Tovább a néppártosodás útján - szélsőjobbmonitor, 2018. január

• A választásokhoz közeledve egyre aktívabban kommunikált a Jobbik, fő üzeneteik a „Jobbik, mint legerősebb ellenzéki párt”, illetve a „Vona Gábor, mint Orbán Viktor egyetlen kihívója” voltak.
• Három konkrét, Jobbikhoz köthető eseményt érdemes kiemelni a hónapból. Az „eltitkolt-migránsok” kapcsán, jobbikos kezdeményezésre összehívott rendkívüli parlamenti ülést, amit a Fidesz bojkottált. A Jobbik országos képviselőjelölti listájának bemutatását, illetve Vona Gábor évértékelő és kampányindító beszédét a hónap végéről.
• A Fidesz továbbra is vehemensen támadta a Jobbikot. A legerősebb támadás az Állami Számvevőszék által az ellenzéki pártokra kivetett bírság volt, ami egyértelműen a Jobbikot büntette legkeményebben. Felkerült továbbá Vona Gábor arra a plakátra, amin Soros Györgyöt ölelgetik az ellenzéki vezetők, miközben lebontják a határzárat. A kormányközeli média pedig azzal kezdte rágalmazni Vonát, hogy nem is keresztény, hanem muszlim, és az iszlámot élteti. A többi ellenzéki párttal való választási összefogástól a Jobbik továbbra is elzárkózik, bár az LMP és a Momentum irányába egyértelműen nyitottabbnak tűnnek, mint a szocialisták, vagy a DK felé.
• A szélsőséges megnyilvánulások számát tovább csökkentette a párt, a prominens politikusai közül már leginkább csak Ásotthalom polgármestere, Toroczkai László képviseli nyíltan a korábbi jobbikos radikalizmust.
• Az extrémista szervezetek többsége lassan kezdte az újévet, mindenekelőtt belföldi hálózataik bővítésére koncentráltak, sok akciót, elsősorban szervezeten belüli összetartást szerveztek.
• Témáit tekintve mindegyik szervezetnél megjelent a mélységes felháborodás Mihai Tudose nyilatkozatával kapcsolatban, mely számtalan akcióhoz is vezetett. Visszatérő téma volt emellett a doni csata, illetve a balassagyarmati felkelés évfordulója, valamint Milo Yiannopouloshoz és az alt-righthoz való viszony

Aktív hónapot zárt a továbbra is néppártosodó Jobbik

A Jobbik kampányának központi témáit és fő üzeneteit Vona Gábor hónap végén tartott évértékelő és kampányindító beszéde mutatta be, a párt kommunikációját pedig a hónap során az „eltitkolt-migráns” ügy dominálta. Ez azzal kezdődött, hogy Altusz Kristóf helyettes államtitkár egy máltai lapnak elismerte, a központi kommunikációs üzenetektől függetlenül a magyar kormány számos menekültet fogadott be. Az összes ellenzéki párt lehetőséget látott ebben, de legaktívabban a Jobbik kívánta kihasználni a ritkán előforduló fideszes kommunikációs hibát és zavart. Nagy számú jobbikos politikus, köztük Jakab Péter, Z. Kárpát Dániel, Balczó Zoltán, Volner János, Mirkóczki Ádám, Fülöp Erik, illetve Toroczkai László tartott sajtótájékoztatót, vagy adott interjút az ügyben. Ezeknek általános üzenete megegyezett: a Fidesz évek óta hazudott az embereknek arról, hogy nem engednek be migránsokat és elutasítják a kvótákat/Soros tervet, erre a hazugságra pedig rengeteg pénzbe kerülő kommunikációs kampányokat, valamint egy teljes népszavazást építettek fel. Ezzel szemben a Jobbik szerint a Fidesz maga hajtotta végre az általuk kitalált Soros-tervet, és bebizonyosodott, képtelenek megvédeni az országot és a magyarokat, erre pedig már csak a Jobbik képes. Többen is az „évszázad átveréseként” hivatkoztak az ügyre. Egyesek szakmaibb szempontból kritizálták a történteket, azt bírálva például, hogy a kormány a magyar fiataloknak nem biztosít megfizethető lakhatást, míg a titkos migránsokat elszállásolja, vagy azt, hogy a devizahiteleseknek nem segített a Fidesz, bezzeg a betelepített menekülteket támogatja. Ezzel szemben vidéken Dunaújvárostól Városszabadin és Szentesen át Miskolcig tiltakoztak jobbikos képviselők, követelve a helyi fideszes vezetést, hozzák nyilvánosságra, vannak-e a közelükben „eltitkolt migránsok”. Fontos megjegyezni, hogy azon túl, hogy a vidéki jobbikos képviselők a migránsok felkutatását és összeírását helyezték kilátásba és várták el a helyi önkormányzatoktól – gyakran olyan esetekben is, amikor a gyakorlatban alig volt valószínűsége, hogy az általuk képviselt települések vagy városok közelében lennének menekültek –, általánosan észlelhető volt a szélsőséges, xenofób hangulat ismételt felerősödése a pártban. Ezt leginkább az jelezte, hogy prominens jobbikos politikusok, köztük Vona Gáborral, rendszeresen hivatkoztak az ügy biztonságpolitikai aspektusára, azzal érvelve, hogy a befogadott migránsok nagy arányban követnek el bűncselekményeket, és általánosan veszélyt jelentenek a magyar lakosság mindennapjaira. Azt is egyértelműen deklarálták, hogy a Jobbik egyetlen migránst sem szeretne Magyarországon látni. Vona Gábor Orbán őszödi beszédének nevezte az ügyet, illetve az ő kezdeményezésére (MSZP-s és LMP-s támogatással) hívtak össze rendkívüli parlamenti ülést, hogy Orbán Viktor tisztázhassa az ügyet. Orbán végül az ülés idejére Bécsbe utazott, a Fidesz-KDNP pedig testületileg bojkottálta azt, így a parlament a napirendet sem tudta elfogadni, ami így ellehetetlenítette az érdemi vitát. A Jobbik álláspontja a bevándorlásban viszonylag egyértelmű: a kerítést (ami szerintük amúgy is jobbikos ötlet volt eredetileg) meg kell tartani, sőt, szükség esetén ki kell bővíteni, valamint meg kell erősíteni az önálló és hatékony határőrséggel. Bár a nemzetközi egyezményeket be kell tartani, a cél az ország megvédése a szegény, gazdag, és titkos migránsoktól egyaránt, a kvóta rendszer elutasításával egyetemben.

 

Január 25-én hozta nyilvánosságra a Jobbik a képviselőjelölti listáját. Ahogy arra számíthattunk, a párt mind a 106 választókerületben indított egyéni jelöltet. A prominensebb jobbikos politikusok közül Vona Gábor Heves megye 2-es körzetében (Gyöngyös), Z. Kárpát Dániel Budapest 10-es körzetében (Óbuda), Volner János Pest megye 12-es körzetében (Cegléd), Dúró Dóra Budapest 6-os körzetében (VIII. Kerület), Mirkóczki Ádám pedig Heves megye 1-es körzetében (Eger) fog indulni. A jobbikos polgármesterek közül sem Toroczkai, sem Janiczak nem indul egyéni jelöltként. A hónap folyamán ismert jobbikos politikusok nyilvános jelöltbemutatókat tartottak a választás szempontjából kiemelkedően fontos, vagy a Jobbik által megnyerhetőnek feltételezett helyeken. Dúró Dóra például Lejer Zoltánt és Radics Tivadart mutatta be Kecskeméten, Grünfelder Zoltánt Baján, illetve korábbi gyakornokát, Tóth Nórát Fejér megyében. Vona mutatta be Ifjabb Bozsik József korábbi fogathatjó szövetségi kapitányt (Budapest 9-es kerület), a fővárosban Bardócz-Tódor Andrást, Gyenes Gézát és Kovács Tamást, Komáromban Tóth Endrét, Tatán pedig Boda-Bánk Lászlót.

A szervezeti ügyek közül kiemelendő, hogy a Jobbik Déványán (Békés megye) és Szanyban is új alapszervezetett alakított. Az egri alapszervezetet újraalakították, mivel a korábbi vezetőség nem kívánt részt venni a „néppártosodásban”. Az új elnök Mirkóczki Ádám lett.

Két nappal a teljes jelöltlista bemutatása után tartotta meg Vona Gábor évértékelő és kampányindító beszédét. Bár erre a hónap legvégéhez közel került sor, kiválóan helyezte keretes szerkezetbe a Jobbik januári kommunikációját és aktivitását, a párt ügyeiben járatosabbaknak Vona nem sok újdonságot mondott január 27-én. Vonát Z. Kárpát Dániel konferálta fel, aki hangsúlyozta, a Jobbik az egyetlen potenciális kormányváltó erő, és ezt az üzenetet Vona is többször megismételte beszéde során. Általánosan elmondható, hogy egész januárban szinte minden jobbikos nyilatkozat, közlemény, vagy Jobbik által közétett hír tartalmazta ezt az üzenetet, és tényként jelentették ki, le fogják váltani a kormányt áprilisban. A jobbikos Alfahíren szinte állandó eposzi jelzőként használják a „legerősebb ellenzéki párt” megnevezést a Jobbik név helyében, a párt politikusai pedig előszeretettel osztottak meg és hivatkoztak olyan felmérésekre, amelyek ezt igazolták. Vona Gábor több interjúban is elmondta, aki le akarja váltani a kormányt, csak a Jobbikra szavazhat, a többi pártnak erre nincs esélye.

 

Kampányindító beszédben a párt miniszterelnök-jelöltje hét szakpolitikai területet jelölt meg, melyeket illetően „történelmi fordulatra” van szükség: biztonság, demokrácia, korrupció, versenyképesség, elvándorlás, nemzetközi presztízs. Ezt a hét pontot egyébként már január elején ismertette, csak akkor kiegészítette egy nulladikkal, ami a korábbi kormányzatok elszámoltatását foglalta magába, a problémák megoldás-javaslatai pedig erősen építettek a Vona18 elnevezésű intézkedés csomagra, amelynek elemeit Vona tavaly óta prezentálja egymás után a nyilvánosságnak. Az első megoldandó szakpolitikai területként a biztonságot említette. Ebbe beleértendő az általános közbiztonság és rendvédelem, ám ahogy Vona is kiemelte beszédében, leginkább a migrációra és terrorizmusra vonatkozik.

Kampányindító beszédének következő pontjában Vona a „demokrácia helyreállításáról” beszélt – már január közepén, a Freedom House éves összefoglalójának megjelenését követően szomorúnak és egyértelműen a „lánglelkű demokratából lett kiégett, korrupt zsarnok” Orbán hibájának minősítette, hogy az EU-n belül Magyarországon a legproblémásabb a demokrácia színvonala és stabilitása. A demokrácia helyreállítása alatt egyrészt a demokratikus intézmények függetlenségének biztosítását, másrészt az ellenzéki pártok tiszteletben tartását értette. Tágabb értelemben azonban arra is gondolt, hogy fontos a politikai döntéseket szakemberekkel és értelmiségiekkel együttműködve meghozni, a pozíciókat képesség és rátermettség alapján betölteni, nem ismeretségi alapon. A Jobbik január folyamán többször próbálta hangsúlyozni, hogy a baloldal és a Fidesz kudarcai után az értelmiség és a középosztály számos tagja a Jobbikban lát alternatívát.

Ezt követően Vona a korrupció teljes felszámolását helyezte kilátásba, hiszen, mint mondta, a korrupció kiterjedt, és számos ponton gyengíti az országot. A hónap során több jobbikos politikus – a legaktívabb talán Volner János volt e téren – próbált a nyilvánosság elé tárni különböző kormányzati, vagy kormányközeli korrupciós ügyet, legyen szó Tiborcz István Elios-ügyéről és az azt érintő OLAF vizsgálatról, Kósa „nem stróman” édesanyájáról, Mészáros Lőrinc abszurd gyorsaságú és mértékű vagyonosodásáról, vagy a vidéki fideszes önkormányzatok átláthatatlan pályázati rendszeréről. Vona azt ígérte, a Jobbik kormány lesz az első, aki a gyakorlatban is tenni fog a korrupció ellen, korrupció ellenes ügyészséget hoznak létre, Lex Ludas Matyi törvényt fogadnak el, és felszámolják a politikai bűnözést.

Januárban kiemelkedően sokat foglalkozott a Jobbik oktatáspolitikával, Vona a hónap közepén tartott részletes sajtótájékoztatót, ahol egy kimondottan progresszív oktatásügyi tervezetet prezentált, amely hét alapelvre épül: angol nyelvtudás fejlesztése, informatikai készségek fejlesztése, egészséges életmódra való nevelés, pénzügyi- és gazdasági ismeretek, sikertudat elültetése, élethosszig tartó tanulás, valamint közösségi együttműködés képességének fejlesztése. Vonánál is aktívabban nyilatkozott azonban a hónap során oktatási ügyekben Dúró Dóra. Egyrészt magánszemélyként részt vett a Kossuth tér mellé, diákok által diákoknak szervezett tüntetésen (ezen a Jobbik Ifjúsági Tagozat testületileg vett részt), valamint a hónap végén a Tanítanék Mozgalom tüntetésén is, később pedig elismerően és támogatóan nyilatkozott az eseményekről. Sajtótájékoztatók keretében felszólat többek között a pedagógusok alacsony bére ellen, a vidéki önkormányzatok oktatásügyi önrendelkezése mellett, valamint teljes szemléletváltás szükségességét helyezte kilátásba az oktatás területén, különös tekintettel a kollégiumi férőhelyekre, nyelvvizsgákra, valamint a szakképzésre. A Jobbik álláspontjaként elmondta, a diákokkal és szakértőkkel együttműködve kívánják megalkotni oktatáspolitikájukat. Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban is több jobbikos politikus szólalt fel a hónapban, kiemelve például a munkaerőhiányt és alacsony béreket, a túl magas gyógyszerárakat, vagy a különálló egészségügyi szakminisztérium fontosságát.

 

Vona beszédében és a Jobbik januári kommunikációjában is kiemelt helyet kaptak a családok, illetve a családtámogatási rendszer. A Jobbik elismeri, hogy a kormányzat kezdeményezései pozitív irányúak, de nem elegendőek. Bár abban konzekvensek, hogy számukra egy család egy férfiól és egy nőből áll, a Jobbiknak fontos a női egyenjogúság. Ezt a vonalat szintén Dúró, valamint Dr Varga-Damm Andrea képviselték, ők nyilatkoztak arról, hogy a Fidesz lenézi a nőket, pedig fontos, hogy egyenrangúak legyenek a férfiakkal a munkahelyen, így a politikában, valamint a háztartásban is, a nők elleni családi erőszakra is próbálták felhívni a figyelmet, valamint a gyerekvállalás és megfelelő gyereknevelés megbecsülésének fontosságát is hangsúlyozták.

Vona Gábor szerint az egész országra nézve jelenleg a legszomorúbb a borzasztó mértékű elvándorlás, aminek oka, hogy a fiatalok egyszerűen nem érzik jól magukat itt, ezt pedig nemzettragédiának nevezte. Jobbikos politikusok állították, hogy konkrét elképzeléseik vannak a kivándorlás megállításáról és a fiatalok visszacsábításáról. Azon túl, hogy élhetőbb, biztonságosabb és boldogabb országot építenének, megfizethető bérlakás programot indítanának, jobb ösztöndíjakat ajánlanának, valamint a Béruniós kezdeményezés megvalósulásával magasabbak lennének a fizetések (a Béruniót is próbálta tovább népszerűsíteni a Jobbik januárban). Erősen érezhető, hogy a Jobbik célja a külföldön élő magyarok szimpátiájának – és szavazatának – elnyerése. Erre bizonyíték többek között Vona nyílt levele Orbán Viktornak, amiben követeli, hogy a határon túli magyarokhoz hasonlóan a Nyugaton elő magyar állampolgárok is szavazhassanak levéleben, vagy legalább könnyítsék meg nekik a külképviseletre való eljutást, valamint megígérte nekik, hogy a Jobbik lehetővé fogja nekik tenni az elektronikus szavazást is. Hasonló indokkal készült külön a külföldön szavazó magyaroknak a Jobbik választási „kisokos”.

A Jobbik viszonya a rivális pártokhoz

A még decemberben kiszabott ÁSZ-büntetés után kétségessé vált, a Jobbiknak lesz-e egyáltalán pénze elindulni a választáson. Hamar a támogatóik segítségét kérték, és gyűjtést kezdtek, amin január végére több, mint 100 millió forint gyűlt össze. Vona Gábor január folyamán azt is egyértelművé tette, a Jobbik nem fogja ezt a büntetést befizetni, ezáltal, mint mondta, az áprilisi választás végeredményétől függően vagy ő, vagy Orbán Viktor börtönbe fog menni. Mikor kiderült, az ÁSZ haladékot ad az ellenzéknek, így a bírságokat csak a választások után, részletekben kell befizetni, a Jobbik azt nyilatkozta, minden támogatónak visszautalják a pénzét, amennyiben ezt igénylik, a pártnál maradt összegből pedig nem kampányolni fognak, hanem jótékony célra fordítják.

Az „eltitkolt-migráns” ügy kirobbanása után nem sokkal a fideszes holdudvarba tartozó média előszedett az internetről egy több éves videót, amin Vona Gábor Törökországban szólal meg, törökül. Konkrétan arról beszélt, hogy a magyarok Attila leszármazottai, és csak Istentől félnek (ezt a gondolatot számos alkalommal magyarul is elmondta beszédéiben), törökül pedig az „Allah” szót használta, mert ezen a nyelven a keresztény istenséget is így nevezik. A kormányzati propaganda üzenetének középpontjában az áll, hogy Vona Allahot és az iszlám vallást éltette, továbbá iszlám terrorszervezetekhez kötődik, ezáltal nem is keresztény, veszélyt jelent a nemzetre és a keresztény Európára egyaránt, ezért sem meglepő, hogy le akarja bontani a határmenti kerítést (erről később bővebben). Vona és a jobbikos kommunikáció természetesen egyértelműen kijelentette, Vona egyszerűen a keresztény Istenről beszélt, törökül, a mindennapi életben hithű, gyakorló keresztény, általánosan hisz a keresztény értékekben, illetve nem kötődik semmilyen terrorszervezethez sem, az egész ügyet pedig a Fidesz lejárató kampányának részének minősítették, ami a valódi problémákról akarja elterelni a figyelmet.

Ezt követően újabb kormányzati plakátok lepték el az országot, ezeken Soros György öleli magához barátian Vona Gábort, Karácsony Gergelyt, Szél Bernadettet, illetve Gyurcsány Ferencet, miközben épp a határmenti kerítést bontják le. A plakát üzenete is ez: az ellenzéki pártok egytől egyig le akarják bontani a kerítést, ezáltal megvalósítanák a Soros-tervet. A valóságban egyik ellenzéki párt sem bontaná le a kerítést. A Jobbik olyannyira nem, hogy még ki is egészítené, valamint megerősítené önálló hatérvédelemmel (azt is érdemes megjegyezni, hogy az egész kerítés-elképzelés a jobbikos Toroczkai László ötlete volt a menekültválság legelején). Ezt több közleményben próbálták egyértelműsíteni, a párt pedig bejelentette, hogy jogi lépéseket kíván tenni a plakátok ellen.

 

A többi ellenzéki párttal nem változott jelentősen a Jobbik kapcsolata januárban. A szocialistákat és a DK-t ugyanúgy elítélik, mint a Fideszt. Az LMP és a Momentum irányába megengedőbbek, azonban azt is egyértelművé tették, hogy nem fognak választási koalícióra lépni egyik párttal sem, így ha lesz is bármilyen együttműködés közöttük, az csak a választás után fog megvalósulni. Igaz, hogy a Jobbik kezdeményezését az eltitkolt migránsokkal kapcsolatos rendkívüli parlamenti ülésről LMP-s és MSZP-s képviselők is támogatták, a Jobbik és az MSZP pedig közösen akart parlamenti vizsgálóbizottságot létrehozni az ügy kivizsgálására, ezekben az esetekben leginkább az aktuális érdekek találkozásáról volt szó, nem hosszútávú együttműködés kezdetéről.

Akik kilógtak a néppártosodásból – Toroczkai nem felejt, nem alkuszik

A durván szélsőséges nyilatkozatokat és megszólalásokat a korábbi hónapoknál is sikeresebben kerülte el a Jobbik. Nem meglepő, Vona többször is nyilvánosan jelentette ki januárban, hogy nem a különbségekre és a széthúzásra, hanem a közös értékekre és összetartozásra akarnak koncentrálni, nem a múlttal, hanem a jövővel kívánnak foglalkozni, és ehhez az kell, hogy korábbi, radikális önmaguktól eltérően viselkedjenek és gondolkodjanak. Ettől függetlenül testületileg kiálltak Petrás János, a Kárpátia hungarista zenekar énekese mellett, mikor revizionista és uszító nyilatkozatai és viselkedése miatt eltiltották a romániai fellépésektől három évre, ami a Jobbik szerint a románok magyarellenes uszításának következő eszköze csupán. A Jobbik és a Kárpátia hagyományosan közel állnak egymáshoz, bár ez a kapcsolat is inkább a „régi” Jobbik hozománya. Bár Petrást szélsőséges kijelentések nélkül vették védelmükbe, önmagában az is szélsőséges megnyilvánulásnak tekinthető, hogy egy nyíltan extrém-jobboldali és nacionalista nézeteket valló személy mellett álltak ki egységesen, pártként. A teljes Jobbik nevében tiltakozott  több politikusuk a helyéről azóta elmozdított román kormányfő ellen, miután azt nyilatkozta, azokat, akik székely zászlót akasztanak ki, szintén fel kéne akasztani. Ez a tiltakozás is mentes volt azonban szélsőséges megnyilvánulástól, a legdurvább eleme talán az lehetett, hogy kötelet akasztottak a román nagykövetség kerítésére. A követséghez eredetileg egy nagyszabású tüntetést is terveztek, érdekes lett volna látni, hogy az ezen megjelenők közül hányan kiabálták volna a régi Jobbik tüntetéseire jellemző román-gyalázásokat, ám a tüntetést nem tartották meg, mivel a kormányfő (más okok miatt) lemondott.

Januárra odáig jutott a jobbikos kommunikáció enyhülése, hogy a prominens politikusaik közül gyakorlatilag már csak Toroczkai László képviseli nyíltan is a szélsőséges irányt, ezt pedig leginkább saját Facebook oldalán teszi. Ő még mindig előszeretettel pózol nagymagyarország térkép előtt, székely zászlóval, burkoltabban ugyan, mint korábban, de még mindig „cigányozik”, illetve „cigánybűnözőzik”, migránsozik, Soros-közeli kémszolgálatokról beszél, kiáll a teljesen abszurd ásotthalmi „burka-tilalom” mellett, valamint általánosan szeret ásotthalmi megjelenésekor helyi rendőrök és mezőőrök kíséretében felbukkanni. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Toroczkai (aránylag népszerű) bejegyzései alatt nagyon gyakoriak a Vona Gábort gyávának és árulónak nevező megjegyzések, amelyek Toroczkait (gyakran csak „Lacit”) arra szólítják fel, kezdjen valamit Vonával, vagy lépjen a helyébe. Érthető, hogy Vona és a központi jobbikos vezetés miért nem akar a választás előtt nyilvánosan szakítani vele, hiszen ez szavazatokba kerülhetne (bár ezt ellensúlyozhatná, hogy a konszolidáltabb bizonytalan szavazók valószínűleg szívesebben szavaznának egy Toroczkai-mentes Jobbikra). Ám bármilyen eredménnyel is fog zárulni az áprilisi választás, amennyiben Vona a centrista-néppárti úton kíván tovább manőverezni, muszáj lesz kezdenie valamit Toroczkaival, illetve a hozzá hasonló nézeteket valló vidéki jobbikos polgármesterekkel és támogatóikkal.

Szélsőjobboldali szervezetek

Több szélsőséges szervezetnél rendszeresen visszatérő téma a migráció kérdése, és még mindig alkalomszerűen megjelenik a Jobbikhoz, Vona Gáborhoz való viszony (igaz, lényegesen ritkábban, mint a korábbi hónapokban).

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

A HVIM januárban inkább a szimbolikus értékekkel kapcsolatos programokra, mint a toborzásra fókuszált. Az év első programjaként vízkeresztkor összetartást tartottak a Velencei-tónál, amelynek keretében ortodox szokás szerint fakeresztet dobtak a tóba, hogy azt „kimentsék” onnan.

Meghatározó volt Incze Béla “vitája” (viszonylag kevés valós véleményütközés volt jellemző, a témák többségében egyetértettek) Pityinger László “Dopemannel” az N1 TV KO c. műsorában, amennyiben itt Milo Yiannopoulos kapcsán Incze elég hosszan, elég alaposan meghatározza, miben különbözik a HVIM (és a "nemzeti radikalizmus") az Egyesült Államokban népszerű alt-righttól, miért nem gondolják magukat egy platformon lévőnek vele, bár mindkettő az extrém jobboldalt képviseli saját definíciója szerint. Incze elismeri, abból a szempontból számukra fontos az alt-right, hogy az a 21. század kérdéseire igyekszik válaszokat adni, amikre az általuk képviselt szélsőjobbnak még hiányoznak a válaszai, azt mondja azonban, az alt-right egy alapvetően liberális képződmény, nem keresztény-konzervatív, így nem kívánatos szerintük. "A [nemzeti radikalizmusban Magyarországon] ma egy önmeghatározási válság zajlik, de mi [az alt-rightnak] útját fogjuk állni." - fogalmaz. Elismeri, hogy a rájuk jellemző “nemzeti radikalizmus” haldoklik, Yiannopoulos-ról azt mondja, őt embernek nem nevezné. Megjelent itt is témaként Románia, Petrás János László Kárpátia énekes romániai fellépéstől való eltiltásának ügyében. Kritizálja az ország (az ő szavaival “államalakulat”) igazságszolgáltatását.

Nem ez volt a HVIM egyetlen kritikus nyilatkozata a román kormányzatra nézve: csakúgy, mint a szélsőjobboldali szervezetek többsége, a HVIM is felháborodva reagált Mihai Tudose nyilatkozatára arról, akik kiteszik a székely zászlót, lógni fognak. A mozgalom ellenakcióként székely zászlóval takarta le a román címert a budapesti nagykövetség épületén, és “Székely zászló hadművelet” néven akciósorozatot indított, melynek részeként székely zászlókat gyűjtenek Magyarországon, melyeket kitűznek a házakra Székelyföldön.

Megrendezésre került emellett a 2018-as Hadak Útja túrasorozat első állomása, a balassagyarmati VIII. Legbátrabb Város emléktúra a HVIM szervezésében. A túrasorozat célja a magyarországi szélsőjobboldali szervezetek közti együttműködés fejlesztése.

Magyar Önvédelmi Mozgalom

A végegyházi korrupció vitája határozta meg a MÖM januári évkezdését. A mozgalom többször támogatásáról biztosította Vajda Norbert jobbikos polgármestert az általa korruptnak nyilvánított fideszes képviselőtestülettel szemben. Miután a konfliktus fizikai atrocitásig fajult (tüntetést szerveztek, ahol a fideszes képviselő szerint halálosan megfenyegették feleségét, míg Vajda szerint a nő támadt a tüntetőkre), László Attila, a MÖM országos vezetője (és a Jobbik végegyházi alapszervezetének elnöke) közleményt adott ki, mely szerint őt a rendőrség nem hallgatta ki az esettel kapcsolatban, a kialakult helyzet mögött pedig (ha ködösen utalgatva is) Simonka György fideszes képviselőt sejti. László Attila emellett segédkezett többször is Dr. Szabó Ervin jobbikos, egyéni választókerületi képviselőnek élelmiszer-, és tűzifaosztásban, például Battonyán.

A MÖM is kinyilvánította véleményét Tudose nyilatkozatáról: szerintük a volt román kormányfő nyilatkozatával “legalizálta a székely autonómia követelésének jogosságát”. Hasonlóan több szélsőjobbos szervezethez, a MÖM is részt vett a VIII. Legbátrabb Város Emléktúrán, illetve  megalakult a szervezet győri térségi csoportja is. Megrendezésre került országos vezetői értekezletük Budapesten.  A hónap végén a MÖM garantálta a védelmét egy kisújszállási férfinak, akit saját bevallása szerint rendszeresen fenyegetnek a "villongó etnikai kisebbségek". "Mivel kiáll az élettere védelmében, ezentúl minden tőlünk telhető támogatást megkap a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjainak a jogkövető magatartásán keresztül" - fogalmaz a mozgalom Facebook-oldala. Megosztásra került emellett Facebookon egy kép, amin a Knights Templar International nemzetközi szélsőjobboldali szervezet logója is felkerült, és mely a saját kultúra megvédéséről szól.

 

Erő és Elszántság

Az Erő és Elszántság (EE) esetében a többi szervezetnél is nagyobb hangsúlyt kaptak az antiliberális kiszólások: Lantos János, az EE elnökségi tagja kérte a többi “magyar patrióta” szervezetet, csatlakozzanak az EE-hez Conchita Wurst pride-os fellépésének megakadályozása érdekében. Lantos a Pride-ot úgy definiálja, mint “egy egészségtelen és beteg állapotot természetessé avanzsálni [...]”. Hasonlóan szélsőséges véleményt fejt ki az EE másik elnökségi tagja, Ábrahám Barnabás a diáktüntetésekről. Bár azt mondja, egyetért az diákokkal abban, hogy az iskola indokolatlanul megterhelő, szerinte a tüntetők a “liberális erők szolgálóivá váltak”.

Január 10-én kiadott az EE egy közleményt is, melyben tagadják, hogy a Jobbik szatelitszervezete lennének. Szervezeti szempontból érdemes még kiemelni, megalakult az EE alapszervezete Veszprémben és Tiszaújvárosban, valamint fórumot tartottak Hatvanban is. A hónap utolsó napjaiban pedig az okozott problémát, hogy “hacker támadás érte” a mozgalom honlapját. A honlap azóta sem aktív, az EE a Betyársereg oldalán keresztül kommunikál. Részt vettek volna emellett egy tüntetésen a székelyek védelmében, azonban a tüntetést végül Mihai Tudose lemondása miatt lefújták, amire az EE azt mondta, szükségtelen volt.

 

Betyársereg

A Betyársereg fő témája a migráció volt: megjelent egy cikk Lovas Istvántól, amely szerint a migráció következtében Franciaországban akkora a terrorveszély, mint a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Földi Lászlótól egy nyilatkozat, mely szerint a politika nem tud mit kezdeni a titkosszolgálatok által jelzet veszéllyel, és néhány történet, melyekben a beküldők elmesélik Morvai Krisztinának, miként élik meg a tömeges migrációt. A témában megjelent Bíró Laura véleménycikke is az oltalmazotti státuszt kapó 1300 menekültről. Bíró szerint az országnak egyetlen menekültre sincs szüksége.

Közleményt adott ki a Betyársereg is, az Erő és Elszántságal közösen, Tudose kijelentéseire reagálva, illetve kibocsátottak limitált számú "Ne bántsd a székelyt, mert pórul jársz!" feliratú pólót is. Tisztelgett a szervezet Szálasi Ferenc sírja előtt, születésének 121. Évfordulóján, illetve megrendezték csapatépítő disznóvágásukat, melynek mottója "Nálunk Ő volt a Soros!" Volt.

Identitás Generáció

Az Identitás Generáció a januárt új platformja, a Huszárvágás című podcast bevezetésével töltötte, illetve Bódi Ábel saját vlog-sorozatát is folytatta. Januárban téma volt a Huszárvágásban Milo Yiannopoulos (akivel kapcsolatban Inczénél sokkal elfogadóbb álláspontot foglaltak el, szándékosan provokatívnak, karikaturisztikusnak nevezték), Tudose nyilatkozata, és az 1968-as diáklázadások. Visszatérő téma volt a migráció is: ezzel kapcsolatban a kormánymédiában is nagy szerepet kapó oltalmazott-migráns különbségtételről közölnek figyelemfelhívó cikket. illetve megemlítésre került egyik podcastjükben is. Megjelent emellett Vona Gábor és az iszlám viszonya közötti kérdés is, mellyel kapcsolatban Bódi egyértelmű álláspontot foglal el, mikor azt mondja, "jobboldali európai politikus nem dicsőítheti sem az iszlámot, sem annak istenét".

Akciót szervezett emellett a csoport “Kötél helyett kötelék” címmel Tudose nyilatkozatára reagálva, melynek részeként kikötözték a Halászbástyára a székely zászlót. A magyar identitás témájában kikerült Bódi Ábel második "Mi a magyar identitás?" vlogja is, amelyben hosszan beszél arról, magyar nép kivételesnek tekinthető abban a tekintetben, mennyire ragaszkodik a nemzeti identitásához (azt mondja, míg a nyugati népekből már kihalófélben van a nemzeti identitás, a végvári hagyomány őrzi a magyarságban). Bódi egy másik vlogjában pedig Orbán Viktor és Vona Gábor pro-iszlám nyilatkozatairól beszél. Bódi azt mondja, Európát ezek a pártok nem tudják megmenteni kétkulacsos politikájuk miatt (azt mondja, szerinte európai politikusnak pozitívan nyilatkozni az iszlámról élből hazaárulás), így a vlog végén arra jut, ez az IG feladata kell, hogy legyen.

 

Megjelent a Tudose-téma a Jobbikból kivált Bertha Szilviánál, az Értünk, Értetek párt vezetőjénél is, aki “Vajh’ milyen a talpa, miniszterelnök?!” kezdetű posztjában a trianoni béke nemzetközi jogi fórumokon való megtámadását sürgeti. Bertha emellett szerepelt egy komáromi konferencián, ahol szintén a trianoni béke volt a téma. Facebookon kritizálta emellett a közbiztonságot, és érvelt a “közösségi kiszorítás” intézményének bevezetése mellett.

A monitorozást és az elemzést a Political Capital gyakornokai, Horváth Kristóf és Szikszay Gábor készítették.