5 pontban a hétvégi időközikről

Mint általában, a most vasárnapi IDŐKÖZI ÖNKORMÁNYZATI választás után is megkezdődött annak kivetítése az ORSZÁGOS szintre. Néhány pont arról, milyen következtetéseket NEM érdemes levonni az eredményből.

1. Nem született választástechnikai sikerrecept. Az ellenzék esélyeit nem választástechnikai eszközök fogják feljavítani. Az, hogy egyetlen komolyan vehető kihívó álljon a Fidesz jelöltjével szemben, nem elégséges, csak szükséges feltétel. A pártlogók nélküli közös indulás sem oldja meg önmagában az ellenzék problémáit; volt már több olyan időközi, ahol ez sem volt elég a győzelemhez. 2015 után Kész-modellnek, 2018 után MZP-modellnek nevezték sokan a sikerreceptet, most Budai nevével kezdik fémjelezni ugyanezt, de nincs ilyen, mert elsősorban a politikai teljesítmény számít.
2. Nincs messiás. Budai Lóránt inkumbens polgármesterként Jászberényben győzött. Sikere, politizálása, kommunikációja helyben érvényesül, a helyi körülményekre reagál, nem lehet automatikusan országos szintre emelni.
3. A Fidesz nem omlott össze. Legfeljebb helyben. A kormánypárt békenarratívája, anyagi fölénye, országosan alkalmazott propagandája Jászberényben nem működött. Ennek egyik oka feltehetően épp az volt, hogy helyben a Fideszt érezték a nyugalom és a stabilitás felforgatójának, a már kétszer megválasztott polgármester munkáját akadályozó pártok egyikének. Ettől még máshol működhet, és sok időközi választáson eredményes is volt a Fidesz politikája.
4. A DK sem bukott meg. A DK ezúttal elkalkulálta magát, de az eredménytől függetlenül Gyurcsány Ferenc továbbra is érvelhet azzal, hogy az ellenzék jelenleg legtámogatott pártja nem kihagyható a kormányváltásért küzdő, együttműködésre kényszerített politikai erők sorából.
5. Nincs csodafegyver. Ha a jászberényi időközinek mégis van tanulsága, az sem új: helyben ismert és elismert emberek következetes és hiteles, nem pusztán a kampány idejére szorítkozó munkája eredményezheti, hogy választók kritikus tömege érzi úgy, hogy érdemes elmenni szavazni.