Hogyan viszonyulnak a demokráciához a közép-európai fiatalok a 21. századi média- és politikai térben?
A lengyel, a magyar és a szlovák fiatalok is elégedetlenek a közélettel, politikai értelemben pedig passzívak: nem vesznek részt tüntetéseken, nem fejtik ki politikai véleményüket nyilvánosan, nem kezdeményeznek vagy támogatnak közéleti és politikai ügyeket. Többek között ez derül ki a Political Capital és projektpartnereinek (szlovák részről az Institute for Public Affairs, lengyel részről pedig az Institute of Public Affairs) három országban készített kutatásából.
A National Democratic Institute támogatásával megvalósult, közvélemény-kutatási és fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján készült felmérés a 16-29 éves fiatalok demokráciához való viszonyát, aktivizmusát, az Európai Unióról és Oroszországról alkotott képét vizsgálta.
Az eredmények alapján első pillantásra szilárdnak tűnhet a 16-29 évesek demokratikus elkötelezettsége, de könnyen kizökkenthetők. Különböző mértékben ugyan, de mindhárom országban jelentős számú fiatal lenne hajlandó ugyanis például pénzügyi hátterének javulása érdekében a demokratikus értékekből valamennyit feladni. Hasonlóan kettős a fiatalok Európai Unióhoz fűződő viszonya is: az EU egyszerre jelenik meg jelentős identitásképző erőként, illetve a nemzeti szuverenitásra leselkedő fenyegetésként. Az orosz dezinformációs törekvésről kevesen tudnak, és akik igen, azok sem tartják veszélyesnek. Ez különösen a magyar fiatalokra igaz, a lengyelek és a szlovákok valamivel gyanakvóbban figyelik az orosz befolyást.
A teljes tanulmány itt érhető el angolul (pdf, 2 265 KB).
A kutatás főbb megállapításai:
Ami a politikai helyzetet illeti, a fiatalok mindhárom országban, de leginkább Magyarországon kiábrándultak. Itthon a fiatalok 67%-a Szlovákiában 63%-a, míg Lengyelországban csak 56%-a elégedetlen. Az elégedett fiatalok aránya pedig rendre 20%, 32%, 41%.
Politikai értelemben a fiatalok a legkevesebb befektetést igénylő tevékenységekben vesznek részt. Szavazni ugyan a többségük elment (vagy tervez menni a jövőben), de nagyobb elkötelezettséget igénylő aktivizmusban döntő hányaduk nem vett, és a jövőben sem venne részt. A magyar fiatalok 76%-a nem írna alá egy online petíciót, 84%-a nem fejezné ki politikai véleményét nyilvánosan, és 86% nem venne részt semmilyen tüntetésen. Ugyanezek az arányok mind a szlovákoknál, mind a lengyeleknél kisebb mértékű kiábrándultságra utalnak. Például a lengyel fiataloknak csak 37%-a nem fejezné ki nyilvánosan politikai véleményét, és ugyanennyi azoknak az aránya, akik nem írnának alá online petíciót.
A demokratikus berendezkedés támogatottsága egyöntetű a fiatalok körében, de bizonyos körülmények között hajlandók a demokratikus alapjogokból feladni. Jövedelmi előrelépés érdekében például a magyar fiatalok 58%-a, a szlovákok 50%-a, a lengyelek 40%-a adna fel valamennyit a demokratikus értékekből.
A politikai kommunikáció kereszttüzében álló témák, mint például a bevándorlás, nagyobb elutasítottsággal bírnak a fiatalok körében. A három ország fiataljai 70-84% százalékban nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a bevándorlás lehet jó hatással az adott ország társadalmára.
Bizonyos liberális értékek azonban továbbra is fontosnak bizonyultak. A demokrácia feltételes támogatottsága nem jelenik meg olyan témák esetén, amelyek nincsenek az aktuális politikai kommunikáció kereszttüzében. Magyarországon a fiatalok 85%-a tartja egyértelműen jónak, hogy a nők dönthetnek arról, akarnak-e (és mikor) gyereket. Az azonos neműek elfogadása is inkább pozitív, mint negatív (kivéve Szlovákiát).
Mindeközben az Európához tartozás fontos részét képezi a fiatalok identitásának. A magyar fiatalok 58%-a vallotta az európait identitása részének, a szlovák és a lengyel fiatalok esetén ezek az értékek 77% és 80%. A nemzeti és az európai identitás együttesen van jelen a fiatalok önképében. Az erős európéer identitás mellett sokan megfogalmazták a fókuszcsoportok során, hogy másodrendűnek érzik magukat az EU-n belül, illetve a magyar fiatalok 41%-a tekint az Európai Unióra a nemzeti szuverenitásra leselkedő veszélyként. A lengyel és szlovák fiatalok 29%-a vélekedik hasonlóan.
Az oroszokról alkotott kép vegyes, de egyértelműen Magyarországon a legpozitívabb. Az orosz dezinformáció kapcsán nagy a bizonytalanság, a fiatalok 7-30%-a egyáltalán nem is tud róla. A magyar fiatalok csupán 22%-a gondolja, hogy az orosz dezinformáció ártalmas a demokratikus berendezkedésre. Ugyanez az arány a szlovákok és a lengyelek esetén 39% és 58%.
A teljes tanulmány itt érhető el angolul (pdf, 2 265 KB).
