Lesújtana az Európai Parlament Putyinra, de a tagállamok egy része nem kér belőle

2021-02-23

Az Európai Unió külügyi főképviselőjének az EU szempontjából fájdalmasra sikerült moszkvai látogatása után az uniós külügyminiszterek felhatalmazták az Európai Bizottságot, hogy szankciókat készítsen elő újabb orosz személyek ellen Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista bebörtönzése miatt. Az orosz aktivista, politikus kabinetfőnöke, Leonyid Volkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök csak akkor engedné szabadon Navalnijt, ha az EU komoly személyi szankciókkal sújtaná a legfelsőbb orosz vezetést. A többek között Igor Krasznov főügyész és Alexander Kalasnyikov, a föderális börtönök vezetője ellen tervezett szankciók viszont aligha okoznak majd álmatlan éjszakákat a Kremlnek.

Az uniós külügyminiszterek által elfogadott tervek – vélhetően egyes tagállamok ellenállása miatt – köszönőviszonyban sem állnak az Európai Parlament által szeptember óta támogatott szankciós csomaggal.

Az Európai Parlament nem finomkodna

Az Európai Parlament 2020. szeptember 17-ei határozatában kérte az uniós külügyminisztereket, hogy ambiciózus korlátozó intézkedéseket vezessenek be Moszkvával szemben, erősítsék az Oroszországgal szemben már kiszabott szektorális szankciókat, és vezessenek be újakat az Alekszej Navalnij alapítványa által korruptnak kikiáltott személyekkel szemben, amennyiben azokat bizonyítékokkal támasztják alá. Az EP határozatát a nagyobb frakciók (EPP, S&D, RE, G/EFA, ECR) szinte egyöntetűen támogatták; a szélsőjobboldali ID frakcióban viszont a nemmel szavazók aránya 90 százalék volt. A határozatot minden magyar EP-képviselő megszavazta.

Az Oroszországgal szembeni szektorális szankciók erősítéséről szóló szövegrész szavazásakor azonban megszűnt a magyar „nemzeti egység,” a Fidesz-KDNP 13 képviselője ezt a paragrafust leszavazta. A közép-kelet-európai régióból – vagyis a V4 országaiból, Ausztriából, Bulgáriából és Romániából – az osztrák szélsőjobboldali FPÖ, a cseh szélsőjobboldali SPD, illetve a cseh szélsőbaloldali Katerina Konecná csatlakozott a magyar kormánypárthoz ennek elutasításában.

Igaz, a német eredményeket is figyelembe véve kijelenthető, hogy nem csak a szélsőségek nem akarnak szigorúbb gazdasági korlátozásokat Moszkvával szemben: a német balközép SPD képviselőinek – akiknek Oroszországhoz való hozzáállását Ara-Kovács Attila is kritizálta a Political Capitalnek adott interjújában – pontosan a fele szavazta le ezt az indítványt.

A korrupt személyekkel szembeni egyéni szankciók bevezetését már a magyar kormánypárt politikusai is támogatni tudták, ahogy minden más magyar EP-képviselő, illetve a német balközép is. E szövegrész esetében már inkább csak a szélsőjobboldal szavazott egyértelmű nemmel, míg a hagyományosan oroszbarát szélsőbal – ahogy a teljes határozat esetében is – inkább tartózkodott.

Egy 2021. január 21-ei határozatában az Európai Parlament Alekszej Navalnij azonnali szabadon bocsátását követelte, és felhívta a Tanácsot, hogy „jelentősen erősítse” az EU korlátozó intézkedéseit Oroszországgal szemben, illetve lépjen fel az orosz rezsimhez köthető oligarchák és propagandisták ellen. Ez a határozat is széleskörű támogatásnak örvendett az egyetlen közvetlenül választott uniós testületben, beleértve az összes magyar EP-képviselőt.

A szélsőjobboldali ID-ben viszont fordult a kocka. Míg a szeptemberi határozatot a frakció 90 százaléka elutasította, januárban ez az arány már csak 49,3 százalék volt, ami alig több, mint a támogatók részaránya (46.5%). Az ID-n belüli támogató szavazatok döntő többségét a Matteo Salvini fémjelezte olasz Lega képviselői adták, alig pár hónappal azután, hogy egyöntetűen elutasították a szeptemberi Navalnij-üggyel foglalkozó határozatot.

Németország és Magyarország már annál inkább

Oroszország autokrata belpolitikája és agresszív külpolitikája vélhetően akkor válna igazán költségessé a Putyin-rezsim számára, ha elbuknának az ukrán földgáztranzit-útvonalat elkerülő kísérletei. Ezek az erőfeszítések két projekten keresztül valósulnának meg: Németország felé az Északi Áramlat II, Magyarország felé a Balkáni Áramlat szállítaná az orosz gázt. Az Európai Parlamentet egyelőre a nagyobb kapacitású Északi Áramlat II foglalkoztatja; már két alkalommal kérte a projekt azonnali leállítását. 2020. szeptemberben az EP-képviselők 68,1, idén januárban pedig 66 százalékuk támogatta a kifejezetten a gázvezeték leállítására felszólító szövegrészt.  

A januári szavazást megvizsgálva látjuk, hogy míg a Fidesz képviselői tartózkodtak, a többi magyar delegált támogatta az Északi Áramlat II projekt megfúrását. A Fidesz nincs egyedül a régióban, a cseh kormánypárti ANO képviselői is az Áramlat mellett voksoltak. Ausztriában a nagyobb kormánypárt, a jobbközép ÖVP erősen támogatja az építkezést, így nem meglepő, hogy a teljes Osztrák Néppárt delegáció leszavazta ezt a szövegrészt. Az Északi Áramlat II fő haszonélvezője, Németország kormánypárti (CDU, CSU, SPD) EP-képviselőinek többsége tartózkodott vagy nemmel szavazott, de nyolcan, köztük Manfred Weber EPP-frakcióvezető, az Áramlat leállítására szavaztak.

Nem várható, hogy az uniós szankciók miatt engedjék el Navalnijt

Reálisan az Európai Parlament szektorális gazdasági szankciók erősítését célzó követeléseit nem teljesítheti az egyhangúlag szavazó Külügyek Tanácsa. A Fidesz-KDNP EP-képviselőinek egyértelmű nem szavazata ebben az ügyben azt vetíti előre, hogy a magyar kormánynak az Oroszországgal szembeni gazdasági korlátozások bővítése vörös vonalnak számít. Az orosz személyekkel szembeni egyéni szankciós lista bővítését ugyanakkor Magyarorszás eddig nem korlátozta, de kérdéses, hogy miként reagálna, ha egy javasolt célszemély magyar szempontból is kiemelkedő fontossággal bírna – például a Gazprom feje, Alekszej Miller. Szijjártó Péter mindenesetre a február 22-ei uniós egyeztetés után meg sem említette az új szankciók bevezetését, „kettős mérce” alkalmazásával vádolta az EU-t, majd az oroszokkal ápolt stratégiai együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet.  

Az sem valószínű, hogy a német kormány, amely eddig konzisztensen kiállt az Északi Áramlat II. mellett, az Európai Parlament szavára visszatáncolna, ahogy az Egyesült Államok szankciós fenyegetései sem bírták jobb belátásra Berlint. Az Európai Parlament álláspontjának tagállami és különösen német támogatása nélkül azonban az Unió aligha tud hatékonyan fellépni a Kremllel szemben, ez pedig az EU külpolitikájának újabb és újabb kudarcait hozhatják el a közeljövőben. Ez arra mutathat rá, hogy az uniós nemzetközi kapcsolatok irányításának teljes újragondolására lenne szükség, beleértve az egyhangú szavazás követelményének lazítását a Külügyek Tanácsában, illetve a Parlament szerepének erősítését e területen.

A projektről

A Political Capital, illetve bolgár, cseh, lengyel, osztrák, szlovák és román partnerei a National Endowment for Democracy támogatásával kutatják az értékalapú külpolitika preferenciák, valamint az autoriter befolyás megnyilvánulását az európai uniós intézményrendszerben. A projektről bővebb információ itt található.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon / Fax:
+36 1 430-6699 / +36 1 430-6695