„A Huawei olyan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, amit egyszerűen nem ellensúlyoz az általuk kiépített 5G-rendszer alacsony ára”

2021-06-04

Fekete-Győr András kitiltaná a Huaweit a magyar 5G-hálózat kiépítéséből, leállítaná Paks II. két új blokkjának, a Fudan Egyetem budapesti kampuszának, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalnak a megépítését is – már ha 2022-ben ő alakíthatná meg Magyarország következő kormányát. A Momentum miniszterelnök-jelöltje uniós szinten is támogatja az autoriter rezsimekkel szembeni fellépést, például az Oroszországra kivetett szankciók erősítésével. Interjúsorozat, második rész.

 

A sorozat további miniszterelnök-jelölti interjúi:

 

Az elmúlt időszak rámutatott, hogy az Európai Unió (EU) sok esetben béna kacsaként mozog a külpolitikai porondon, az egyhangú döntéshozatal miatt ugyanis akár egyetlen tagállam ellenállása is elég egy uniós állásfoglalás vagy szakpolitikai döntés megvétózásához. Az Európai Parlament (EP) több ízben is felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy – legalább az emberi jogokkal összefüggő esetekben – érdemes lenne elmozdulni az egyhangúról a minősített többségi döntéshozatal felé. Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU minősített többséggel hozhasson külpolitikai döntéseket?

Orbán Viktor folyamatos vétói rámutattak arra, hogy az EU-ban a külpolitikai döntéshozatalok során miért kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról a minősített többségire. A magyar miniszterelnök viselkedése miatt egyre többen ismerik fel: ha továbbra is ragaszkodunk az egyhangú döntéshozatalhoz, akkor az Orbánhoz hasonló EU-ellenes vezetők néhány kétes és átláthatatlan kínai és orosz ügyletért cserébe folyamatosan akadályozhatják az EU hatékony működését. A vétó nem az erő, hanem a gyengeség jele. Azt bizonyítja, hogy egy tagország elszigetelődött és diplomáciája kudarcot vallott. De ami még ennél is fontosabb: Orbán vétói nem a magyarok érdekét szolgálják, hanem Peking és Moszkva érdekeit, akik egy gyenge és megosztott EU-t akarnak látni.

Az EU-nak pedig le kell vonnia a következtetést: tovább kell küzdenünk azért, hogy végre áttérjünk a külpolitikai döntésekben a minősített többségű szavazásra. Így tehát, a nemzetközi békét és biztonságot érintő kérdésekben támogatjuk a Külügyi Tanácsban a minősített többségi eljárást, hogy az EU közös hangon tudjon megszólalni. Emellett támogatjuk a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő intézménye, az Európai Külügyi Szolgálat és a tervezési-előkészítési háttérintézmények megerősítését is.

 

Szükség van egyáltalán arra, hogy az Unió egységes, erős külpolitikát folytasson, vagy előnyösebb, ha minden tagállam a saját külpolitikai stratégiáját követi, minimális EU-szintű koordinációval?

Minden tagállam, így Magyarország is egy egységes, határozott, erős és a közös, európai értékeink által kötött uniós külpolitikában érdekelt. Egyrészt egy egyre inkább széttagolt, egyre súlyosbodó geopolitikai feszültségekkel terhelt világban Európa csak akkor lehet erős, csak akkor szerezhet érvényt közös értékeinknek és érdekeinknek, ha egységes. Másrészt az Európa és a Nyugat ellen – ellenünk – irányuló, egyre agresszívabb kínai és orosz befolyásszerzési törekvések világossá tették, hogy Európán belül az érdekeink azonosak. Függetlennek és erősnek kell lennünk – közösen.

Mi a Momentumban hiszünk a nyugati értékek iránt elkötelezett, európai Magyarországban, nem vagyunk kompország Kelet és Nyugat között. Magyarország az EU és a NATO tagjaként a világ legerősebb politikai szövetségéhez és a világ legfejlettebb államainak köréhez tartozik – de ma csak névleg. Ezért elsődleges célunk, hogy hitelesen visszatérjünk az értékeket és érdekeket egyensúlyba hozó, Magyarország euroatlanti elköteleződésén alapuló külpolitikához. A Momentum külpolitikája révén Magyarország ismét teljes értékű, konstruktív tagja lesz az EU-nak és a NATO-nak.

Vagyis: a saját külpolitikának és az uniós külpolitikának egymást erősítő tényezőknek kell lenniük. A nemzeti érdek érvényesítéséhez vezető út nem vétókon, folyamatos konfrontáción és zsaroláson, hanem okos együttműködésen át vezet.

 

 

 

Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU erősítse, kiterjessze az Oroszországgal szemben alkalmazott szektorális gazdasági szankciókat? Mi szól mellette vagy ellene?

Orbán Viktorban hasznos segítőre talált az orosz elnök: a magyar miniszterelnök a kezdetektől próbálja akadályozni az Ukrajna megtámadása és a Krím-félsziget annektálása miatt kivetett szankciókat – hiába esett áldozatául az orosz agressziónak sok kárpátaljai magyar is. Putyinék köszönik azt is, hogy a magyar kormány minden további nélkül beengedi a Nemzetközi Beruházási Bank nevezetű orosz kémbankot, amin keresztül könnyebben mozog Európában az orosz titkosszolgálat. Erre a szintre züllött 2021-re Orbán Viktor vezetésével a magyar külpolitika: a maffiaállamot működtető, a Szovjetuniót visszaállítani akaró, a Nyugat egységét romboló Vlagyimir Putyin hasznos idiótájává.

Egyértelműen támogatjuk a gazdasági szankciók kiterjesztését, mivel Putyin láthatóan nem tervez és nem is fog felhagyni az Európa és a Nyugat elleni agresszióval. Amíg a Kreml embereinek jachtjai Barcelona és Nizza kikötőiben állnak, amíg a Kreml biztonságban tudhatja az ellopott vagyont a mi bankjainkban, addig fogatlan oroszlánként vicsorgunk Putyinra. Amikor a szankciók nem megfelelően célzottak, vagy nem kellőképpen széleskörűek, akkor valójában saját szankciós politikánkat hiteltelenítjük és gyengítjük.

Ma Oroszország erősnek akar mutatkozni, de valójában egy gyenge, stagnáló ország, amely leginkább a korrupciót és az autoriter kormányzás „kézikönyvét” exportálja. Érdekünk, hogy Oroszországgal hosszú távon békés és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építsünk ki, de ezt ellehetetleníti a Putyin-kormány agresszív, a nemzetközi jogot semmibe vevő, az értékeinket és – Ukrajnában – érdekeinket lábbal tipró politikája. Kiállunk a változást követelő orosz emberek mellett, minden tiszteletem és támogatásom az övék. Európában nem nézhetjük tétlenül, hogy Putyin elnyomó rendszerében szisztematikusan próbálnak meg leszámolni azokkal, akik demokratikus átalakulást követelnek. Tehát míg rövid távon a szankciók kiterjesztését és az orosz befolyás feltartóztatását tartjuk fontosnak, hosszú távon szeretnénk törekedni az európai-orosz és a magyar-orosz kapcsolatok stabilizálására.

 

Ön szerint Magyarországnak ki kellene tiltania orosz diplomatákat, hogy így fejezze ki szolidaritását Csehországgal a vrbeticei robbantás miatt? Ha nem a kitiltás, mi lehetne jó „válasz”?

Megengedhetetlen és elfogadhatatlan, hogy idegen hatalom ügynökei robbantásokat kövessenek el az EU területén. A V4-ek országai erős állásfoglalást terveztek elfogadni Oroszországgal szemben, de Orbán azt is megvétózta. Számára csupán a szavak szintjén fontos a visegrádi együttműködés, ami igazán fontos neki, az Putyin érdekeinek kiszolgálása. A V4-ek közül csak a magyar kormány nem utasított ki orosz diplomatákat a csehországi robbantás után, miközben a robbantásban részt vevő ügynökök közül kettő Budapestről indult a lőszerraktárhoz. Sajnos nem lehet ezen meglepődni: az elmúlt években tényleg orosz ügynökök játszótere lett Magyarország, miközben Orbán Viktor sorra üdvözli a gyanús orosz beruházásokat, mint az orosz kémközpontként működő Nemzetközi Beruházási Bankot. Szél Bernadett-tel közösen áprilisban Oroszország budapesti nagykövetsége előtt üzentük meg: bár az orosz kémeket tárt karokkal üdvözlő Fidesz-kormány nem vállal szolidaritást a cseh néppel, mi nem látjuk szívesen az orosz befolyás terjedését. 2022 után visszaszorítjuk az orosz befolyást, kiutasítjuk az orosz ügynököket és elzavarjuk az orosz kémbankot.

 

Az Ön kormánya leállíttatná a két új paksi blokk építését? Hogyan pótolnák azt a kieső energiát, amit ez a két atomerőmű-blokk állítana elő?

A paksi bővítés drága, soha nem térül meg, orosz függésbe sodorja és adósságba taszítja az országot. Technológiai értelemben egyre nehezebb, gazdasági-politikai értelemben pedig lehetetlen mellette érvelni. Újra kell gondolnunk a paksi beruházást, mert az ilyen gyanús, keleti diktatúrákkal kötött üzletek mellett pont arról nem esik szó, amiről igazán kellene: hogy milyen energiastratégiát is akarnak a magyarok, és hogyan is tudunk védekezni a klímaválság ellen.

Paks II. szerződéseit nyilvánosságra hozzuk, megvizsgáljuk azokat, és amennyiben tartalmuk ellentétes a magyar érdekekkel, elindítjuk a felmondásukat. Nem újratárgyaljuk, nem finomhangoljuk, hanem felmondjuk őket. Paks I. üzemidejének hosszabbítását, mint lehetőséget mérlegeljük, és ha pozitív a bírálat, akkor Paks II. megépítése helyett ezzel a megoldással élünk. A Momentum nem ellenzi elvből vagy kategorikusan az atomenergiát, viszont egy óriási kapacitású, centralizált erőmű helyett mi a decentralizált hálózatépítést támogatjuk, ami jobban tud reagálni a megújulók térnyerésére.

Évente 50 ezer új lakossági napelemes rendszert telepítünk, és kiemelten támogatjuk a barnamezős naperőművek létrehozását, lehetőleg önkormányzati vagy kisvállalati tulajdonban. Célunk, hogy minél többen maguk termeljék meg a saját tiszta energiájukat: támogatjuk a közösségi tulajdonban lévő naperőműveket. Újra lehetővé tesszük szélerőművek építését is, ami nélkülözhetetlen a napenergia ingadozásainak kiegyensúlyozásához.

 

Milyen megoldásokkal lehetne csökkenteni Magyarország orosz energiahordozókkal szembeni erős függését?

Az országot még jobban integráljuk az egységes európai energiapiacba. Küzdünk a technológiai és szabályozási akadályok felszámolásáért és az uniós tagállamok szabad energiaáramlásának biztosításáért. A jelenleg elszigetelt térségeknek az energiahálózatba való bekötése, a megújuló energia hatékony integrálása, a határokon átnyúló hálózati összeköttetések javítása, és azok hiánya esetén mielőbbi megteremtése, mind az energiaunió alapjai.

Az energiabiztonságunkhoz szükséges, hogy minél több irányból, különböző energiaforrásokkal legyünk képesek ellátni az országot. Azért, hogy az energiaforrások és szállítási útvonalak ne egy-egy országtól, fő útvonaltól vagy szállítási vezetéktől függjenek, támogatjuk ezek diverzifikálását. Az energiaszabadság elérését minél több versenyző alternatíva biztosításán keresztül valósítjuk meg. Aktívan támogatunk minden olyan projektet, amely az orosz energiafüggőséget csökkenti, úgy, hogy a jelenlegi ellátásbiztonság és elért árszínvonal az EU állampolgárai számára ne kerülhessenek veszélybe – ebben fontos szerepe van a fekete-tengeri gázmezők kitermelésének, a cseppfolyós gázhoz való hozzáférés és minden további, az energiaellátás diverzifikálását támogató kezdeményezésnek. A megújulók arányát fogjuk növelni az energiamixen belül, így függetlenítve még jobban az országot az orosz energiahordozóktól.

 

Az Ön kormánya támogatná, hogy az EU további kínai hivatalnokokat szankcionáljon az ujgur kisebbséggel szemben elkövetett jogsértésekben, illetve a hongkongi demokrácia szűkítésében játszott szerepük miatt? Mi szól mellette és ellene?

Felemeljük a hangunkat az emberi jogok megsértése, különösképpen az ujgur kisebbség elnyomása ellen, akiket a kínai hatóságok tömegesen börtönöznek be átnevelési létesítményekbe, ahol a fogvatartottak erőszakos kulturális asszimilációnak, fizikai bántalmazásnak, vallásuk gyakorlása és a kultúraápolás korlátozásának vannak kitéve, amellett, hogy exportra szánt termékek előállítására kényszerítik őket. Ezt az ujgurokat emberi méltóságuktól megfosztó rendszert fel kell számolni.

Egyértelműen azon az állásponton vagyok, hogy az ujgurok ellen elkövetett atrocitásokkal szemben minden rendelkezésre álló szankciós eszközzel fel kell lépni. Ennek egyik lehetséges módja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területből származó pamut és más termékek elleni importtilalom, míg egy másik lehetőség a jogsértésekért felelős hivatalnokok, politikusok, regionális vezetők ellen szankciók bevezetése, illetve kiterjesztése. Támogatjuk az amerikai mintára az EU-ban is hamarosan bevezetésre kerülő Magnyitszkij-szankciós mechanizmus létrehozását, amely érdekében Cseh Katalin is számos alkalommal felszólalt az EP-ben. A mechanizmus lehetőséget biztosít, hogy a már életben lévő szankciókat további kínai hivatalnokokra is kiterjeszthessük.

Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az EU egységesen tudjon fellépni az ügyben, aminek Kína esetében sokszor épp a magyar kormány az akadálya. Kína nem szeretne egy egységes, értékvezérelt európai külpolitikával szembenézni, ezért dolgoznak azon, hogy az Orbán Viktorhoz hasonló trójai falovak a zsebükben legyenek. Ennek eredménye meg is látszik, amikor Szijjártó külügyminiszter haszontalan magamutogatásnak nevezi a Kína elleni uniós szankciókat, ha épp nem vétózza meg a közös európai fellépést. Magyarország nemhogy csendben van az ujgur kisebbség átnevelőtáborokba való zárásával és népirtásával kapcsolatban, de aktívan akadályoz mindenféle közös fellépést. 2022 arról is fog szólni, hagyjuk-e, hogy Orbán Viktor a Nyugat helyett végérvényesen a kínai kommunista diktatúrát válassza.

 

 

 

Ön szerint ki kellene zárni a kínai cégeket, például a Huaweit, a magyar 5G-hálózat kiépítéséből, akkor is, ha így nőne a hálózat kiépítésének költsége?

Európa-szerte nagy erőkkel zajlik az 5G-hálózat kiépítése, ami nemcsak gyorsabb internetet jelent majd a 4G-hez képest, de több eszköz összekapcsolására is alkalmas lehet. Ez a jelenleg használt technológiával összehasonlítva komoly fejlődést jelent, amit a közlekedéstől az egészségügyig egy sor területen hasznosítani lehet majd. Az 5G technológia azonban a komoly lehetőségek mellett komoly kitettséget is jelent, éppen az eszközök könnyű összekapcsolásából adódóan. Ezért nagyon nem mindegy, hogy ki építi ki ezt a hálózatot, kinek az eszközein futnak keresztül fontos személyes adataink.

Igen, kitiltjuk a kínai cégeket a magyarországi telekommunikációs hálózatok kiépítéséből. Csehországban, Romániában és Nagy-Britanniában már született ilyen döntés. A Huawei olyan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, amit egyszerűen nem ellensúlyoz az általuk kiépített 5G-rendszer alacsony ára. Nemzetünk biztonsága ennél jóval értékesebb. Számos eset bizonyítja a kínai állam aggasztó közelségét (illetve kontrollját) a Huaweihez, mi pedig nem szeretnénk, ha Peking magyar emberek személyes adataival visszaélhetne, vagy utánuk kémkedhetne. Ennyire egyszerű a képlet. Lengyelországban a Huawei egy magas rangú helyi vezetőjét kémkedés vádjával tartóztatták le, de olyan nemzetközi példa is akad, ahol egy kínai nagykövet egy a Huawei-jel kötött szerződéstől tette függővé az adott országgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokat. Most még választhatunk: európai szövetségeseinkre bízzuk-e ennek a rendkívül fontos, ám egyben kiemelkedő kockázatú innovációnak a kivitelezését, vagy immár sokadszorra tesszük kockára a magyar nemzetbiztonságot és állampolgáraink információbiztonságát. Mi a kínai állam további magyarországi térnyeréséhez nem szeretnénk, és nem is fogunk asszisztálni, így a Huawei kitiltását a magyar 5G-hálózat kiépítéséből fontos lépésnek tartjuk.

 

Az Ön kormánya leállíttatná a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítását, illetve a Fudan egyetem budapesti kampuszának építését? Milyen projektekre költenék az így felszabaduló összeget?

Kormányra kerülésünk után megtisztítjuk az országot az orosz és kínai befolyástól. Leállítjuk a kizárólag a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt érdekeit szolgáló Budapest–Belgrád vasútvonal és a Diákváros helyére épülő Fudan Egyetem magyarországi kampuszának építését.

Kiemelten aggasztó a Budapest–Belgrád vasútvonal építése, aminek a magyar félre nézve érdemi nemzetgazdasági haszna nincs, a számlát azonban a magyar adófizetők állnák, így az ország több generációra eladósodna Kína felé. A nyomvonala nem szolgálja ki a nagyvárosokat, és olyan költséges, hogy várhatóan sosem térül meg. Peking kíméletlenül kihasználja a tőle való gazdasági függést saját pozíciójának erősítésére, befolyásának és politikájának támogatására. Ezért a lehető leghamarabb felülvizsgáljuk és leállítjuk a Budapest–Belgrád vasútvonal építését.

Ugyancsak leállítjuk a kínai Fudan egyetem magyarországi kampuszának építését. A Momentum számára elfogadhatatlan, hogy a magyar adófizetők költségére kínai hitelből, kínai cégekkel építtessünk Magyarországon hídfőállást a Kínai Kommunista Pártnak. A Fudan nemcsak egy kínai egyetem, hanem a kínai politikai befolyásszerzés fontos eszköze is, ráadásul az egyetem együttműködik a kínai hírszerzéssel is, miközben chartájában a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánítására cserélték. A CEU elüldözése után a magyar kormány kínai hitelből épülő, a Kínai Kommunista Párt befolyását növelő kínai egyetemet hoz Magyarországra. Pedig Budapestnek nem erre, hanem nyugati színvonalú egyetemekre és modern, nyugati színvonalú Diákvárosra van szüksége.

Mindkét esetben a jelenlegi kormány több százmilliárd forintot költ el kétes tartalmú szerződések megkötésére, amelyeket aztán nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosít. Ezeket a szerződéseket jogi és pénzügyi szempontból is felül kell vizsgálni, és fel kell mondani.

A 2022-es kormányváltás után mindent el fogunk követni azért, hogy ezeket a hatalmas összegeket ne a Kínai Kommunista Párt érdekeire, hanem a magyar regionális vasúti hálózatok és a magyar oktatás fejlesztésére költsük.

 

Az Európai Bizottság és Kína tavaly év végén megállapodott egy befektetési szerződésről, ami könnyítheti az európai cégek helyzetét a kínai piacon. Ezt a szerződést ratifikálnia kellene az EP-nek, de a testület Peking egyes EP-képviselőkkel szemben hozott szankciói, illetve emberi jogi kérdések miatt egyelőre ezt nem tette meg. Ön szerint Magyarországnak érdekében áll, hogy életbe lépjen ez a megállapodás? Ön szerint az emberi jogi kérdésekre figyelemmel kell-e lenni az EU Kínával való kapcsolata során, ha igen, maghatározható-e, hogyan?

Mi személyesen is érintettek vagyunk a kitiltás kérdésében, mivel Cseh Katalin EP-képviselőnk is a Kína által kitiltott személyek között szerepel. Ez a kitiltás nem más, mint a munkája elismerése, amit – mint egy jelvényt – büszkén visel. Az EU és Kína közötti befektetési szerződéssel kapcsolatban a tiltó intézkedések miatt végre felerősödtek az európai fél fenntartásai.

A paktum következtében csökkennének a Kínába irányuló uniós befektetések előtti jogi és adminisztrációs akadályok, és ezzel jobb helyzetbe tudna juttatni az európai, így magyarországi cégeket is a kínai piacon. Azonban ez Magyarország viszonylatában elég kevés céget érintene, Kína szinte semmit nem tesz azért, hogy évtizedes emberi jogi, környezetvédelmi és egyéb panaszokat kezeljen. Nincs értelme lepaktálni a megbízhatatlan, teljes országokat adósságcsapdába hajtó, szigorúan saját nyereségét növelő kereskedelmi politikát folytató Kínával.

Az emberi jogi és környezetvédelmi szempontokat a közös uniós külpolitikában és kereskedelempolitikában is érvényesítenünk kell. Az EU a világ legnagyobb piaca, ezért magasabb szintű emberi jogi normákat kérhetünk számon a nemzetközi vállalalatokon és kereskedelmi partnereinken szerte a világon, meggátolhatjuk, hogy a globális ellátási láncaink bármely pontján az európai sztenderdekkel ellentétes gyakorlatokat alkalmazzanak. Nem szabad beengednünk a piacunkra olyan termékeket, amelyeket kínzás, bűnözés vagy környezetpusztítás árán állítanak elő.

Akár az ujgurok elleni tömeges emberi jogi visszaélésekről, akár Tajvan fenyegetéséről vagy a hongkongi demokráciapárti tüntetések erőszakos leveréséről volt szó, mindig határozottan felléptünk a kínai kommunista rezsim elnyomása ellen. Ezért nem támogatjuk a Kína-EU befektetési szerződést sem. Nem köthetünk kereskedelmi megállapodást Kínával, miközben munkatáborokat működtetnek, és semmibe veszik a területükön élő kisebbségek emberi jogait. Épp ezért örömmel nyugtáztuk, hogy az EP felfüggesztette a beruházási megállapodást. Csak akkor lehet újra hasonló megegyezésről tárgyalni, ha Kína felhagy a jogtiprásokkal (történjen az Hszincsiangban, Hongkongban, Tibetben vagy Tajvan környékén), valamint eltörlik az uniós tisztségviselőkkel szemben hozott szankciókat.

 

 

 

A dezinformáció – különösen a Kreml és Peking szócsövei által terjesztett manipulatív retorika – Ön szerint jelent nemzetbiztonsági kockázatot? Az Ön kormánya milyen konkrét lépéseket támogatna, tenne nemzeti, illetve EU-s szinten a dezinformáció elleni küzdelemben?

A jelenlegi magyar külpolitikát az orosz és a kínai befolyás határozza meg, ez a rendszerváltás megtagadása, visszatérés az egykori keleti blokkba. A magyar kormány kizárólag magánérdekeket szolgáló üzleteket bonyolít Putyinnal és a Kínai Kommunista Párttal, a magyarok biztonságát pedig alárendeli a saját hatalmi érdekeinek. A történelmünk évezredes tanulságait figyelmen kívül hagyó, saját szövetségeseinkkel szembeforduló külpolitika hazánk nemzetközi elszigetelődését, az 1956-ban és 1989-ben megszerzett presztízse elvesztését, és érdekérvényesítő képességének súlyos romlását eredményezte. Ezért kormányra kerülésünk után megtisztítjuk az országot az orosz és a kínai befolyástól, és helyreállítjuk a magyar külpolitika autonómiáját.

Az orosz és a kínai dezinformáció egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatot, súlyos közvetlen biztonsági fenyegetést jelent Magyarországra és Európára nézve. Minden dezinformációs törekvés definíciószerűen nemzetbiztonsági kockázat is egyben – jöjjön az Pekingből, Moszkvából vagy éppen az Orbán-kormány propagandagépezetéből. A társadalom széles rétegeit tudatosan félrevezető vagy manipuláló kommunikáció azért nem lebecsülendő veszélyforrás, mert álhírek terjesztése mellett a valódi hírek, sőt, az objektív tények megkérdőjelezését is eredményezi hosszabb távon. Ez pedig ellehetetleníti a párbeszédet, a tényalapú érvelést és döntéshozást, aminek súlyos hatásait láthattuk a koronavírus-válság során, Trump elnöksége alatt és a Brexit-kampányban.

Mindent megteszünk egy egységes európai hírszerzés és kémelhárítás létrehozásáért, illetve rendőrségek és biztonsági szolgálatok uniós szintű együttműködésének megerősítéséért, hiszen a további külső befolyásszerzési kísérletek ellen csak az EU-val közösen tudunk hatékonyan védekezni. Együttműködünk az információ- és adatvédelem területén, az ipari kémkedés elleni küzdelemben, illetve a belbiztonsági területeken (terrorelhárítás, szervezett bűnözés, alkotmányos rend védelme) is. A kiberfenyegetések elleni védelemhez pedig megerősítjük Magyarország közigazgatási információs hálózatának védelmét, és radikálisan fejlesztjük kibervédelmi intézményeinket.

Az EU részéről határozottabb fellépésre van szükség, szankcionálnia kell a közösségen belüli és kívüli szereplőket, akik valótlan információk rosszindulatú terjesztésével próbálják megakadályozni, hogy Európa polgárai hiteles hírekhez juthassanak. Uniós szinten továbbá két lépést javasolnánk: egyrészt meg kellene erősíteni a jó gyakorlatok megosztását olyan államokkal, akik hosszú évtizedek óta harcolnak az orosz vagy a kínai propaganda ellen (pl. a balti államok vagy Tajvan), míg az Európai Bizottság keletről érkező dezinformációt leleplező csapatát (East StratCom) meg kell erősíteni, illetve ki kell bővíteni olyan szakemberekkel, akik nem csak az orosz, hanem a kínai propaganda ellen is hatékonyan fel tudnak lépni.

 

Az EU tizennégy tagállama egy legalább 5000 fős, jól felszerelt gyorsreagálású uniós katonai erő létrehozását javasolja. Magyarország jelenleg a média információi szerint nincs a terv támogatói között. Ön támogatná egy ilyen hadtest létrehozását, illetve esetleges bevetését akár konfliktus-övezetekben is? A haderő bevetéséhez Ön szerint csak az egyhangú döntéshozatal lenne elfogadható, vagy elég lenne a minősített többség is?

Magyarországnak tevékeny szerepet kell vállalnia az európai stratégiai autonómia kialakításában. Ennek fontos eleme egy közös, állandó uniós hadsereg, amely a NATO egységeket kiegészítve hozzájárul az unió közös védelem- és biztonságpolitikai céljainak szavatolásához.

Támogatjuk a javasolt gyorsreagálású uniós katonai erő létrehozását is – ez egy első, kulcsfontosságú lépés lehet az állandó EU-s hadsereg és a stratégiai autonómia felé vezető úton. A közös haderőnek nem csupán az önvédelem kell, hogy célja legyen, hanem az európai biztonsági érdekek érvényesítése az EU határain túl is, elsősorban békefenntartóként, a NATO-t kiegészítve. Minden, az állandó strukturált együttműködés (PESCO) keretében történő infrastrukturális és technológiai fejlesztésnek egyszersmind NATO-kompatibilisnek kell lennie. Úgy gondoljuk, hogy a közös uniós hadtestre vonatkozó döntések meghozatalához elegendő a minősített többségű szavazás is, így biztosítva, hogy tagállamok ne tudjanak visszaélni a vétó erejével.

 

A közelmúltban derült ki, hogy Magyarország nem igényli a 3300 milliárd forint kedvezményes hitelt, ami az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből jár(hat)na az országnak, bár 2023-ig még felveheti. Az Ön kormánya igényt tart majd a kedvezményes hitelekre? Ha igen, a teljes keretösszeget lehívnák? Milyen területekre költenék ezeket a forrásokat?

A magyar kormány hónapok óta dolgozott azon a tervén, hogyan költené el az EU-s helyreállítási alapjából járó pénzt, vagyis 5800 milliárd forintot. A kezdetektől követeltük, hogy a kormány vonja be a tervezési folyamatba az önkormányzatokat és a civil szektort, valamint azt is, hogy hozza nyilvánosságra tervét, amit csak az április 30-ai leadási határidő előtt két héttel tett meg.

A nemzeti terveknek szigorú uniós szabályoknak kell megfelelniük, a magyar tervből azonban hiányoznak a korrupcióellenes garanciák, a széleskörű egyeztetés és az úgynevezett országspecifikus ajánlásoknak való megfelelés is. Pedig ezek között az ajánlások között ott van a verseny növelése a közbeszerzések terén, az átláthatóság növelése, és az is, hogy hosszabbítsák meg az álláskeresési támogatás rövid, háromhónapos időtartamát. Ezeket mind figyelmen kívül hagyta a kormány.

Orbán az 5800 milliárd helyett csak a 2500 milliárd vissza nem térítendő támogatásra tart igényt. Ezzel pedig nemcsak a hónapok óta készülő magyar helyreállítási terv megy a kukába, napokkal a leadási határidő előtt, de számos projektre is nemet mondtak. Az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vettek el a legtöbbet, ezt a szektort károsította meg leginkább Orbán az utolsó utáni pillanatban hozott döntésével. Mindez könnyen elkerülhető lett volna, ha a kormány valódi, érdemi egyeztetéseket folytatott volna, és ennek eredményeként egy szakmailag kifogásolhatatlan tervet tehetett volna le a Bizottság asztalára.

Erősen sántít a kormány érvelése, hogy az adósság elkerülése miatt mondanak nemet a 3300 milliárdos kedvezményes hitelre, ugyanis ez egy nagyon kedvező, igen alacsony kamatozású hitel, ráadásul tavaly piaci alapon vettek fel 2300 milliárd forintnyi devizahitelt, miközben a sokkal kedvezőtlenebb paksi orosz hitel, a kínaiaktól várt vasúti és egyetemépítési hitel összesen 4500 milliárd forintot tehet ki a végén.

A kedvezményes hitelfelvételre 2023 végéig van lehetőség, a 2022 utáni új kormány az én vezetésemmel pedig kínai és orosz hitelek és a keleti elköteleződés helyett az EU adta lehetőségekkel fog élni.

Ezeket a forrásokat a koronavírus okozta gazdasági és egészségügyi válságból való kilábalásra kell költeni, illetve a stratégiailag legfontosabb területekre: kórházra, iskolára, munkahelyre.

  • Építsünk finn típusú oktatási rendszert: adjunk laptopot minden 10 éven felüli gyereknek; újítsunk fel évente 400 iskolát; a pályakezdő tanárokat pedig segítsük kedvezményes bérlakással!
  • Legyen végre nyugati színvonalú a magyar egészségügyi rendszer: építsünk 8 szuperkórházat a 8 régióba; és segítsük az ápolókat COVID-ösztöndíjjal, valamint kedvezményes bérlakással.
  • Indítsuk újra a gazdaságot, teremtsünk nyugati munkahelyeket: minden 14 éven felüli magyar állampolgár kapjon egy húszezer forintos kupont, amit aztán elkölthet hazai vendéglátóipari egységekben; segítsék egyéves álláskeresési ösztöndíjjal azokat, akik elvesztették a munkájukat, de készek tanulni; és most van itt az ideje annak, hogy uniós forrásból modernizáljuk a kis- és középvállalkozásainkat.

 

Az EU most először vesz fel hitelt úgy, hogy azért a tagállamok közösen vállalnak felelősséget. Ezzel kapcsolatban már megjelentek olyan vélemények is, például a görög, illetve a spanyol miniszterelnök tolmácsolásában, hogy ennek nem egyszeri alkalomnak kellene lennie. Az északi tagállamok, valamint Németország ezt elutasítja. Ön szerint Magyarországnak melyik oldalra kellene állnia ebben a vitában?

Teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi közös uniós hitelfelvételi konstrukcióból Magyarország csak profitálhat, így mi inkább a déli tagállamokkal értünk egyet. Mivel az EU gazdasága erős és szilárd alapokon nyugszik, sokkal kedvezményesebb feltételekkel tudunk közösen hitelekhez jutni (negatív kamatok!), mintha Magyarország máshonnan vonna be forrást. Ha az így szerzett forrásokat ezeket a tagállamok megfelelően fektetik be, akkor azok gazdaságélénkítő hatásának köszönhetően kitermelhető az a többlet, amit aztán a hitelek visszafizetésére fordíthatunk. Tehát egy alacsony kockázatú, magas hozzáadott értékű eszközről beszélünk, amiből hiba lenne kimaradni, ha újra meglépi majd az EU.

 

Ön mely szakpolitikai területeken érzi szükségesnek a szorosabb uniós integrációt, és melyek azok, ahol továbbra is egyértelműen tagállami kézben kell összpontosulnia a kompetenciáknak?

Az EU átalakul. A mag-Európához tartozó országok, így például Franciaország, Németország, Ausztria, de a velünk egy időben csatlakozott Szlovákia is a mélyebb integráció felé indultak el. Célom, hogy Magyarország az EU magjához, és ne a perifériájához tartozzon, mivel a magyar érdekeket nem tudjuk a partvonalra szorulva érvényesíteni. A Momentum Magyarország nemzeti érdekeivel összhangban csatlakozik Európa centrumához.

Az integráció mélyítése azonban önmagában nem érték, csak akkor, ha annak eredménye a gazdasági növekedés és az általános európai életszínvonal emelése, miközben szavatolja a biztonságunkat is. Az okos integráció politikája ezen az elven alapul.

A célom az is, hogy a magyar érdekeket megfelelően képviseljük az EU döntéshozó testületeiben. Ezt úgy érhetjük el, hogy minden problémával azon az intézményi szinten – európai, nemzeti vagy regionális – foglalkozunk, ahol azt a leghatékonyabban tudjuk kezelni. Míg kül- és biztonságpolitikában, a közegészségügy területén, védelmi- és bevándorláspolitikában, pénzügyi- és adópolitikában, forrásfelhasználás-felügyelet kérdésében vagy épp stratégiai tervezésben szükséges az integráltabb működés, addig a regionális fejlesztés vagy például a városi, közösségi közlekedés kérdéseiben minél alacsonyabb szintre kell helyezni a döntéshozatalt.

 

 

Fekete-Győr Andrással készült interjúnk egy hosszabb sorozat második része. Kérdéseinket minden ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek elküldtük, hogy többet tudjunk meg külpolitikai elképzeléseikről, különös tekintettel annak európai dimenziójára. A visszaküldött válaszokat beérkezési sorrendben, minimális szerkesztés után közöljük.

A Political Capital, illetve bolgár, cseh, lengyel, osztrák, szlovák és román partnerei a National Endowment for Democracy támogatásával kutatják az értékalapú külpolitika preferenciák, valamint az autoriter befolyás megnyilvánulását az európai uniós intézményrendszerben.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384