Öt pontban Alekszej Navalnij hazatéréséről

2021-01-19

Öt hónappal azután, hogy az orosz titkosszolgálatok egy előre eltervezett fedett művelet keretében megmérgezték Vlagyimir Putyin leghangosabb belföldi kritikusát, Alekszej Navalnij visszatért Oroszországba, ahol azonnal letartóztatták.

  1. Az orosz ellenzéki politikussal és korrupcióellenes aktivistával szemben 2014 óta több korrupciós vádakra alapuló eljárást indítottak az orosz hatóságok, hogy diszkreditálják a putyini hatalomról szóló oknyomozó munkáját. Az eljárások során valamennyi alkalommal felmerült a Kreml részéről történő politikai nyomásgyakorlás gyanúja, amely a jelek szerint most sem volt másképp: Röviddel a reptéri letartóztatás után egy rögtönzött, rendőrörsön megtartott “tárgyaláson” döntöttek úgy, hogy Navalnij legalább 30 napig börtönben marad.
  2. A putyini hatalom és az orosz állami propagandamédia az elmúlt hónapok során a leghatározottabban igyekezett távol tartani magát a Navalnij-ügytől, természetesen azzal a céllal, hogy erősítsék azt a dezinformációs narratívát, miszerint az orosz kormánynak nincs köze az ellenzéki politikus elleni merényletkísérlethez. Ez utóbbit később egy újabb dezinformációs narratíva követte, amely már arra helyezte a hangsúlyt, hogy nem az orosz, hanem a nyugati titkosszolgálatok mérgezték meg Navalnijt, ezzel hiteltelenítve a Kremlt. Moszkva dezinformációs gépezete, úgy tűnik, sikeresen végezte a dolgát: a Levada Központ decemberi felmérése szerint az oroszok közel fele szkeptikus a mérgezés hírét illetően, és mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy valóban a Kreml áll az események hátterében.
  3. Navalnij visszatérése kapcsán a Kremlnek „a rossz és még annál is rosszabb” opciók közül kellett választania. A putyini rezsim ugyanis azzal a dilemmával szembesült, hogy vagy akadályt görget Navalnij politikai ambíciói elé, vagy szó nélkül hagyja a Novicsok-mérgezésből felépült politikus „dicsőséges hazatérését”. Utóbbi természetesen nem volt valódi opció a Kreml számára.
  4. A Navalnijjal szembeni politikai nyomásgyakorlás az idei parlamenti választások közeledtével várhatóan folytatódni fog, amely jó eséllyel nemcsak az ellenzéki aktivistára, de közvetlen munkatársaira, valamint a vele szimpatizáló politikusokra és aktivistákra is kiterjedhet. Navalnij – egy őt támogató tömegmozgalom hiányában – a Kreml számára csupán korlátozott értelemben jelent veszélyt. Szintén a Levada Központ adatai szerint,2019 novembere és 2020 októbere között 9-ről 20 százalékra nőtt a Navalnijt támogatók aránya. Az elkövetkező napok legnagyobb kérdése, hogy az aktivista kérésének megfelelően hívei utcára vonulnak-e, illetve hogy olyan számban teszik-e meg ezt, ami a Kremlnek is „szemet szúr”.
  5. Ahogy azt a 444 is kiemelte, jelzésértékű, hogy miközben számos közép-kelet-európai ország kormánya a leghatározottabban és szinte azonnal reagált a Navalnijjal kapcsolatos történésekre, addig a magyar kormány a belorusz tüntetések esetén már megszokott visszafogottsággal szólalt meg az ügy kapcsán – csatlakozva a közös uniós nyilatkozathoz, de nem kifejezve saját álláspontját. Utóbbi a magyar kormány orosz vakcinabeszerzési szándékaival is összefüggésben állhat.

 

A kiemelt kép forrása: AFP (voanews.com)

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695