Elmérgesedett Fidesz-Jobbik viszony – Szélsőjobbmonitor, 2017. november

• Novemberben a Jobbikkal kapcsolatos híreket elsősorban a kormányoldal és a kormánypárti média heves támadásai határozták meg. Ezek egyértelmű célja az volt, hogy elriasszák a párttól a korábban a baloldalhoz kötődő szavazókat. Kiemelhető a Horn-szobor elleni HVIM-es atrocitás, amellyel a kormánymédia igyekezett összefüggésbe hozni a Jobbikot. Emellett a plakátháború is folytatódott, amely a választásig elhúzódó konfliktust fog jelenteni a Fidesz és Jobbik viszonyban.
• A baloldali szavazók irányába ebben a hónapban is számos gesztust tett Vona Gábor pártelnök. Nagy vihart kavart, hogy a Spinoza Házban vett részt egy beszélgetésen markánsan baloldali és liberális nézőközönség előtt, majd felvetette az LMP-vel és a Momentummal való koalíciókötés lehetőségét a 2018-as választás utáni időszakra.
• A extrémista szervezetek elsősorban a hazai szervezet- és közösségépítésre, illetve nemzetközi hálózataik, kapcsolataik bővítésére koncentráltak. Több közös megemlékezést, tüntetést, csapatépítő programot is szerveztek, miközben továbbra is folyamatos volt a már korábban megkezdett tagtoborzó országjárás, lakossági fórumok rendezése, és helyi alapszervezetek alakítása. Az ünnepek közeledtével a vizsgált szervezetek többsége fokozta, és lehetőségeihez mérten aktívan tematizálta is karitatív tevékenységét.
• Témáikat tekintve a legtöbb szélsőjobboldali szervezetnél előkerült valamilyen formában a Jobbikhoz való viszony meghatározása, miközben folyamatos maradt a liberalizmus- és bevándorlásellenesség – ezekkel összefüggésben több formáció reflektált a #metoo kampányra is.

 

Jobbik: fokozódó béruniós kampány

Novemberben is a béruniós kezdeményezés volt a központi téma a Jobbiknál, amely jól beleilleszkedik a párt néppártosodási politikájába. A kezdeményezésnek fontos célja, hogy a párt külföldi imázsát javítsa, ezt alátámasztja, hogy a hónap során elindították az aláírásgyűjtést Horvátország után Romániában is. A kezdeményezés napirenden tartásának szükségességet igazolta a párthoz köthető Alfahír hírportál által közölt sajtószemle, amely szerint Nyugat-Európában is elsősorban a béruniós kezdeményezés híre hozott jelentős pozitív változást a Jobbik korábban döntően negatív megítélésébe.

(Kép: https://www.facebook.com/gyongyosi.jobbik/)

Egy másik fontos téma volt november folyamán a devizahitelesek helyzetének megoldatlanságára való figyelemfelhívás. Az erről szóló parlamenti vitanapon Gyöngyösi Márton, majd egy későbbi parlamenti felszólalásában Z. Kárpát Dániel is éles kritikával illette a korábban kormányzó szocialistákat, illetve a jelenlegi fideszes kormányt is, hogy nem tettek semmit a devizahitel-károsultak megsegítése érdekében, hanem ehelyett a bankok oldalára álltak. A téma relevanciáját mutatja, hogy Vona Gábor novemberben a Vona’18 keretében éppen a devizahitelesek ügyében tett egy vállalást. Ebben kifejezte abbéli véleményét, hogy a kialakult helyzetért nem az adósok a hibásak, hanem a fideszes és a szocialista kormányok, illetve a bankok és nem utolsósorban a Magyar Nemzeti Bank. A pártelnök javaslata szerint újra kellene számolni a hitelesek és a bankok közötti pénzmozgást, majd a felvételkori árfolyamon történő forintosítást kell végrehajtani. Példaként Romániát hozta fel, ahol hasonló megoldással kezelték a devizahiteles problémát a válság kitörése után.

A néppártosodás újabb mérföldköve is ebben a hónapban következett be, Vona Gábor a baloldali kötődésű Spinoza Színházban beszélgetett Rangos Katalinnal, ahol kijelentette, hogy most már egyértelműen úgy érzi, hogy Orbán Viktor tőle jobbra áll a politikai palettán. Ez a beszélgetés nagy port kavart fel a Jobbik háza táján, néhány nappal a beszélgetés után Morvai Krisztina jelentette ki, hogy még nem tudja, kire szavaz majd a 2018-as választáson és már 3 éve nem beszélt Vona Gáborral, majd Gaudi-Nagy Tamás adott rendkívül kritikus interjút a kormánypárti Magyar Időknek, amiben a fent említett beszélgetést nevezte az utolsó cseppnek a pohárban és kijelentette, hogy mára teljesen kiábrándult a Jobbikból.

(Kép: https://www.facebook.com/vonagabor/)

A Jobbik viszonya a Fidesszel és a baloldallal

A Fidesz részéről több frontos támadásnak volt kitéve a Jobbik. Egyrészt a kormánypárti média folyamatosan kritizálta a Jobbik néppártosodását hol azzal vádolva a pártot, hogy valójában még mindig szélsőséges nézeteket vall, hol pedig éppen azzal, hogy elárulta korábbi szavazóit a „balra tolódással”. Ezzel összefüggésben a hónap fontos fejleménye volt, hogy a kormánypárti média a Horn-szobor elleni Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) akcióval is összefüggésbe hozta a Jobbikot, amellyel a baloldali szavazók szemében kívánták hitelteleníteni a párt mérséklődését.

Folytatódott a Jobbik-Fidesz plakátháború is. Budaörsön Wittinghoff Tamás polgármester hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán arra, hogy a városban a kormányhivatal és a rendőrség közreműködése mellett zajlik a jobbikos plakátok lefestése. Egy másik, kormánypárti forrásból származó információ szerint pedig akár a jobbikos plakátok tartószerkezetét is elbonthatják a helyi önkormányzatok arra hivatkozva, hogy nincs a pártnak ún. közterületi használatbavételi engedélye. A Jobbik ezekre a támadásokra válaszként egyrészt azt kérte az Alkotmánybíróság elnökétől, hogy kezdeményezzen soron kívüli vagy gyorsított eljárást a plakáttörvény ügyében, kérésüket pedig azzal indokolták, hogy ha az Alkotmánybíróság nem hoz ítéletet az ügyben a 2018-as választásokig, akkor a választás legitimitása és a magyar jogállamiság kérdőjeleződik meg. Másrészt pedig újabb plakátkampány indítását jelentette be a párt szóvivője a hónap közepén, ezzel is jelezve a kormánypártoknak, hogy nem fognak meghátrálni az ügyben dacára a hatósági beavatkozásoknak.

A hónap közepén kezdte meg a kormánypárti média újabb nagyszabású Jobbik elleni hadjáratát, amiben bizonyos időközönként újabb és újabb korábbi hangfelvételeket hoznak nyilvánosságra, amelyeken legtöbbször jobbikos politikusok, vagy Jobbikhoz köthető személyek tesznek a mérséklődést hiteltelenítő megjegyzéseket. Az első ilyen a sorban Apáti István egy 2011-es rádióbeszélgetésének felvétele volt, ahol a politikus antiszemita kijelentéseket tett. Ezt követően Apáti esete kapcsán a Mandiner hazugozta le Mirkóczki Ádámot, a Jobbik szóvivőjét, majd a kormánypárti alkotmányjogász, ifj. Lomnici Zoltán a kormányzati narratívát közvetítve az M1-en elmondta, hogy szerinte a Jobbik Izrael-ellenessége kizárja, hogy a párt valaha is hatalomra kerüljön, ráadásul véleménye szerint a pártszakadás veszélye is fennáll. Az ezt követően bizonyos időközönként nyilvánosságra hozott hangfelvételeken a holokauszton viccelődnek jobbikosok vagy arról hallható értekezés, hogy a nemzeti radikalizmusból csak golyóval lehet kilépni.

A baloldali, illetve a liberális értelmiség egy részének együttműködésre felszólító nyilatkozatai ellenére a hagyományos baloldali ellenzéki pártok (MSZP, DK) és a Jobbik viszonya továbbra is meglehetősen hűvös maradt. A hónap során több ötpártinak tervezett egyeztetésre is csak a Jobbik és az LMP ment el, amely után a Jobbik minden alkalommal hevesen kritizálta a szocialistákat távolmaradásuk miatt (ld. droghelyzetről szóló egyeztetés). A szavazók szintjén azonban – ahogyan arról a 24.hu a Republikon Intézet felmérése alapján írt – már a Jobbik szavazóinak közel fele (49 %) úgy gondolja, hogy a kormányváltás érdekében együtt kellene működnie a Jobbiknak az összes jelentősebb baloldali párttal. Ehhez képest nem segítette a közeledést Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnökének javaslata, miszerint a határon túli magyarok szavazati jogát meg kellene vonni. Vona Gábor a Magyar Állandó Értekezletet követően tartott sajtótájékoztatóján élesen elutasította ezt a javaslatot és újfent elhatárolta magát Gyurcsány politikájától. Ugyanezen kérdés azonban egyetértést is hozott a Jobbik és egy baloldali párt között, hiszen a téma felmerült az N1TV K.O. című műsorában is, ahol Szávay István jobbikos képviselő vitatkozott a szocialista Molnár Zsolttal. Ebben a kérdésben teljes volt az egyetértés a két politikus között: a DK-val szemben nemcsak a Jobbik, hanem az MSZP sem támogatja a határon túli magyarok szavazati jogának elvételét.

Az ún. XXI. századi ellenzéki pártok (LMP, Momentum) felé azonban sokkal nyitottabbnak mutatkozott a Jobbik ebben a hónapban. Ennek legfontosabb megnyilvánulása a Magyar Nemzetnek adott Vona Gábor interjú volt, amiben a pártelnök felvetette, hogy a választás után az LMP-vel és a Momentummal hajlandó lenne koalíciós tárgyalásokat kezdeni, amennyiben a helyzet azt kívánná. Más kérdés, hogy ezt a közeledést Toroczkai László élésen kritizálta Facebook oldalán, ahol világossá tette, hogy ő biztosan nem lesz egy Jobbik-LMP-Momentum által alkotott kormány tagja.

Akik kilógtak a néppártosodásból

Néhány szélsőséges megnyilvánulás akadt novemberben is a Jobbik háza táján. Volner János Facebook-oldalán tévesen állította, hogy az általa feltett képen szereplő roma származású férfit - akiről a rendőrség 2015-ben tette közzé a fotót - kifehérítette a „polkorrekt média” (444, Index stb.). Posztját később azzal pontosította, hogy tudomására jutott: „ezúttal nem a média polkorrektsége áll a háttérben, hanem valaki másé”.

(Kép: https://www.facebook.com/volner.janos)

Toroczkai László szintén nem tartotta magát a néppártosodási irányvonalhoz. Jó példa volt erre, hogy november 11-én a lengyelek függetlenségi napján Varsóban felszólalt a hagyományos függetlenség napi szélsőjobboldali felvonuláson, ahol a következőket mondta: "Európa nagyon nagy bajban van. A déli határon helytállunk, ám Európát, az európai nemzeteket más veszély is fenyegeti. Brüsszelben azon dolgoznak, hogy megszüntessék az európai nemzeteket, és létrehozzák az Európai Egyesült Államokat. El akarják pusztítani a lengyel nemzetet és a magyar nemzetet is! Hagyjátok ezt? Hiszek abban, hogy Isten segítségével mi, magyarok és ti, lengyelek győzni fogunk!”. Még ugyanezen a napon a lengyel parlamentben beszélt a Ruch Narodowy lengyel szélsőjobboldali párt meghívására az Európa kortárs kihívásai elnevezésű konferencián, ahol elsősorban a kétsebességes Európa és a „Macron-terv” ellen kelt ki.

(Kép: https://www.facebook.com/laszlotoroczkai/)

A szélsőjobboldali szervezetek tevékenysége

A november a szervezetépítés, a rokon szervezetekkel való kapcsolatápolás hónapja volt az extrémista formációk körében. Ennek megfelelően gyakoriak voltak a különböző kül- és belföldi utazások, kirándulások, közösség- és szervezetépítő tevékenységek (túrák, megemlékezések, lakossági fórumok stb.). Az aktuálpolitikai megnyilvánulásokat tekintve gyakoriak voltak a helyi ügyekre, a Jobbikhoz való viszonyulásra, a muszlimok jelentette fenyegetésre, illetve a #metoo kampányra való reflexiók, amelyekben továbbra is nagy hangsúlyt kapott a liberalizmus- és bevándorlásellenesség. Az ünnepek közeledtével ugyanakkor a szervezetek többsége megnövelte különböző jótékonysági és adománygyűjtő aktivitását is.

November elején a HVIM leginkább a már említett, októberi, Horn-szobor akcióval került be a hírekbe. Ezzel kapcsolatban Incze Béla utólag kifejtette: az akció előkészítésekor nem mérlegelték, hogy az éppen „balra sodródó Jobbik” mit fog szólni Horn Gyula szobrának letakarásához. Hozzátette: a HVIM tetteit nem befolyásolja, hogy a Jobbik éppen jobbra vagy balra kíván-e nyitni. Incze úgy fogalmazott: „Ők [a Jobbik] egy párt, amelyik arra hajt, hogy a lehető legtöbb szavazathoz jusson a választásokon. Mi egy mozgalom vagyunk, és megítélésem szerint minden párt esetében igaz, hogy ahol a nagypolitika elkezdődik, ott az elvek véget érnek”. Incze cáfolta azt is, hogy a Jobbik alapítványa máig (anyagilag) támogatná a HVIM-et, elismerte viszont, hogy egyre többször vesznek részt az Erő és Elszántság rendezvényein: „A Betyársereggel, az Identitesszel, valamint a kettejük által életre hívott Erő és Elszántsággal bajtársi a viszonyunk, vezetőikkel igen jóban vagyunk.”

Az említett mozgalmak (az Identitesz kivételével) egyébként a hónapban valóban több közös megmozdulást, közösségépítő programot is szerveztek, míg azonban az Erő és Elszántság (és olyakor a HVIM is) egyre határozottabb kritikával illeti a Jobbikot, addig például a MÖM közös akciókat szervez a párt helyi szervezeteivel, és a kenderesi Horty-megemlékezésen is méltatták egymás felszólalásait a két szervezet tagjai.

Novemberi sikerei között könyvelhette el ugyanakkor a HVIM, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága hivatalosan is kimondta a szervezetről, hogy az nem jelent veszélyt a társadalmi rendre, ezzel egyidejűleg pedig több, a mozgalom által szervezett karitatív megmozdulás is sikerrel zárult (karácsonyi játékgyűjtés, élelmiszer-adományok az ásotthalmi tanyagondnoki szolgálatnak).

Az erdélyi HVIM, több száz látogatóval egyetemben, részt vett a magyar országzászló hetvenöt évvel ezelőtti sepsiszentgyörgyi felvonásának emlékére szervezett kültéri történelmi kiállításon. A zászlófelvonásra azonban nem került sor: Kulcsár Terza József és Bedő Zoltán kezükben a zászlóval bejelentették, hogy a hatalom nem engedi, hogy felvonják a címeres magyar lobogót. A tömeg zúgolódni kezdett („Vesszen Trianon!”, „Székelyföld nem Románia!”), de a részvevők rövid idő alatt lecsendesítették egymást. Bancea Gábor református lelkész áldása után a tömegből kilépett egy férfi, és egy rúdon hozott székely zászló mellé feltűzte az országzászlót. A HVIM képviselői felháborítónak tartják, hogy „a karhatalom már egy ártalmatlan megemlékezésre is terrorfenyegetést kiált” és kiemelik, hogy a centenáriumi év közeledtével „alighanem mindennapossá fognak válni az ilyenfajta támadások a helyi magyarság, illetve kultúrális örökségünk ellen.”

A MÖM folytatta a korábbi hónapokban megkezdett „egészségmegőrző” és „közösségjavító”, elsősorban a roma lakosság megfélemlítésére, illetve (az ő interpretációjukban) a rend megőrzésére irányuló sétáit (ebben a hónapban elsősorban Tiszaföldvár, Óbuda, Orosháza, Szentetornya és Csengőd voltak terítéken.) A MÖM vezeti a listát ugyanakkor karitatív, „közcélú” akciók tekintetében: több ruha- és ételosztást szerveztek (ezek közül többet a helyi Jobbikkal közösen), hulladékot szállítottak, tűzifát vittek rászoruló tagjaiknak stb. Mindezek mellett a MÖM tagjai folytatták megkezdett szervezetépítő országjárásukat: több tagtoborzó rendezvényt tartottak, és megalakult a szervezet győri csoportja is.

Bár a szervezetépítés, a lakossági fórumok hangsúlyos szerepet kaptak az Erő és Elszántság vonatkozásában is, a mozgalom kommunikációjában szokatlanul nagy teret nyert a Jobbik nyílt bírálata, a radikalizmus hiányolása. Tyirityán Zsolt és László Balázs egy, a Pesti Srácoknak adott interjúban egyértelműen leszögezi, hogy az Erő és Elszántság be akarja tölteni „a Jobbik vizslázás előttről maradt politikai vákuumát”, kifejtik ugyanakkor azt is, hogy nem céljuk kormányra kerülni (Tyirityán szerint arra a szélsőjobb nem is képes), ugyanakkor „meg kell mutatnia magát a politika életében és markáns, meghatározó erőt kell képviselnie, hogy nyomást gyakorolhasson a politikára”. Lantos János, az EE elnökségi tagja publicisztikában reagált Vona Gábornnak a Spinoza színházban bemutatott „kanosszajárására”, kritizálva a pártelnöknek a Jobbik „ún. néppártosodása” óta folytatott politikáját. Cikkében Lantos, utalva annak migrációs politikájára, leszögezi, hogy a baloldallal való együttműködés az Erő és Elszántság számára (a Jobbikkal ellentétben) teljességgel elképzelhetetlen: „(...) a mi utunk nem a Jobbik útja. A mi utunk a magyar erő és elszántság útja, a mi utunk az új jobboldal felépítésének az útja”.

Ezen túlmenően a mozgalom elsősorba egy kisvejkei incidenst igyekezett tematizálni, amelyet úgy interpretált, hogy a helyi cigányság lincshangulatba süllyesztette Kisvejkét, amikor is felülvén „valaki (vagy valakik)” egyértelműen tudatos és hazug provokációjának, a helyi Erő és Elszántság alapszervezet, illetve az ottani magyarok ellen fordult, amelynek következtében már meg is történt az első erőszakos eset, amikor is egy magyar polgárt összevertek a nyílt utcán.

Mindazonáltal az Erő és Elszántság november közepétől leginkább azzal került be a sajtóba, hogy az OTP felmondta a szervezet nála vezetett bankszámláját – amit a mozgalom tagjai először cáfoltak („Reagálva ezen (…) médiumok rágalmaira, kijelentjük, hogy az OTP Banknál vezetett bankszámlánkba be tudunk lépni, nem szembesültünk semmilyen – a zárolásra utaló – szokatlan körülménnyel”), és mélységes felháborodásukat fejezték ki a rágalmazó, „szélsőliberális média” irányába, majd megerősítették, és mélységes felháborodásukat fejezték ki az OTP irányába.

Nem sikerült bankszámlát nyitnia a pénzintézetnél az egykori jobbikos Bertha Szilvia Értünk, értetek pártjának sem. Ők több próbálkozás után végül azt a választ kapták az OTP-től, hogy „ezzel a párttal nem áll módjukban üzleti kapcsolatot létesíteni”. Mindez Bertha szerint egyrészt politikai alapon történő diszkrimináció, másrészt valószínűleg az áll a hátterében, hogy pártja kiáll a devizahitelesek mellett, kormányra kerülésük esetén pedig lehetővé fogják tenni a felvételkori árfolyamon történő elszámolást. A párt egyébként ezen a figyelemfelkeltő számlanyitási akción túl több kisebb népszerűsítő rendezvényt, sajtótájékoztatót és lakossági fórumot is tartott a hónapban – jellemzően Bertha Szilvia és Drábik János részvételével.

„Lengyel testvéreink melletti szolidaritásból” az Erő és Elszántság és a Betyársereg is részt vett továbbá az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) által a budapesti Bem-szobor elé szervezett demonstráción,” válaszul, amiért az Európai Parlament kilátásba helyezte a lisszaboni szerződés 7. cikkelyének Varsó elleni alkalmazását a jogállamiság és a demokrácia elveinek megsértése miatt. A rendezvényen felszólalt Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő is.

A Betyársereg másik számottevő megnyilvánulása ebben a hónapban egyébként az a fővárosi koncerttel egybekötött jótékonysági rendezvény volt, amelynek keretében (a Hells Angels MC Hungary-vel közösen) a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Alapítványának gyűjtöttek adományt.

Az Identitás Generáció novemberi tevékenységének nagy részét különböző egyetemeken való szórólapozás tette ki, kiegészítve azzal a nagyobb visszhangot kiváltó akcióval, amikor egy, „Az iszlamizáció öl, mondj igent a keleti határzárra” feliratú molinót függesztettek ki a Fehérvári úti mecsetre. Mindezekkel párhuzamosan Bódi Ábel több ideológia töltetű, az identitárius mozgalom és a magyar újjoboldali eszmeiség, illetve a magyar identitás mibenlétét meghatározó videót is közölt az IG youtube csatornáján. Az IG honlapján közölt cikkekben a mozgalom a molinós akcióval összhangban támadta a magyarországi muszlim közösséget (különös tekintettel annak vezetőjére, Bolek Zoltánra), a #metoo-kampánnyal összefüggésben pedig hangsúlyozta a bevándorlók felelősségét abban, hogy Európában megnövekedett a szexuális zaklatások száma, kiemelve, hogy „»a véletlenek furcsa összjátéka folytán« az esetek száma azokban az országokban a legmagasabb, ahol a népességben nagy a nem európai kultúrkörből származó lakosok aránya”. (A bevándorlók által elkövetett szexuális tartalmú bűncselekmények bagatellizálását látja egyébként a #metoo kampányban Bertha Szilvia pártja is). A muszlimokra vonatkozó álláspont ismertetésén túlmenően az IG állást foglalt Magyarország Kínával való viszonyának kérdésében is: eszerint Magyarország vált azzá a kiskapuvá, amelyen keresztül Kína bejuthat az európai piacokra („egy sínfelújításért és pár vagon eladott szabolcsi almáért váltunk azokká, akik kinyitják a kiskaput a gyarmatosításra törekvő nagyhatalom előtt”).

Nemzetközi hálózatépítés

A nemzetközi kapcsolatépítés tekintetében több szervezet is aktív volt ebben az időszakban: találkoztak külföldi „bajtársaikkal” a HVIM, az Erő és Elszántság és az Identitás Generáció tagjai is.

A HVIM tagjai Dortmundba látogattak, ahol részt vettek egy, a Die Rechte által összehívott találkozón, amelynek deklarált célja volt a radikális szélsőjobboldali nézeteket valló szervezetek közti határozottabb együttműködés elősegítése, szorgalmazása. Ennek megfelelően a német és a magyar résztvevőkön túl képviseltették magukat bolgár, francia, holland, norvég és orosz szervezetek is. Incze Béla beszédében a mozgalom bemutatásakor hangsúlyozta, hogy a HVIM elsődleges célja nem „az aktuálpolitikai babérok learatása”, hanem egy erős közösség építése, amely „mind a kulturális élet terén, mind az utcai aktivizmus frontján megállja a helyét.” A helyszínt mindeközben olyan plakátok és molinók ékesítették, mint például a „The world without Zionism” Ahmedinejaddal, vagy a „Freedom for Syria” Assaddal.

(Kép: http://pest.hvim.hu)

Németországot megjárta az Erő és Elszántság delegációja, köztük László Balázs is, ők a Der III. Weg „hazafias szervezetnél” jártak látogatóban.

(Kép: http://betyarsereg.hu)

Külföldre látogatott a HVIM is a délszláv háború horvát és magyar halottainak tiszteletére is, megemlékező felvonulást rendeztek ugyanis a Horvát-Magyar Barátság Kezdeményezéssel közös szervezésben Eszék, Kórógy, Palacsa, Szentlászló és Vukovár érintésével. A szentlászlói emlékparkban beszédet mondott Frano Čirko (Horvát-Magyar Barátság Kezdeményezés), Zagyva György Gyula (HVIM), Dér Zsolt (háborús veterán) és Ladislav Ferenc (a helyi veteránszövetség vezetője).

Az Identitás Generáció tagjai Franciaországba látogattak, hogy részt vegyenek a francia ’Génération Identitaire’ által Európa védelme az iszlamizáció ellen címmel, a Bataclan Club elé szervezett demonstráción, amit azonban a francia rendőrség betiltott, mondván, nem tudnák garantálni a biztonságukat, mivel a tervezett tüntetés előestéjén „egy huszonöt fős szélsőbaloldali csoport” megtámadta a párizsi identitáriusok központját. Az IG aktivistái ennek ellenére is összegyűltek a Bataclan előtt, ahol a két évvel ezelőtti terrortámadás történt. Bódi Ábel külön vlogbejegyzést is készített az útról, amelyben beszámolt az élményeiről, és amelyben végül arra a következtetésre jut: nem elég, hogy a nyugati államoknak meg kell küzdeniük a bevándorlókkal, még saját ifjúságuk is bomlasztja őket, azáltal, hogy az „egyáltalán nem békés, újbalos antifa” mozgalmat követik.

EU-ellenes tüntetéssel egybekötött buszos kirándulást szerveztek Brüsszelbe „magyar hazafiak”, amelyen többek között részt vett Gaudi Nagy Tamás, Morvai Krisztina, Tőkés László, ifj. Hegedűs Loránt és az Értünk, értetek több tagja is, de Facebook oldalán hirdette a rendezvényt a MÖM is. A tüntetők buszai a Dózsa György útról indulnak, „hogy a világba, de legalább a 286 lefizetett EU képviselő arcába” mondják: ők „magyar országban” akarnak élni. Saját hitelességét is erősítendő, az Értünk, értetek delegációjának molinóján a „Freedom for Hungary Freedom for Europe” felirat szerepelt, pártlogó nélkül, mivel „a nemzetérdek a pártérdek fölé való. A »nemzeti párt« már többször elárulta ezt az eszmét.” Az út egyébként állami támogatás nélkül, közadakozásból szerveződött, a kiruccanás részvételi díja 35000 Ft/fő volt, 14 órától tüntetéssel, este szabad programmal, és másnapi hazajövetellel. A rendezvénytől egyébként a szervezők azt remélik, hogy az egy olyan „összeurópai összefogás alapja” is lehet, amely „ápolja és őrzi kontinensünk több ezeréves hagyományait, amelyekért őseink anno a vérüket adták”. A megmozdulásról a Knights Templar International is beszámolt saját Facebook oldalán és honlapján is.

Hazai szervezet- és közösségépítés

A hazai szervezet- és közösségépítés tekintetében a HVIM által, az 1956-os szabadságharc pécsi eseményeinek emlékére szervezett Mecseki Láthatatlanok Emléktúra bír kiemelt jelentőséggel, amelyen részt vettek a MÖM és a Betyársereg helyi tagjai is. A túra a Mecseki Láthatatlanok emlékművétől indult, rövid beszéd és gyertyagyújtás után; a résztvevők sorra járták a pécsi, majd a mecseki harcok helyszíneit, a főhadiszállás előtti kopjafánál pedig a résztvevők emléklapot kaptak a túra teljesítéséért, majd Incze Béla, a HVIM társelnöke okleveleket, emlékplaketteket adott át az idei Hadak Útján túrasorozat teljesítőinek.

Hasonlóan szervezetközi jellegű volt az a megemlékezés amelyet Horthy Miklós Budapestre való bevonulása kilencvennyolcadik évfordulójának alkalmából a kenderesi Horthy ligetben tartottak, és amelyen felszólalt Mészáros István (Új Magyar Gárda), Lukács László (Jobbik), Hegedűs Lóránt (református lelkész), Sneider Tamás (Jobbik), Kónyi-Kiss Botond (HVIM) és László Attila (MÖM).

A hónap legfontosabb eseményei:

Jobbik

• 03. Gyöngyösi Márton egy kolozsvári sajtótájékoztató keretében Romániában is elindította a béruniós aláírásgyűjtést;
• 10. Budaörsön a kormányhivatal ügyintézőjének és egy rendőrnek a felügyelete mellett elkezdték lefesteni a Jobbik városban található plakátjait;
• 11. Nagyszabású tagtoborzásba kezdett a Jobbik Ifjúsági Tagozata;
• 11. Toroczkai László felszólalt a függetlenség napi hagyományos szélsőjobboldali felvonuláson Varsóban, majd a lengyel parlamentben vett részt egy konferencián;
• 14. A kormánypárti média elkezd cikkezni Apáti István 2011-es antiszemita rádióbeszélgetéséről;
• 16. Vona Gábor a baloldali kötődésű Spinoza Színházban beszélgetett Rangos Katalinnal;
• 16. Bejelenti a párt, hogy újabb plakátkampányt indít a tulajdonában lévő 1100 reklámhordozón;
• 21. Vona Gábor kijelentette, hogy adott esetben hajlandó koalíciós megállapodást kötni az LMP-vel és a Momentummal.

HVIM

• 10. Részvétel a szélsőjobbos szervezetek dortmundi találkozóján („Együtt Európáért Konferencia”);
• 11. Mecseki Láthatatlanok Emléktúra;
• 18. Megemlékezés a kenderesi Horthy ligetben (Horthy bevonulásának kilencvennyolcadik évfordulója alkalmából);
• 20. A Nemzetbiztonsági bizottság kimondja, hogy a HVIM nem jelent veszélyt a társadalmi rendre;
• 22. A HVIM szegedi tagszervezetének gyűjtése az ásotthalmi tanyavilág mélyszegénységben élő családjainak;
• 25. Megemlékezés Szentlászlón a délszláv háború horvát és magyar hőseiről.

MÖM

• 07. „Egészségmegőrző” és „közérzetjavító” séták: Tiszaföldváron, Óbudán, Orosháza – Szentetornyán és Végegyházán, ill. „a rend fenntartása” a csengődi Katalin-napi bálon;
• Tagtoborzó rendezvények: Egerben, Mezőkovácsházán (Toroczkai László és Szabó Ervinnel részvételével), ill. Orosháza - Szentetornya térségében;
• 12. „Lakókörnyezet védelmében tartott közcélú akció" Orosházán (hulladékszállítás);
• 14. A helyi Jobbik és a MÖM közös ruhaosztása Makó-Honvédváros részén;
• 17. Megalakul a MÖM győri csoportja;
• 25. Ruhaosztás a Bosnyák téri piacon, a Szent Kristóf alapítvánnyal és a zuglói Jobbikkal közösen;

Erő és elszántság

• Lakossági fórumok: Pécs, Budapest;
• 14. Beszámoló a kisvejkei incidensről;
• 19. Az Erő és Elszántság küldöttségének látogatása a Der III. Weg hazafias szervezetnél, Németországban;
• 26. Részvétel az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) által a budapesti Bem-szobor elé, a lengyelekkel való szolidaritásból szervezett demonstráción;
• 30. László Balázs sajtótájékoztatója az OTP-üggyel kapcsolatban.

Identitás Generáció

• „Gerilla-szórólapozások”: Debreceni Egyetem, Szent István Egyetem (budai és Villányi úti campus), Budapesti Corvinus Egyetem.
• 06. Molinó kitűzése a Fehérvári úti mecsetre;
• 24. „Szélsőbaloldali csoport” támadja meg a párizsi identitáriusok központját;
• 25. Tüntetés Párizsban a Bataclan előtt.

Értünk, értetek

• Lakosság fórumok: Győr, Sümeg, Komárom, Eger, Székesfehérvár.
• 15. Nyilatkozat a Szabadság téri OTP fiók előtt a számlanyitás sikertelenségéről;
• 28. Részvétel a brüsszeli EU-ellenes tüntetésen;
• 29. Az Értünk, értetek egri, megyei és választókerületi alakulása.

 

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Szabó Palócz Orsi és Vermes Ádám készítették.