Ukrajna jövője – Tudjuk-e, melyik út vezet a béke felé?
Ukrajna területi integritásának visszaállítása nélkül elképzelhetetlen a tartós béke – többek között erről beszélt Marija Mezenceva, az ukrán parlament képviselője a Political Capital (PC) március 27-ei rendezvényén, amelyen az orosz-ukrán háború lehetséges békeforgatókönyveit vitatták meg Anton Bendarzsevszkijjel, az Oeconomus szakmai igazgatójával, Viola von Cramon-Taubadellel, a Zöldek európai parlamenti képviselőjével és Tompos Mártonnal, a Momentum parlamenti képviselőjével. A beszélgetést Krekó Péter, a PC igazgatója moderálta.
Először Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus szakmai igazgatója, Oroszoroszág-, Ukrajna- és Fehéroroszország-szakértő foglalta össze a lehetséges békenarratívákat. Az ukránok az 1991-es nemzetközileg elismert határok visszaállítását tűzték ki célul, tehát a Krím-félsziget és a Donbász visszatérését is. Emellett Oroszország politikai rendszerének reformját is követelik, egy újabb háború kitörésének megakadályozása érdekében.
Bendarzsevszkij az orosz narratívát egyfajta ultimátumnak nevezte Ukrajna felé, ami a háború azonnali befejezését és az Oroszország által annektált régiók elismerését várja Ukrajnától (Krím, Donbász, Herszon, Zaporizzsja), vagyis lényegében Oroszország győzelmének feltétel nélküli elfogadását.
Az USA narratívája a második világháború után kialakult nemzetközi világrend és biztonsági rendszer visszaállítását célozza, ami a nemzetközi jogon és az államok szuverenitásán alapul. Egyes vezetői Oroszország stratégiai legyőzéséről is beszélnek.
Kína béketervében a nemzetközi jog betartását, illetve Ukrajna szuverenitását és területi integritásának megtartását javasolja – ennyiben hasonlít az ukrán és amerikai javaslatokhoz. Kína viszont ehhez azt is hozzáteszi, hogy a békének figyelembe kell vennie Oroszország biztonsági aggodalmait, mint például a NATO terjeszkedésének leállítását és Ukrajna semlegességét.
Bendarzsevszkij értékelése szerint Oroszország stratégiai legyőzése rossz irány, ugyanis az országban beköszöntene egy a hidegháború végéhez nagyon hasonló időszak, ami a problémáinak az egyik gyökere.
Oroszország szerint az idő neki dolgozik, mert a Nyugat gyenge, és nem fogja sokáig Ukrajnát támogatni, Ukrajna szerint viszont neki, mivel több és több támogatást szerez, miközben Oroszország ereje egyre csak fogy. Bendarzsevszkij szerint az ukránok megítélése pontosabb, és arra is emlékeztet, hogy a mai orosz vezetők a hetvenes éveikben járnak, a generációváltás záros határidőn belül elkerülhetetlen, és ha valami, ez akár változást is hozhat az orosz geopolitikában.
Marija Mezenceva, a Verkhovna Rada, azaz az ukrán parlament képviselője és az Európa Tanács közgyűlésének tagja Vlagyimir Putyin helyzetét Szlobodan Milosevicséhez látja hasonlatosnak, és Ukrajna győzelmére számít, Volodimir Zelenszkij vezetése alatt. A Nemzetközi Büntetőbíróságtól újabb Putyin elleni elfogatóparancsot remél, civil és kritikus infrastrukturális célpontok tömeges bombázása miatt. A képviselő üdvözölte, hogy Magyarország két pontban is egyetért Zelenszkij tervével: (1) a humanitárius segélyek és (2) az elszámoltathatóság ügyében. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajna három alkalommal is próbált békét kötni: az 1994-es budapesti memorandum során, a 2014-2015-ös minszki megállapodásokkal, majd 2022 márciusában is. Az orosz háborús bűncselekmények következtében azonban ez ellehetetlenült.
Mezenceva azt is megjegyezte, hogy nem következhet be fegyverszünet az oroszok későbbi kivonulásának puszta ígéretével (ahogyan azt a kínaiak is javasolják), az ugyanis csak újabb befagyott konfliktust eredményezne. Hangsúlyozta: az orosz csapatok teljes kivonulása nélkül nincs tartós béke. Elégedett ugyanakkor a kínai elnök moszkvai látogatásával, mivel álláspontja szerint az oroszok lényegében semmit nem kaptak Kínától.
A magyarokkal az Európa Tanácsban történő együttműködésről is kedvezően nyilatkozott: Magyarország is támogatta Oroszország Európa Tanácsból való kizárását, és arra számít, hogy azt az indítványt is támogatni fogják, amely elítéli Oroszországot a gyermekek tömeges deportálása miatt, sőt, azt népirtásnak nyilvánítja. A nemzeti kisebbségek jogaiban viszont úgy érzi, továbbra is lehetnek vitás pontok. Az Európai Bizottságnak adott ígéreteiben a magyar kormány képviselőinek javaslatára Ukrajna top prioritásai közé került a nemzeti kisebbségek jogainak rendezése. Elismerte, hogy a magyar nyelvű oktatás helyzetét érdemes lehet felülvizsgálni, viszont megjegyezte, hogy az ukrán állam jelenleg érthető finanszírozási problémákkal küzd. Úgy véli, hogy az ukrán parlament és a kormány is elkötelezett a nemzetiségi jogok tiszteletben tartásában, jelenleg várnak a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság értékelésére is az ügyben.
Az ENSZ adatait idézve Mezenceva szerint 1,7 milliárd főre van közvetett hatással az orosz agresszió; ebben természetesen benne vannak az elszálló energia- és élelmiszerárak vagy a gabonahiány érintettjei. Szerinte a háborút bár Ukrajna területén vívják, az egész békére épülő európai projekt van veszélyben, amit a nyugati szolidaritás tud megmenteni: ha Ukrajna elesik, az orosz katonák egészen Európa nyugati partjaiig nyomulnának.
Viola von Cramon-Taubadel, a Zöldek európai parlamenti képviselője szerint a háború nem 2022. február 24-én kezdődött, hanem 2014 februárjában, a Krím annexiójakor. Akkoriban mindenki örült a minszki megállapodásnak, és hogy annak keretein belül hatással lehet Európa az ukrajnai folyamatokra. Szerinte Oroszország azóta minden ebben foglalt megállapodást megszegett. Háborús bűncselekményeivel Oroszország világossá tette, hogy nem elég papíron megkötni a békét, hanem az orosz katonákat vissza kell vonni, a háborús bűnösöket el kell ítélni, és biztonsági garanciákat kell rögzíteni a valódi béke érdekében. Úgy gondolja, hogy még mindig többségben vannak Ukrajna támogatói, de aggódik amiatt, hogy izolacionista jelölt nyerheti a 2024-es amerikai választásokat (Donald Trumpra gondolt például), aki megvágná az Ukrajnának juttatott támogatásokat. Ebben az esetben az EU-nak kellene aktívabbá válnia.
Az EP-képviselő kitért a rendkívül hatékony orosz dezinformációra is, amellyel sikeresen mélyíti el a társadalmi feszültségeket, vagy csak egyszerűen zavart kelt, mint például a Nyugat-Balkánon – amely térségre szerinte az EU-nak jobban kellene figyelnie, a könnyen felkorbácsolható, etnikai jellegű konfliktusok miatt is. A dezinformáció ellen Európán kívül is küzdeni kell, elsősorban olyan országokban, ahol erős az orosz befolyás (pl. Afrikában).
Tompos Márton, a magyar Országgyűlés momentumos képviselője szerint a szolidaritás jelen van az emberekben, elég csak a 2015-ös menekültválság első időszakára vagy az orosz agresszió tavalyi megindulását követő hetekre gondolni, amikor magyarok tömegei segítettek a menekülteknek. A képviselő szolidaritását fejezte ki az életükért harcoló ukránok felé, és bírálta a magyar kormányt az oroszpárti megnyilvánulásai, vétói miatt. Az ukrajnai magyar kisebbséget érő megkülönböztetések feloldását, megtárgyalását kulcsfontosságúnak tartja, de azon az állásponton van, hogy ezt a problémát csak kölcsönös gesztusokkal és békeidőben lehet megnyugtatóan rendezni, egy háborús helyzetben ennek nincs realitása. Úgy látja, a kormány nem is törekszik tényleges megoldásra, csak politikai eszköznek használja az egyébként kétségkívül létező problémakört.
Ami az újjáépítést illeti, Tompos szerint Magyarországnak ki kell vennie benne a részét, egyrészt mert a gazdasági és diplomáciai racionalitás is ezt diktálja, másrészt mert ezzel is segítenünk kell majd a kárpátaljai magyarok békés életének újrakezdését.
A teljes beszélgetés itt (angol nyelven) megtekinthető.
