Látványosan örülnek az oroszbarátok a Brexitnek

2016-07-18

A Kreml és oroszbarát szövetségesei sikerrel aknázzák ki a Brexit nyújtotta lehetőségeket. Oroszország a reálpolitika jegyében joggal számíthat a gyengülő Unióval együtt gyengülő szankciókra, a nemzetközi elszigeteltségének feloldására. Ezzel egyidőben az orosz és oroszbarát propaganda tovább támadja az európai establishmentet az ún. „dominó-hatás” érdekében: hátha újabb és újabb országokban kerülhetnek a politikai napirendre az uniós tagságról szóló referendumok.

A New York Times elemzése alapján nem is jöhetett volna rosszabbkor az euroatlanti tengely egyik láncszemének kiesése. Nagy-Britanniát várhatóan évekre lefoglalja a belső gazdasági és politikai válsága, miközben tető alá kellene hozni az USA-EU szabadkereskedelmi egyezményt, kidolgozni a szíriai háború békés rendezését, új életet lehelni a NATO keleti szárnyába Oroszországgal szemben. Ezzel összefüggésben a Kreml és propagandája politikai-érdekérvényesítési és kommunikációs fronton is felülhet a válság nyújtotta hullámokra:

  • Nagy-Britannia kilépésével meggyengül az orosz expanziót ellenző európai és amerikai összefogás, nehezebb lesz megvédeni a gazdasági-katonai szankciókat
  • A Kremllel szembeni hatékony fellépést gátolni fogja a katonai és politikai szövetségek élesebb szétválása a NATO, ill. az EU-tagság mentén.
  • Az Unióban felerősödhetnek a Kreml hivatalos és nem hivatalos propagandája segítségével az euroszkeptikus hangok, miközben kellő kommunikációs hátszelet kaphatnak a tagsági referendumokat követelő oroszbarát szélsőjobboldali pártok – a „dominó-hatás” önbeteljesítő próféciája.
  • Az oroszbarát propaganda szignifikánsabb hatást gyakorolhat az európai közvéleményre az oroszbarát szirénhangok és pártok euroszkeptikus üzeneteinek összekapcsolásával konkrét népszavazási kezdeményezések révén.
  • Végső soron az Unió tartós tömbökre hasítható az euroszkepszis és az oroszbarát politika mentén.

A szavazás kimenetelére adott orosz és oroszbarát-reakciók egyrészt reálpolitikai összefüggésekben igyekeznek felmérni a Kreml számára adódó új lehetőségeket; másrészt apokaliptikus-összeesküvés-elméleti víziók és dezinformációk révén igyekeznek tovább bomlasztani az EU-t.

Teszt képA orosz titkosszolgálat „üzenőfüzetének” tekinthető propaganda-oldal, az orosz szerverről üzemelő, Hídfő értékelésében a brit referendum arra mutatott rá, hogy – kis költő túlzással – az „Európai Unió 500 millió állampolgára nemet mond az Európai Egyesült Államokra.” A cikk reális megállapítása, hogy a válságok sora nemhogy megerősítette volna, de gyengíti Európát, ezért a brüsszeli vezetők újra kell gombolják az „integrációs projektet.” A kelet-ukrajnai szeparatisták szimbólumát címlapján hordó Orosz Hírek szerint a „Kreml egy virágzó EU-ban érdekelt és az orosz-brit kapcsolatok javulását reméli,” ami bizonyos megkötésekkel igaz lehet. Egyrészt vezető orosz politikusok nyilatkozatai arról tanúskodnak, hogy mérsékelni kívánják a Brexitnek az amúgy is gyengélkedő orosz gazdaságra gyakorolt hatását. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök
 új kockázatforrásnak nevezte a font és euró árfolyamának ingadozását, az olajár visszaesését; Alekszej Mojszejev pénzügyminiszter-helyettes pedig a TASZSZ-nak aztnyilatkozta, hogy a brit kilépés nem érinti igazán az orosz gazdaságot, csak a vállalatok kockázatvállalási hajlandóságát befolyásolja. Másrészt az idézett orosz véleményformálók és döntéshozók az Egyesült Államok befolyásának csökkenését, az Oroszországgal szemben bírálatok, szankciók enyhülését és a Kreml számára kedvező euroszkeptikus erők felerősödését várják.

Teszt kép

Szergej Zseleznyak, a Duma harmadik alelnöke szerint „ha Brüsszel nem fog a politikai prioritásain azonnal változtatni, akkor több európai országban kiírandó referendumok sora, az EU marginalizációja és összeomlása egyre inkább valóssággá válik.” Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester Twitter-üzenetében arra figyelmeztetett, hogy „Nagy-Britannia nélkül senki nem marad az EU-ban, aki hasonlóan harciasan védené az Oroszország elleni szankciókat.” A Putyin elnök által kijelölt üzleti ombudsman, Borisz Titov szerint a szavazás tétje „nem Britannia függetlensége az Európai Uniótól, hanem az Európai Unió függetlensége az Egyesült Államoktól,” sőt

„Tíz év múlva lehetséges lesz Egyesült Eurázsiáról beszélni.”

A reálisabb helyzetértékelések mellett a propaganda apokaliptikus előrejelzései Európára nézve azonban továbbra is jelen vannak az összeesküvés-elméletekkel és nyílt hazugságokkal erodálva az Európai Unióba vetett bizalmat. A már idézett hídfős cikk alapján „az az európai országok által életre hívott nemzetek feletti hatóságok működésképtelenné váltak, és elszakadtak a valóságtól.” Az egyszerre szélsőbaloldali-nacionalista, korábban Lukoil által támogatott, Bal-Rad oldal az Európai Unió, mint a „nemzetállamokat elnyomó, „nemzetek fölötti szuperállam-kísérlet”, bukását deklarálja.

Ennél is aggasztóbb, ahogyan a propaganda hitelesíti és terjeszti az egyébként oroszbarát szélsőjobboldali európai pártoknak a Brexit mintáját követő referendum-javaslatait. A 69.000 kedvelésével legnépszerűbb magyar konteó-oldal, a Világlátó a francia Nemzeti Front (FN), a holland Szabadságpárt (PVV) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tervezett referendumaitnépszerűsíti. A Hídfő a neonáci Mi Szlovákiánk Néppárt közleményét fordította le:

itt az ideje, hogy Szlovákia is elhagyja a süllyedő európai Titanicot.”

– szól a szlovák kormányhoz intézett szélsőjobboldali kilépési petíció. A Jobbik a Brexit kapcsán is fenntartja euroszkeptikus követelését: közleményében Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke és a kelet-ukrajnai választások szorgos megfigyelője, kifejtette, hogy a tagsági feltételeket újra kell tárgyalni, majd azokat egy „megerősítő népszavazással” szentesíteni.

Ugyanakkor az oroszbarát propaganda jó adagnyi túlzást és nagyítást is tartalmaz. Így szélsőjobboldali pártok által kezdeményezett tagsági referendumok sorozatáról kissé elhamarkodott előre nyilatkozni, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az orosz befolyás által leginkább érintett kelet-európai országokban van az Uniónak a legnagyobb támogatottsága.

orosz befolyás

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384