A hatóságok a Jobbikra koncentrálnak, de a szélsőséges szervezetek terjeszkedése akadálytalan - Szélsőjobbmonitor, 2017. szeptember
- Szeptemberben a Jobbikkal kapcsolatos híreket a Fidesszel vívott „plakátháború” uralta. A kormánypárt hatósági és jogi eszközökkel fenyegeti a Jobbikot, ami defenzívába szorítja az ellenzéki pártot, és gátolja abban, hogy a saját témáiról beszéljen. Ugyanakkor ez lehetőség is a Jobbik számára, mivel a párt áldozati szerepbe helyezkedve nyithat a baloldali szavazók felé.
- Vona Gábor pártelnök továbbra is következetesen kitartott a középre húzódás stratégiája mellett. A mérséklődést azonban részben hitelteleníti, hogy a párt néhány vezető politikusa szeptemberben is tanúbizonyságot tett szélsőséges nézeteiről és kapcsolatairól.
- A kormányzat által irányított média a Jobbik támadása mellett szeptemberben is folytatta a korábbi hónapok gyakorlatát, és nagy felületet biztosított az Erő és Elszántságnak: a hónap elején a Figyelő gazdasági hetilap készített interjút Tyirityán Zsolt elnökkel, és lehetőséget adott neki korábbi tettei és véleménye relativizálására és plasztikázására, valamint Vona Gábor kritizálására. A Fidesz láthatóan igyekszik megemelni az Erő és Elszántságot, hiszen a Jobbik gyengítéséhez és a „centrális erőtér” látszatának fenntartásához szüksége van egy nyíltan szélsőséges szereplőre.
- A szélsőjobboldali szervezetek két nagyobb megmozdulást szerveztek szeptemberben. Emellett folytatódott a szervezetépítő és országjáró kampány is (elsősorban az Erő és Elszántság és a MÖM részéről). Az Attila Védvonal Emléktúra a szélsőjobboldal széles spektrumát hozta össze, amelyen a nagyobb szervezetek mellett a Jobbik kerepesi és isaszegi alapszervezete, a Farkasok és a neonáci Skins4Skins is részt vett. Az Identitás Generáció a hónap végén utcai kampányt indított a keleti határzárért.
Így kampányol a Jobbik
Szeptember elején a Jobbik is megtartotta szezonnyitó frakcióülését, ahol meghatározták, melyek lesznek a kampányt domináló témák. A már korábban is hangsúlyos béruniós, bevándorlásellenes és antikorrupciós üzenetek mellett megjelent a nők megszólítása is. Ismert, hogy a párt szavazótáborában a férfiak felülreprezentáltak, így a választások közeledtével a nők körében is növelni kívánják támogatottságukat.
A párt kommunikációjának egyik alapeleme a 20. és a 21. század szembeállítása, e választóvonal mentén különíti el magát a többi politikai erőtől. A Jobbik csak az LMP-t tekinti hozzá hasonlóan „új pártnak”, ez szeptemberben is többször elhangzott. Vona Gábor például egy Szél Bernadettel folytatott beszélgetésen így fogalmazott: „az LMP-t és a Jobbikot nemcsak az köti össze, hogy mindketten 2010-ben kerültek be a parlamentbe, hanem az is, hogy új politikai kultúra megteremtésére törekednek, amelynek szerves részei az érdemi viták.” Ennek az imázsnak az alátámasztását, illetve a fiatalok és a külföldön élő magyarok megszólítását célozza a Vona 18 legújabb vállalása az elektronikus szavazás lehetőségének megteremtéséről.
A kormányzóképesség bizonyítása továbbra is komoly kihívás a Jobbik számára. Egyes szakpolitikusaikat igyekeznek önállóan is felépíteni. Szeptemberben erre mutatott példát Dúró Dóra, akit az eddigieknél is hangsúlyosabban tettek az oktatásügy jobbikos arcává, valamint Gyöngyösi Márton, a béruniós kezdeményezés zászlóvivője.
Annak ellenére, hogy a hónap elején egy szakszervezeti konferencián Vona és Gyöngyösi a kezdeményezés „társadalmasításáról”, a szakszervezeteknek történő átadásáról és a Jobbik háttérbe vonulásáról beszélt, hogy „kiszabadítsák a kezdeményezést a politika fogságából”, ebből eddig kevés valósult meg. A bérunió továbbra is a Jobbik fő témája maradt és feltehetően marad is a választásokig. A Jobbik sikerként könyvelheti el, hogy több, a párthoz nem köthető értelmiségi, illetve ismert személy is nyilvánosan kiállt a kezdeményezés mellett. Ilyen volt például Schiffer András, az LMP volt társelnöke, Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára, valamint Róna Péter közgazdász. Az ő támogatásuk segít a javaslat legitimálásában, a pártpolitikai keret meghaladásában. Mivel a kezdeményezés alapvetően baloldali gondolatra, az egyenlőség eszméjére épít, fontos eszköz lehet a baloldali szavazók megnyerésében.
A Fidesz-Jobbik viszony
A sajtóban „plakátháború” néven elhíresült politikai csatározás, amelynek egyetlen célja, hogy a Fidesz jogi és hatósági eszközökkel ellehetetlenítse, hogy a Jobbik plakátokat helyezhessen ki, már nyár óta zajlik. Szeptemberből három fejleményt érdemes kiemelni:
- a Jobbik bejelentette, hogy 1100 saját plakáthelyet vásárolt, ezzel kibújva a plakáttörvény hatálya alól,
- kiderült, a Jobbikéhoz nagyon hasonló plakátok mögött álló magánszemély Simicska Lajoshoz köthető, valamint
- a kormány mind a Simicska Lajoshoz köthető felületeken megjelent névtelen, mind a Jobbik saját felületeire kitett plakátokat el kívánja távolítani a megyei kormányhivatalok segítségével, adminisztratív okokra hivatkozva.
Miután Lázár János augusztusi utasítására a megyei kormányhivatalok keretében megalakult „plakátkommandók” felmérték a Simicska plakáthelyein szereplő, a Jobbikéra hasonlító jelöletlen plakátokat, azokat szeptember végén a hasonlóság okán önhatalmúlag Jobbik-plakátoknak, és ezért jogszabálysértőnek minősítették, és rendőri kísérettel megkezdték azok eltávolítását. Ezzel párhuzamosan, elkezdték eltávolítani a Jobbik frissen megvásárolt felületein levő, a Jobbik logójával ellátott plakátokat is arra hivatkozva, hogy a kormányhivatalokat nem értesítették a tulajdonosváltásról, így továbbra is úgy ítélik meg, hogy azok egy médiahirdetésifelület-értékesítő cégé, és így törvénysértők.
Szeptemberben ezzel új szintre lépett mind a Fidesz és Jobbik között zajló háború, mind a Fidesz más politikai szereplőket (pl. média, civil szervezetek, ellenzéki pártok) jogait korlátozó politikája. Bár 2010 óta jelentősen csökkentek az ellenzéki pártok és parlamenti képviselők lehetőségei, mégis példanélküli, hogy az aktuális kormány adminisztratív és jogi eszközökkel nyíltan próbálja ellehetetleníteni egy ellenzéki párt működését. A lépéseket feltehetően azért is engedhette meg magának a kormánypárt, mert úgy vélik, hogy egy szélsőjobboldali párt érdekében sem a hazai ellenzéki pártok, sem a diplomáciai képviseletek, sem az EU, sem a külföldi sajtó nem fog felszólalni.
Mindez a kormányzat és a hatóságok részéről egy régi magyar hagyomány folytatódását is jelenti a szélsőjobboldalhoz való viszonyulást tekintve. Nevezetesen Magyarországon az államot irányító mindenkori politikai erő jellemzően nem elvi alapon, hanem az aktuálpolitikai érdekeinek megfelelően kezeli a szélsőjobboldalt. Ennek következménye, hogy a nyilvánosságban és a társadalomban nem erősednek meg azok a normák, amelyek tartós védelmet jelenthetnének a radikalizálódás és a szélsőséges eszmék ellen.
Akik kilógnak a néppártosodásból
Miközben a Jobbik imázsváltási és átpozícionálási erőfeszítései közel 4 éve zajlanak, és a párt minden erejével kormányképességét és elfogadhatóságát kívánja igazolni, továbbra is kiütköznek a szélsőséges gondolatok és megnyilvánulások. Legtöbbször a rendvédelem, közbiztonság vagy a bevándorlás témakörében hangzanak el kirekesztő mondatok. Szeptemberben például Volner János számolt be Facebook oldalán egy budapesti étteremről, ahol „az ott megjelenő feketék összepiszkítják az utcát, drogoznak, verekednek, a rendőrség pedig egyszerűen nem képes (vagy nem is akarja) hatékonyan kezelni a helyzetet.” De megjelent a romaellenesség is: Jakab Péter az N1TV-ben jelentette ki, hogy „a cigánybűnözés kriminológiai tény”.
Menekült- és bevándorlás témában Toroczkai László szeptemberben sem rejtette véka alá szélsőséges véleményét. Ez a kérdés uralta e havi Facebook-bejegyzéseit, és egy alkalommal maga is utalást tett jogellenes, erőszakos eljárásra, csatlakozva a rendszeresen erőszakra buzdító kommentelőihez.
Az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített rendeletével kapcsolatban Toroczkai szeptember folyamán megígérte, hogy azt polgármestersége alatt újra be fogja nyújtani a testületnek, valamint bejelentette, hogy egy karóra húzott török fejet is magában foglaló emlékművet szeretne állíttatni a határra a nándorfehérvári csata emlékére. Az emlékmű megépüléséért adománygyűjtést folytatnak, melyet a Téglásy Imre vezetésével Magyarországon is aktív, a James Dowson és Nick Griffin által alapított nemzetközi szélsőjobboldali szervezet, a Knights Templar International (KTI) is támogat. Toroczkai továbbá beszédet mondott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett Rongyos Gárda emléktúrán, amelyen arról beszélt, hogy a trianoni határok megváltoztathatók.
A szélsőjobboldali szervezetek tevékenysége
Szeptemberben a Jobbik melletti szélsőjobboldali szervezetek részben a bevándorlás témájához kapcsolódóan szerveztek országos szintű megmozdulásokat, valamint folytatták szervezetépítő „országjárásukat”.
Országos akció volt a Defend Europe 1686 elnevezésű megmozdulás, amelyet először a Budapesti Rendőrfőkapitányság betiltott, majd az Erő és Elszántság fellebbezését követően engedélyezett. A szeptember 9-i eseményen csoportosan, zászlókkal és egyenruhában vonulva vett részt a Betyársereg, a HVIM és a MÖM is. Beszédet mondtak Tyirityán Zsolt, László Balázs és Lantos János, az Erő és Elszántság elnökségi tagjai, László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vezetője és Imrik Csaba, a Betyársereg budapesti elnöke. Az eseményen használták először a mozgalom azon zászlóit, amelyeket néhány nappal korábban a kelenföldi Szent Gellért plébániában szenteltek föl.
Buda 1686-os felszabadításáról szeptember 2-án az Identitás Generáció (IG) is megemlékezett. A várban tartott Szabadság Napja elnevezésű felvonulás elsősorban a bevándorlásról és az EU bírálatáról szólt. Többek között olyan felkiáltások hangzottak el, mint a „Merkell muss weg”, vagy a „fehér Európa”. A kislétszámú rendezvényen osztrák, cseh, lengyel, szlovén, német és olasz identitáriusok is részt vettek.
Az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntésére válaszul EU-ellenes tüntetésre került sor az Erő és Elszántság és a HVIM szervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete előtt. Az eseményen az Erő és Elszántság részéről Ábrahám Barnabás, Lantos János és László Balázs vett részt.
A harmadik téma, amely szeptemberben a legnagyobb aktivitást váltotta ki a szélsőjobboldali szervezetekből, az ukrán nyelvtörvény szeptember 25-i módosítása volt. Szinte nem volt olyan szervezet és személy, aki ne reagált volna hevesen a hírre, és ne szólította volna fel a kormányt, hogy tegyen diplomáciai lépéseket a magyar kisebbség védelmében. A HVIM a budapesti Regnum Marianum keresztnél tartott demonstrációt szeptember 27-én.
A szélsőjobboldali szervezetek együttműködése a médiafigyelmet célzó akcióknál is jobban megfigyelhető volt az elsősorban a szcéna tagjait célzó eseményeken. A HVIM főszervezésében megrendezett Attila Védvonal Emlék- és Teljesítménytúrán például a Betyársereg, a Jobbik kerepesi és isaszegi alapszervezete, az Erő és Elszántság, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Farkasok, a Magyar Bozótmíves Közösség és a Skins4Skins is képviseltette magát.
Az Erő és Elszántság szeptemberben is folytatta szervezetépítő országjárását, lakossági fórumok szervezését, emellett két országos jelentőségű eseményt szervezett, a Defend Europe 1686 demonstrációt és a kvótadöntés elleni tiltakozást. Miután szeptember közepén a Facebook törölte a szervezet profilját, néhány napon belül új oldalt indítottak, valamint elindult a honlapjuk is. Amellett, hogy a Facebook-oldaluk törlése nem okozott nagy zavart a szervezet életében, alkalmat is adott számukra a szélsőjobb retorikában kulcsszerepet betöltő áldozatszerep eljátszására. A MÖM is folytatta lakossági fórumokkal összekapcsolt szervezetépítő országjárását, valamint a romák megfélemlítését célzó, „egészségügyi sétáknak” nevezett vonulásait. Emellett számos településen gyűjtöttek aláírást a Jobbik béruniós kezdeményezéséhez és karitatív akciókat szerveztek (pl. gyűjtést állatmenhelyeknek).
A HVIM mind kisebb, a saját tagjait célzó, mind nagyobb, a szélsőjobboldal szélesebb spektrumát célzó programokat is rendezett szeptemberben. A jelentősebb események közé tartozik a HVIM társszervezésében és erőteljes jelenlétével lezajlott Defend Europe 1686 demonstráció és a kvótadöntés elleni tiltakozás, valamint az említett Attila Védvonal Emléktúra, amely jobbikos helyi szervezeteket és neonáci szervezeteket egyaránt aktivizált. A HVIM saját tagságát célozta a pest megyei szervezet szeptember eleji túrája és a Rongyos Gárda Emléktúra, amelyen Toroczkai László mondott revizionista felhangú beszédet. A kormány Szent László emlékéve keretében az erdélyi Vargyason rendezett szoboravatás helyi jelentőségű esemény volt ugyan, amely azonban a tagok mellett a szélesebb helyi nyilvánosságot is megszólította.
A Betyársereg helyi klánjának tagjai szeptember 24-én Győrben egy hipermarket előtt „járőröztek” kimondottan romák távoltartásnak céljával, a hónap közepén pedig kiderült, hogy a szervezet egyik tagja, a korábbi kommandós Varga Ferenc részt vett a Survivor c. „túlélőshowban”, amely a sereg és Varga szerint a „harcos eszmét” terjeszti.
Az Identitás Generáció a hónap elején szervezte nagyszabásúnak tervezett rendezvényét, a Szabadság Napjára keresztelt megemlékezést Buda felszabadítására. Bár a felvonuláson több külföldi identitárius csoport is képviseltette magát, a részvétel nem volt nagy. A hónap végén pedig a szervezet utcai kitelepüléses kampányt indított a keleti határzár megépítéséért, valamit projekt indítását tervezik az ősz folyamán, hogy felhívják a figyelmet a kelet-balkáni migrációs útvonalra.
A Magyarországról idén tavasszal kitiltott James Dowson és Nick Griffin által vezetett Knights Templar International (KTI) nemzetközi szélsőjobboldali szervezet szeptember folyamán több Magyarországgal kapcsolatos cikket osztott meg médiahálózatán, amelyek dicsérik a kormány és a hatóságok migrációellenes politikáját és lépéseit. Emellett a szervezet kampány indított Dowson kitiltása ellen, bemutatták magyarországi tevékenységét, az általa és a KTI által régóta támogatott Alfa Szövetséget, valamint megosztották Toroczkai angolul is elérhető videóját, amelyben külföldről is támogatást kér a nándorfehérvári emlékmű megépítéséhez.
A hónap legfontosabb eseményei
Jobbik
09.14. Frakcióülés Siófokon.
09.19. A párt korrupcióellenes javaslatának elfogadása.
09.22. Bejelentik 1100 plakáthely megvásárlását.
09.26. Kiderül, hogy kormányhivatalok eltávolítják a Jobbik és az ahhoz hasonlító plakátokat.
Erő és Elszántság
09.09. Defend Europe 1686 demonstráció
09.12. Kvóta- és EU-ellenes tüntetés (HVIM-mel közösen)
09.15. Facebook-oldal törlése
Lakossági fórumok: Miskolc, Tatabánya, Győr, Mosonudvar
Alapszervezetek alakultak: Szegeden, Kisvejkén
MÖM
Vonulások: Tiszaföldvár, Végegyháza, Gyomaendrőd
Lakossági fórumok: Tiszaföldvár, Szolnok Bonyhád
Alapszervezetek alakultak: Tiszaföldváron, Orosházán, Pécsett, Bonyhádon
HVIM
09.02. Pesti HVIM régiós összetartása
09.09. Rongyos Gárda emléktúra, Toroczkai László beszédével
09.19. Szent László szoboravatás az erdélyi Vargyason
09.23. Attila Védvonal Emléktúra
09.27. Demonstráció az ukrán nyelvtörvény ellen
Betyársereg
09.14. Kiderült, hogy a Survivor egyik szereplője, Varga Ferenc a Betyársereg tagja
09.24. Járőrözés győri hipermarket parkolójában
Identitás Generáció
09.02. Szabadság Napja megemlékezés Buda felszabadítására
09.09. Részvétel az osztrák identitáriusok bécsi felvonulásán
09.15. Részvétel a Fidelitas által szervezett demonstráción az ukrán nyelvtörvény ellen
09.25. Utcai kitelepülés és kampány indítása a keleti határkerítésért
A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Kovács Dorina és Smit Patrik készítették.
