakítani egy szélesebb bázison nyugvó demokratikus rendet.
• A jövőre nézve kockázatot jelent, hogy a kiábrándult, vagy a pártoktól eleve elzárkózó fiatalok politikai szocializációjára ma leginkább a szélsőjobboldal van hatással a politikai szereplők közül.

Értékek és demokrácia-felfogások

• A "politika" szó rendkívül negatív értelmezése miatt a magyar fiatalok megkülönböztetik egymástól a politikát és a közéletet. Míg az előbbit kizárólag a pártpolitikával, a hatalmi küzdelmekkel azonosítják, az utóbbi alatt inkább a közös ügyekkel való foglalkozást értik, ami némi optimizmusra ad okot, hiszen ez jelzi: a politikafóbia megkerülhető.
• A demokrácia jövőjét tekintve aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok jelentős részének politikai ismeretei sekélyesek és zavarosak. Nincsenek tisztában például olyan összefüggésekkel, hogy az aktívabb állami szerep nagyobb áldozatot követel az állampolgároktól, hiszen magasabb elvonással jár együtt.
• A fiatalok a Kádár-korihoz hasonló közéleti passzivitás, etatista-individualista államfelfogás mintáit mutatják. Demokrácia-felfogásukban nagy jelentőséget kapnak a személyes és anyagi biztonsággal összefüggő elemek, háttérbe szorulnak viszont a politikai és szociális értékek, a tolerancia és a szolidaritás. Demokratikus elköteleződésük visszafogott: mintegy 40 százalékuk tartja a demokráciát a legjobb politikai rendszernek, majd egyharmaduk számára pedig mindegy, milyen rendszerben élnek.
• A magyar fiatalok erősen paternalisták, bizalomhiányosak és versenyellenesek. A versengést a fiatalok rossz kényszerként értelmezik, félnek és frusztráltak tőle, a sikeres embereket pedig egyszerre irigylik és megvetik. Így nem meglepő, hogy a fiatalok nem tekintenek jó szemmel a demokratikus politikai versengésre sem. Ugyanakkor az idősebbeknél fejlettebb fogyasztói mentalitással rendelkeznek. A rendszerváltás után
  kialakult szabadpiaci demokratikus rendszer erős gazdasági szocializációs hatást gyakorolt a fiatalokra, akikből így „jó fogyasztókat” nevelt, a politikai rendszerszocializáció azonban csődöt mondott: nem sikerült „jó demokratákat” nevelni.

Szubkultúrák és identitások

• Mivel a fiatalabb generációk aktívabb része a lázadás lehetőségét keresi a politikában, sokszor könnyebben megszólíthatóak a radikális mozgalmak által. Ma több országban a szélsőjobboldal az egyetlen, amely a lázadás formáit nyújtja a „toleránsnak”, „politikailag korrektnek” tartott kánonnal szemben, a hagyományok nevében.
• A szélsőjobboldal mozgalmi építkezésében és a fiatalok számára vonzó imázsának megteremtésében jelentős szerepe volt a divatnak és a sikeresen meghonosított „civil” öndefiníciónak.
• A közéleti relevanciával bíró ifjúsági szubkultúrák közül leglátványosabban a szélsőjobboldali szubkultúra van jelen Magyarországon. Emellett kirajzolódik egy eszmeileg kevert, zöld-baloldali-liberális csoport is a fiatalok körében, amely számos szubkulturális elemet felvonultat, de hiányzik belőle az az identitásképző, szoros összetartó erő, amely a radikális táborban a nacionalizmus.

Javaslatok

További kutatási irányok

Számos kutatás készült a fiatalokról a rendszerváltás óta, mégis több olyan kérdés van, amely válaszokat igényelne. Ezért az alábbi témákban további kutatásokra lenne szükség:

• Milyen megkülönböztető jegyei vannak az ifjúságnak az idősebbekhez képest?
• Milyen mélyebb okai vannak a politika és a közélet éles szétválásának és eltérő megítélésnek a fiatalok körében?
• Szétválik-e a demokrácia és általában a politika megítélése a fiatalok fejében?
• Mi kell ahhoz, hogy a közéleti aktivitás átváltson politikai aktivitásba?
• Mi kell ahhoz, hogy az internetes, közösségi oldalakon mutatott politikai-közéleti virtuális aktivitás átváltson tényleges aktivitásba?
• Mit gondolnak a fiatalok a pártok ifjúsági programjainak egyes főbb elemeiről?
• Milyen a roma fiatalok viszonya a demokráciához?
• Hogyan viszonyul a fiatalok önképe a politikában róluk élő képhez?

Oktatással kapcsolatos javaslatok

Közéleti ismeretek mint tantárgy bevezetése a középiskolai oktatásban

Németországhoz hasonlóan a magyar középiskolai oktatásban is érdemes lenne vezetni olyan tantárgyat (mintegy a történelemtanulmányokat kiegészítendő), mely a XX. század domináns politikai ideológiáinak oktatásán keresztül, részben indirekt módon hívja fel a figyelmet arra: amik az előnyei a demokratikus intézményrendszernek és döntéshozatalnak. A tantárgy a demokrácia alaplogikájának megértését segítő politológiai ismereteket közvetítene közérthető formában.

„A vita jó!”, „Közéletet az iskolákba/egyetemre!”

Kampány indítása annak érdekében, hogy a középiskolák felsőoktatási intézmények ne zárkózzanak el a közéleti vitafórumok megrendezésétől. Világossá kell tenni, hogy ezen nem pártpolitikai eseményeket kell érteni, hanem azt, hogy a politikai ügyekhez akár szorosan nem is kötődő témák fórumot kapjanak és megvitathatóvá váljanak a fiatalok számára. Preferált a disputa típusú programok megrendezése, ahol a diákok egy-egy provokatív állítással találkozva – kellő mértékű és tartalmú felkészítést követően – véleményalkotásra, érvelésre „kényszerülnek”. A cél az alternatívák megmutatása, a kételkedésre, gondolkodásra ösztönzés.

„Őszintén a közéletről az iskolában!” Továbbképzés tanároknak

Civil szervezetek és oktatási szakemberek bevonásával továbbképzés szervezése tanároknak, ahol a közéleti nevelés lehetőségeiről és módjairól tanulnak a pedagógusok. A képzés a nem tantárgyhoz kötött közéleti nevelésre fókuszál, vagyis hogy a különböző órákon, tananyagtól függetlenül hogyan fejleszthető a fiatalok demokratikus elköteleződése, állampolgári kompetenciája.

Állampolgári nevelés etikai kódex

A németországi Beutelsbachi Konszenzus mintájára (ld. 3.1.2. fejezet) az állampolgári nevelés iránt elkötelezett civil és szakmai szervezetek, tanári és szülői érdekképviseletek etikai kódexet dolgoznak ki, amely lefekteti az iskolai oktatás keretében folytatott állampolgári nevelés alapelveit.

Családi szocializációval kapcsolatos javaslatok

Közéleti nevelés tévésorozaton keresztül

Valamely népszerű tévésorozatban egy éven át havonta felmerül egy-egy téma, kérdés szülőgyermek viszonyban. Lehetséges témák: saját család múltja (pl. hogyan élték meg a nagyszülők a II. világháborút, hogyan érintette a rendszerváltás a szülőket egzisztenciálisan, lelkileg), munkanélküliség, továbbtanulási lehetőségek, választások (nem direkt pártpolitikai irányból, hanem a választójoggal való élés szemszögéből) stb. A témák mellett maga a jelenség megmutatása is fontos, azaz annak közvetítése, hogy szülő és gyermek között nem csak a napi rutin lehet téma, és hogy a fiatalokat érdeklik ezek a kérdések, csak sokszor nem tudják, mikor, hogyan kérdezzenek.

Politikával kapcsolatos javaslatok

„Te is kellesz! / Rád is számítunk!” – fiatalok bevonása az ifjúságpolitika alakításába

A fiatalok egyik érvként azt hangsúlyozzák, azért nem érdekli őket a politika, mert a politikusokat sem érdekli az ő véleményük. Ezen most változtatnak a politika szereplői, és helyi szinten elkezdve, első körben mindenféle hírverés nélkül elmennek ifjúsági szervezetekhez, és beszélgetnek a fiatalokkal. Az egy-egy beszélgetés során kialakult kapcsolatok az internetnek köszönhetően folytatódnak (pl. Facebook csoport létrehozásával).

Diák kérdez, politikus válaszol – Élő vitafórum

Magas közhivatalt betöltő ismert politikusok vitafórumot tartanak kifejezetten diákokkal. A valamely iskolában, egyetemen vagy hivatalban (pl. minisztériumban) megrendezendő eseményen fiatalok vehetnek részt. Az eseményt élőben is közvetítik tévében, rádióban és interneten, így távolról mások is könnyen bekapcsolódhatnak. A moderált és előzetes forgatókönyv szerint zajló eseményen (előre rögzített témákban) beszélgetés folyik a fiatalok és a politikus között, a fiatalok kérdéseket tehetnek föl, elmondhatják véleményüket. Házigazda lehet pl. Köztársasági Elnök, miniszterek, Alkotmánybíróság elnöke, Kúria elnöke, Országgyűlés Elnöke.

Tanulmányi versenyek hirdetése politikai alapítványok által

A pártokhoz közel álló alapítványok különböző típusú versenyeket (pl. esszéírás, fotópályázat, csapatverseny stb.) hirdetnek középiskolai és egyetemi diákok számára az ideológiához kapcsolódó témákban (pl. közösség, szolidaritás, hagyomány, környezet, verseny stb.).

Tematikus és egyéb javaslatok

A rendszerváltáshoz való viszony kialakítása

Az iskolákban rendszerint még ma sem kerül történelmi tananyagként feldolgozásra ez a több mint 20 éve történt történelmi esemény. Pedig a mai huszonéves fiatalok számára ez már történelem, mert politikai szocializációjuk a rendszerváltás után kezdődött.

• Az időbeni közelséget kihasználva (pl. hogy a rendszerváltás számos szereplője ma is aktív) rövid vírusvideóban kerülnek bemutatásra a rendszerváltás időszakának főbb eseményei (pl. a vasfüggöny bontása, Nagy Imre újratemetése, március 15-ei tüntetések, a köztársaság kikiáltása) zenével, esetleg rövid kommentárral.
• Rövid videóüzenetekben mondják el a rendszerváltás szereplői, mit jelentett számukra a fordulat, illetve mai fiatalok beszélnek arról, mit jelent számukra 1989/90 (jelente-e bármit, és ha nem, miért nem).
• Interaktív honlap készítése a rendszerváltás történetéről, ahol az érdeklődők minden fontos információt megtalálnak az eseményekről: történelmi áttekintés, napi kronológia, ki kicsoda, összetett keresés funkció, korabeli fényképek, videók (pl. fekete doboz felvételek), videóüzenetek, személyes beszámolók, írott források stb.
• Élő könyvtár ifjúsági fesztiválokon és tömegrendezvényeken: a rendszerváltásban aktív szerepet vállaló, de kevésbé közismert, ma közfunkciót be nem töltő személyekből élő könyvtár létrehozása. Az „élő könyveket” az érdeklődők egy meghatározott időre (pl. 30-60 percre) kikölcsönözhetik fesztiválokon, más rendezvényeken, és személyes benyomást szerezhetnek a rendszerváltás folyamatáról, eseményeiről.

Verseny, együttműködés és vitakultúra

A demokráciához fűződő viszony erősítésében leginkább a verseny és az együttműködés egymást kiegészítő voltának megértetésére, valamint a vitakultúra fejlesztésére lenne szükség. Javasolt olyan tréningek, vitaversenyek, ifjúsági táborok szervezése, ahol szülőket, tanárokat és fiatalokat képeznek tovább ebben a két témakörben. Ugyanezen témakörökben tanulmányírói ösztöndíjakat kiírása is hasznos lehet, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy témával való elmélyült foglalkozás és elemzés önmagában fejlesztő hatású.

Fiatalok bevonása a kulturális életbe

Kutatások igazolják, hogy összefüggés van a kultúrafogyasztás és a közéleti aktivitás között. A kultúra belépési pont lehet a közéletbe, politikába. Törekedni kell ezért a fiatalok kulturális életének ösztönzésére, kulturális ismereteinek növelésére. Pl. iskolai művészetoktatás révén, drámapedagógiai módszerek alkalmazásával, oktatói színházelőadások látogatásával.

„Demokraták lázadása”

A szélsőjobboldali közösségek kiépülésének tapasztalata azt mutatja, hogy kisebbségi helyzetükkel, állítólagos elnyomottságukkal és elhallgatásukkal tették izgalmassá magukat sokak számára. Ezt a mintát követve a demokratikus elkötelezettségű fiatalok közösségei is kimondhatják, hogy ma valójában ők vannak kisebbségben: demokrata fiatalnak lenni ma lázadást jelent a ma divatos és unalmas tekintélyelvű társadalommal szemben.

Online közéleti tudakozó

Azon népszerű oldalak, fórumok mintájára, ahol a felhasználók egy őket foglalkoztató kérdésre gyorsan választ kapnak (pl. MTA helyesírás ellenőrző oldala, Yahoo Answers oldal stb.), online tudakozó indul közéleti témában. Az érdeklődők e-mailen, honlapon, Facebook oldalon vagy okostelefon alkalmazáson keresztül tehetnek föl közélettel kapcsolatos kérdéseket, amikre gyorsan választ kapnak (pl. ki kicsoda, fogalommagyarázat, mi mikor történt stb.)

Állampolgári nevelés gyűjtőhonlap

Olyan honlap készítése, amely összegyűjti az állampolgári neveléssel kapcsolatos híreket és információkat hazai és nemzetközi forrásokból (civil és szakmai szervezetektől, honlapokról, médiából stb.). A honlap a híreken túl bemutatja a témával foglalkozó szervezeteket és tevékenységüket, jó gyakorlatokat ismertet, valamint programajánlóval is szolgál.

„Itt vitatkozz!” – online disputa a Facebookon

A fiatalok meghatározó tájékozódási forrása a Facebook, amelyen sok időt töltenek. Ez talán a leghatékonyabb csatorna, amelyen el lehet őket érni. Érdemes ezért megpróbálni felhasználni ezt az eszközt a vitakultúra fejlesztésére is. Ennek érdekében önálló Facebook oldal indul, amelynek célja a vitagenerálás és a vitázás módszerének elsajátítása, gyakorlása. A vitagenerálásra erre a célra létrehozott Facebook profilok (ál-felhasználók) is felhasználhatóak.

 

A teljes tanulmány itt érhető el (pdf, 2 190 kB)