Gyógyítható-e az egészségügy? - tanulmány

Vezetői összefoglaló

• A közvélemény-kutatások szerint az egészségügy helyzete Magyarország legsúlyosabb problémája. A Standard Eurobarometer (EB) kutatások azt mutatják, hogy a magyarok ráadásul egyre nagyobb gondnak látják az egészségügy működését. 2012 májusában 11 százalékos említettséggel ez a probléma az ötödik helyre került a rangsorban. 2014 őszén 21 százalékos említéssel már a harmadik, a 2016. tavaszi adatfelvételkor pedig először ugrott a legproblematikusabb pozícióba. Akkor a megkérdezettek 37 százaléka érzékelte súlyos problémának az egészségügyet, ami az eddigi legmagasabb érték.
• Több felmérésből az is kiderül, hogy mára a kormányzó Fidesz, a Jobbik és a baloldali pártok szimpatizánsai is magas arányban az egészségügyet tartják az ország legnagyobb problémájának. Az egészségügy vonatkozásában tehát a problémaérzékelést nem írja felül pártpolitikai szimpátia.
• Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a lakosság kétharmada nem tartja igazságosnak. A Medián 2017. májusi felmérésében a megkérdezetteknek mindössze 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a hozzáférés méltányos. Minden pártpreferencia-csoport többsége igazságtalannak tartotta a hozzáférést.
• Az erős elégedetlenség miatt nem meglepő, hogy sokan elfordulnak az állami egészségügyi rendszertől: továbbra is óriás mértékben növekszik magánszféra szerepe, főként a járóbeteg-ellátásban, valamint egyre inkább az alternatív gyógymódok felé fordulnak. Ennek következtében egyre nagyobb mértékű a háztartások egészségügyi kiadása, ami a szegényebb társadalmi rétegek számára aránytalan megterhelést jelent.
• E tanulmány írásakor vált nyilvánossá az az átfogó jelentés, amely az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával készült az egészségügyi rendszer a 2013-2015 közötti teljesítményéről. A jelentés, a Political Capital 2016-os tanulmányának következtetéseit megerősítve, óriási esélyegyenlőségi és területi különbségeket mutat ki a hazai egészségügy esetében, amelyek az egészségi állapot, az egészségügyi ellátás működése, valamint az anyagi terhek vonatkozásában egyaránt kimutathatók.
• Az egészségügy kihívásaira a politikai szereplők részleges válaszokat adnak. Jelentős reformra továbbra sincs sok esély. A kormányoldalon az egészségügy háttérbe szorítása a legfőbb politikai törekvés, míg az ellenzéki oldalon a tematizáció, amely azonban gyenge hatásfokkal működik. A civil szervezetek pedig jellegüknél fogva csak egy-egy területtel képesek foglalkozni, legyen szó akár érdekképviseletekről, akár szolgáltató szervezetekről.
• Eközben Magyarország nemzetközi elmaradása nő, és nem pusztán Nyugat-Európához képest. Régiós összehasonlításban az egészségügyi közkiadások lassú csökkenése indult el hazánkban, amely a Lengyelországban megfigyelhető trendhez hasonló. Szlovákia ugyanakkor növelte állami kiadásait ezen a területen. Csehországban pedig még dinamikusabb emelkedés következett be, amely a régiós viszonylatban kiugró értéket eredményezte.

A teljes tanulmány innen tölthető le.