Áttörés a Jobbik és a többi ellenzéki párt viszonyában – Szélsőjobbmonitor, 2018. december

A monitorozást és elemzést decemberben Bruckner Máté és Plesz Bendegúz, a Political Capital gyakornokai készítették.

Borítókép: Wikipedia

Összefoglaló

• Decemberben a „rabszolgatörvény” ellen a Jobbik együtt tüntetett más ellenzéki pártokkal. A Mi Hazánk viszont egyedüli ellenzéki pártként nem csatlakozott a tüntetésekhez, önálló akciókat szervezett, amelyek azonban nem voltak nagyon hatásosak.
• A Jobbik a hónap elején nyilvánosságra hozta európai parlamenti választási programját, amely a korábbi, élesen EU-ellenes állásponttal szemben elismeri az európai országok „közös ügyeit”, és ezek megoldására szükségesnek tartja az EU-t. Bár hangsúlyosan jelenik meg az elit- és a bevándorlásellenesség, a program az anyagi és szociális biztonságra, valamint a korrupcióellenességre és az elszámoltatásra fókuszál.
• A többi ellenzéki párttal való együttműködés, valamint az EU-párti EP-program mellett a Jobbik „néppárti” stratégiájába illeszkedett, hogy a párt politikusai decemberben sem tettek szélsőséges megnyilvánulásokat, és egy korábbi ilyen kijelentés kiszivárgása után Szávay István azonnal lemondott mandátumáról, ami korábban nem fordult elő. A párt szimpatizánsai ugyanakkor Ander Balázs képviselő vezetésével „Vesszen Trianon” felkiáltásokkal tüntettek a székely autonómiáért december 1-jén a román nagykövetség előtt.
• A Mi Hazánk egyszerre kritizálta a kormányt a túlóratörvény miatt, és ítélte el az ellenzéki pártok tevékenységét, részben a kormányzati retorikával összhangban. Érdekes jelenet volt, amikor Volner János azzal fenyegetőzött, hogy a Betyársereget hívja rendet tenni a Kossuth térre, ám Tyirityán válaszul kijelentette, hogy ők nem avatkoznak az eseményekbe, és maguk is elítélik a túlóratörvényt.
• A szélsőséges szervezetek nem mutattak nagy aktivitást a hónapban, túlnyomórészt jótékonysági akciókat és karácsonyi ünnepségeket, illetve évzáró találkozókat rendeztek. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Mi Hazánk együttműködését az általuk közösen szervezett gyermekkarácsony is jelezte. A Légió Hungária fő akciója a német nagykövetség előtt rendezett néhány fős demonstráció volt egy előzetes letartóztatásba helyezett német szélsőjobbos aktivista mellett.
• A túlóratörvény és az ellene indult tüntetések a pártok mellett a szélsőjobboldali szcénát is megosztották: míg a Betyársereg elítélte mind a tüntetőket, mind a törvényt, olyan közismert aktivisták, mint Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és Budaházy Edda az ellenzéki pártokat kritikájára helyezték a hangsúlyt, az Identitás Generáció vezetője, Bódi Ábel pedig az erősödő munkásosztály féken tartása eszközének nevezte a törvényt, és a helyszínen igyekezett lejáratni és néha provokálni a tüntetőket.

Jobbik

A Jobbik fontos szerepet vállalt a túlóratörvénnyel szembeni fellépésben, és tevékeny résztvevője volt a decemberi tüntetéssorozatnak is. A váratlan ellenzéki együttműködés kimentheti a pártot az választások óta tartó mélyrepülésből. Két képviselő, Szávay István és Staudt Gábor visszaadta a mandátumát, helyükre Bencsik János és Csányi Tamás került a frakcióba. A Jobbikból kiszakadt Mi Hazánk Mozgalommal továbbra is kifejezetten rossz a párt viszonya.

Tüntetések és együttműködés az ellenzéki pártokkal

Az ellenzék hosszú évek óta nem tapasztalt erővel vetette bele magát a túlóratörvény elleni harcba. A Jobbik, az MSZP, az LMP, a DK, a Párbeszéd, a Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt a nyolc év Fidesz-KDNP kormányzás alatt először tudott egységet alkotni, és valódi ellenzékként működni. Az öt jelentős demonstráción közösen vettek részt a pártok, ahogy Jakab Péter, a Jobbik országgyűlési képviselője fogalmazott a Hír TV-ben: „Most nem azt nézzük, kik vannak mellettünk , hanem azt, hogy mennyien vannak mögöttünk.” A decemberi közhangulat újdonsága volt, hogy az ellenzéki pártok nem egymással csatároztak, nem azt kommunikálták, hogy kivel miért nem szabad összefogni, hanem egy társadalmilag meghatározó ügy mentén közösen léptek fel a kormánnyal szemben.

A Jobbik a tüntetések aktív résztvevője volt, az első szimbolikus lépést Z. Kárpát Dániel tette meg azzal, hogy kivonult az ülésteremből a túlóratörvény tárgyalása közben, mert Kövér László elfogultan vezette az ülést. A Mi Hazánk Mozgalom képviselőin kívül az összes ellenzéki politikus elhagyta az üléstermet. A demonstrációkon nagy számban jelentek meg jobbikosok, a december 16-ai megmozdulásra vidékről is toboroztak szimpatizánsokat. A tüntetőkre is nagy hatással volt az egységes ellenzéki kiállás, bizakodásra adott okot a parlamentbéli obstrukciós kísérlet is. Számos ellenzéki politikussal együtt a jobbikos képviselők is bementek az MTVA székházába. Stummer János beindította a tűzjelzőt az épületben, Jakab Péter és Potocskáné Körösi Anita más képviselőkkel együtt a földre feküdt, ezzel tiltakozott a DK-s Varju Lászlót ért erőszakkal szemben. A köztévé épületébe még Varga-Damm Andrea, Bana Tibor, Kepli Lajos, Pintér Tamás és Szilágyi György jutott be.

 

Tiltakozás a túlóratörvény ellen 2018. december 16-án Budapesten, előtérben ellenzéki politikusnők és az ellenzéki pártok zászlói. Forrás: Wikipedia

A Jobbik részvétele különös jelentőséggel bírt. Egyrészt ezelőtt kevés alkalommal fordult elő, hogy a Jobbik a múltjuk miatt elítélt baloldali pártokkal együtt tüntessen, másrészt a választásokon második legjobb eredményt elért párt valószínűleg létszámban is számottevő tüntetőt hozott a demonstrációkra – igaz, a párt támogatottsága az országos adatokhoz képest Budapesten alacsonyabb. Emellett a Jobbik részt vett az összellenzéki sajtótájékoztatókon és a pártok által létrehozott Munkavállalói Minimum kidolgozásában is.

A Jobbik ügyei, témái

December 1-jén Ander Balázs vezetésével néhány tucatnyi Jobbik-szimpatizáns a román nagykövetség előtt flash mobot tartott székelyföldi autonómiát követelve. Ander a beszédében felszólította a magyar kormányt is, hogy „folytasson nemzeti szabadságharcot az Európai Unióban” Székelyföld területi autonómiájáért. A flash mob „Vesszen Trianon!”, valamint „Autonómiát!” felkiáltásokkal zárult.

 

A román nagykövetség előtt tartott villámdemonstráció december 1-jént. Forrás: alfahir.hu

A párt december 4-én publikálta 2019-es európai parlamenti választási programját Biztonságos Európát, Szabad Magyarországot címmel. Szemben a párt régi, élesen EU-ellenes álláspontjával, a dokumentum alapvetően az EU tagság előnyeire és a jelenlegi hatalommal szembeni elszámoltatásra koncentrál, fő gondolata pedig a visszatérés szükségessége az EU alapító atyáinak céljaihoz. A hangoztatott fő elvek a keresztény értékek, igazságosság, szolidaritás, béke, biztonság, jólét, humanizmus, demokrácia, valódi szabadság és egyéni felelősségvállalás. A Gyöngyösi Márton által jegyzett program leszögezi az EU szükségességét, és „közös ügyekként” említi az olyan globális kérdéseket, mint az illegális migráció, a környezetvédelem, világszintű gazdasági kihívások kezelése, valamint a közös értékek melletti kiállás. A párt szerint „egymást blokkoló intézmények és átláthatatlan bürokrácia helyett (…) hatáskörmegosztásra van szükség nemzetállami ellenőrzés mellett”. Bár a dokumentumban fel-feltűnnek a szélsőséges korszakban használt szlogenek (pl. a romaellenességet korábban a rendpártiság álcájába bújtató "tiszta udvar, rendes ház" mottó feltűnése a környezetvédelmi részben), és nem szűkölködik elitellenes kijelentésekben, és központi helyet foglal el benne a migráció témája, a program összességében mégis a kiszámíthatóság és a biztonság anyagi és szociális dimenziójára fókuszál (pl. versenyképesség, bérunió, életszínvonal). Emellett kiemelt szerepet kap a korrupcióellenesség és elszámoltatás, a kivándorlás kérdése, a szabad sajtó helyzete, az autonómia igénye a határon túli magyarok számára, valamint a környezetvédelem.

Az EP-program kommunikációját és a kampányra való felkészülést azonban megzavarta a december közepén indult tüntetéssorozat, amely elvette a teret minden más témától. Ettől kezdve a párt politikusai szinte kizárólag a túlóratörvénnyel kapcsolatban nyilvánultak meg. Megemlítendő viszont, hogy a hó elején a Jobbik az LMP-vel együtt csatlakozott az európai ügyészségért küzdő civil kezdeményezéshez. A túlóratörvény kapcsán pedig népszavazást kezdeményezett a párt.

A Jobbik önállóan is akciózott, igaz, kisebb visszahangot kaptak azok a megmozdulások. A túlóratörvény elleni tiltakozásképpen néhány aktivista és politikus Jakab Péter vezetésével lezárta a Pénzügyminisztérium bejáratát, mivel úgy értesültek, ott dolgozták ki a törvényjavaslatot. Pár nappal később a jobbikosok a Sándor-palotához is elmentek, Áder Jánosnak üzentek, hogy ne írja alá a túlóratörvényt. Ezek a demonstrációk nem voltak kifejezetten sikeresek, kevés embert mozgattak meg, nem volt különösebb hatásuk. Jakab Péter egy másik „akciója” viszont napokig beszédtéma volt, ugyanis a Hír TV-be „Ez a tévé hazudik” feliratú pólóban ment az interjúra. Jakab a beszélgetés során nem hagyta kérdezni a riportert, a kamerába beszélt, és Orbán Viktornak üzent.

Elmaradt szélsőséges megnyilvánulások, radikális tüntetés

Decemberben is folytatódott az a választások óta tartó folyamat, hogy egyre inkább elmaradnak a Jobbik politikusai részéről a nyilvános szélsőséges kijelentések. Először fordult elő, hogy egy ilyen eset miatt egy jobbikos politikus lemondjon. Így tett Szávay István, aki országgyűlési képviselői mandátumáról mondott le, miután a HírTV birtokába jutott néhány hónapos hangfelvételen „büdös zsidó”-nak nevezett egy nőt egy szórakozóhelyen. A tüntetéseken– a Momentummal együtt – a Jobbik volt a legaktívabb, hiszen sok esetben a jobbikos zászlók alól repültek az üvegek, füstbombák a rendőrök közé, illetve a Jobbik szimpatizánsai környékén tört be a Parlament ablaka, az MTVA-székház előtt pedig az aznapi egyetlen könnygázfújás annak volt köszönhető, hogy a Jobbik, az LMP és a Momentum zászlói alatt demonstrálók visszaszámlálás után egészen a kerítésig nyomták a rendőrsorfalat. A párt képviselői  ugyanakkor minden alkalommal elmondták, hogy a tüntetés békés jellegét szeretnék megőrizni, elítélik az erőszakot, a rongálást.

Személyi változások

A Jobbiknak két országgyűlési képviselőt is pótolnia kellett a hónapban. Miután Staudt Gábor már ősszel jelezte a párt vezetőségének lemondási szándékát, „nyomós magánéleti” okra hivatkozva, decemberben be is jelentette, hogy megválik parlamenti tisztségétől. Azóta a kormánypárti sajtó meglebegtette, hogy Staudt ellen vallott egy fontos tanú egy milliárdokat elcsaló, nemesfémekkel foglalkozó nemzetközi bűnszervezet ügyében. A gyanút erősíti, hogy a volt képviselő a vallomás másnapján adta vissza mandátumát. Szávay István pedig a korábban említett hangfelvétel kiszivárgása után mondott le. Mint mondta, továbbra is támogatja a pártot teljes mértékben, de nem szeretné hátráltatni a működést a körülötte kialakult helyzettel. A Jobbik két új országgyűlési képviselője Bencsik János és Csányi Tamás lett.

Két százalékkal nőtt a támogatottság

A Závecz Research Intézet december 4. és 11. között – azaz a tüntetéssorozat előtt – végzett kutatása alapján a választókorú népesség 9%-a támogatta a Jobbikot, ami két százalékos növekedés az előző havi méréshez képest. A párt népszerűsége a választások óta minden hónapban csökkent, a májusi 15%-ról novemberre egészen 7%-ig zuhant. A belső konfliktusok lecsengtek, a Jobbik ügyei rendeződni látszanak, így tudnak a valódi politikájukra koncentrálni, ez okozhatott kismértékű emelkedést a héthónapos lejtmenet után.

Szakpolitika

• Túlóra – A Jobbik egyértelműen elítélte a túlóratörvényt. A párt képviselői minden tüntetésen részt vettek az akkor még csupán törvényjavaslat elvetése érdekében. Az ellenzéki pártok létrehozták a Munkavállalói Minimum című egyezményt.
• Oktatás – A Jobbik Ifjúsági Tagozat aláírásgyűjtést kezdeményezett az ellen a kormánypárti törvényjavaslat ellen, miszerint csak nyelvvizsgával lehetne bekerülni a felsőoktatásba.
• Bérfejlesztés – Jakab Péter bejelentette, mindenképpen az országgyűlés elé viszi a Jobbik bérfejlesztésről szóló javaslatát. A bérfelzárkóztatási program az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv mentén jött létre. Jakab azt is nehezményezte, hogy miközben a kormány elvetette a Jobbik javaslatát, elfogadta a túlóratörvényt.
• Bíróság – A Jobbik csatlakozott az európai ügyészséghez történő csatlakozásért indult kezdeményezéshez.

Mi Hazánk Mozgalom

A Mi Hazánk Mozgalom decemberben az eddiginél is élesebben elkülönült a többi ellenzéki párttól, szinte minden esetben igyekeztek harmadik úton járni, azonban sokszor úgy tűnt, mintha a kormány érdekeit képviselnék. A nyugatellenesség, a muszlimellenesség és a nemzeti tematika továbbra is megmaradt. A szervezeti háló tovább bővült: több között Miskolcon, Dunavarsányban, a XVI. kerületben és a XIV. kerületben is megalakult Mi Hazánk helyi csoportja.

Ellenzékiek?

Sokszor hallani, hogy a Mi Hazánk Mozgalom működése kedvező a kormány számára. Egyrészt a Fideszfel tudja mutatni, hogy vannak szélsőjobboldali pártok, amelyekhez képest ő a centrumban van. Másrészt erre utal az is, hogy a kormányközeli médiumok igencsak baráti hangon kommunikálnak a pártról. A decemberi események is azt jelzik, hogy Toroczkaiék nem a klasszikus ellenzéki politizálást gyakorolják. Amikor a teljes ellenzék kivonult a parlamentből, a Mi Hazánk politikusai bent maradtak. Az ellenzéki pártok közül egyedüliként nem vettek részt a túlóratörvény elleni tüntetéseken (Apáti István egy alkalommal megjelent, azonban azt nyilatkozta, csak körülnézni ment ki, nem tüntetőként). A Mi Hazánk külön demonstrációkat szervezett. A Tesco áruház gyáli raktára melletti megmozdulást összekötötték egy félpályás útlezárással. Egy másik tüntetés során pedig a Telekom-székház elé vezényelték híveiket, és a cég „Mi a tipikusan magyar?” reklámja ellen szólaltak fel. Korábban, a túlóratörvényről szóló vita előtt Toroczkai László vezetésével a Mi Hazánk hat politikusa kiállt a Kossuth térre összebilincselt kézzel, így tiltakozva a javaslat ellen.

A Mi Hazánk ügyei, témái

A Mi Hazánk Mozgalom egyáltalán nem tudta tematizálni a közbeszédet decemberben, néhány hírnél nem kaptak több említést a harmadik utas rendezvényeik. A párt célja az lehetett, hogy a megkülönböztethetőséggel és az egyik oldalhoz sem tartozással megnyerik a túlóratörvény ügyét, nagy nyilvánosságot és támogatást szereznek, azonban ez kontraproduktív volt. A baloldaltól való teljes elhatárolódás nem működött, mert éppen az volt a tüntetők élménye, hogy a komplett ellenzék, pártkötődéstől függetlenül kiáll a törvény ellen.

A párt decemberben is vitte nyugat-, és Európa-ellenes retorikáját. Novák Előd bejelentette, hogy a Mi Hazánk Mozgalom kivonná Magyarországot a strasbourgi bíróság fennhatósága alól, egy nappal korábban pedig Fülöp Erik fejtette ki, hogy nincs szükség az európai ügyészségre, helyette Korrupcióellenes Nemzeti Ügyészséget kell felállítani.

A nemzeti radikális vonalat sem hagyta el a párt, hiszen elmondták, hogy visszaállítanák a sorkatonaságot, illetve követelték, hogy „ne alkalmatlan emberekre bízzák a magyar történelmi, nemzeti filmek készítését”.

Szélsőséges megnyilvánulások

• Toroczkai László kijelentette, hogy nem tüntet együtt vörös zászlót cipelőkkel, a baloldallal, MSZP-vel, Gyurcsánnyal, Momentummal és (ugyan nem írja, csak képpel utal rá) romákkal sem.

 

Toroczkai László fotója. Forrás: Facebook

•  Volner János azzal fenyegetőzött, hogy rendet tesz a tüntetők között, és rájuk küldi a Betyársereg 300 jól kiképzet tagját. Volner ezt később Tyirityán Zsolt (a Betyársereg vezetője) hatására visszavonta.
• Toroczkai László decemberben is elővette a már többször elmondott antiszemita összeesküvés-elméletet, amikor ezt mondta a Momentumról és a tüntetésről: „Ezekben a percekben verik át végzetesen a magyar népet. A Rothschild-bankház alkalmazottjának, a zsinóron rángatott Macron francia elnöknek az emberei ma le akarják másolni azt, amit mi 2006-ban őszintén, a hazánkért tettünk. Van egyszer a rengeteg hibát elkövető Fidesz-kormány, és vannak a gazdasági-pénzügyi kérdésekben őket is dróton rángató nemzetközi disznófejű nagyurak. Ez nem pártkérdés. Ha a disznófejű nagyúr embereire cseréljük le a Fidesz-kormányt, semmivel sem lesz jobb a magyar dolgozóknak. Ezt kellene már végre megérteni.”

A választókorúak két százaléka támogatja Toroczkaiékat

A Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága a Závecz Research Intézet kutatása szerint a választásra jogosultak körében elérte a 2%-ot. A párt komoly szervezeti fejlesztést hajtott végre az elmúlt hónapokban, rengeteg helyi alapszervezetet alapított, emellett a médiában is egyre inkább jelen van. A tüntetések során mutatott ellenzéktől elhatárolódó, külön akciókat szervező politika nem hozott akkora nyilvánosságot számukra, mint korábbi megmozdulásaik, s ez negatívan hathat a párt támogatottságára.

Szakpolitika

• Bíróság – A Mi Hazánk Mozgalom ellenzi az európai ügyészséghez való csatlakozást, a problémát beföldön egy Korrupcióellenes Nemzeti Ügyészséggel szeretnék orvosolni. Novák Előd azt is elmondta, a Mi Hazánk kivonná Magyarországot a strasbourgi bíróság fennhatósága alól.
• Hadügy – A Mi Hazánk Mozgalom visszaállítaná a sorkatonaságot.
• Hajléktalanság – Toroczkai László elmondta, a Mi Hazánk támogatja a hajléktalanokat sújtó törvényt, annyival azonban kiegészítené, hogy az ellátóközpontokat fejleszteni kell.

Szélsőjobboldali szervezetek

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM)

• Nyilatkozatban állt ki a HVIM a meghurcolt dunaszerdahelyi futballszurkolók mellett. A nyilatkozatot nem követte demonstráció, ezért az csak az ideologikus összetartozás erősítését szolgálta.
• A szervezet gyermekkarácsonyt tartott közösen a Mi hazánk Mozgalommal. A rendezvényen beszédet mondott Kónyi-Kiss Botond, a HVIM elnöke és Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. A HVIM látszólag azon dolgozik, hogy egyre szorosabbra fűzze a kapcsolatot a nemrég alakult párttal.

Betyársereg

• A Betyársereg decemberben sok különböző akciót bonyolított le. December 8-án a motoros klán jótékonysági gyűjtést szervezett rászoruló családok számára, majd karácsony előtt a paksi szervezet is jótékonysági akciót hajtott végre. A szervezet honlapján üdvözölték a honvédség új katonai beruházásait. A Mi Hazánk tagjaival rendszeresen jelentetnek meg interjúkat, ez ebben a hónapban is folytatódott. Megszólaltatták Walter Pál Pétert és Lantos Jánost. December 9-én pedig megrendezték az év utolsó akadályversenyét.
• Volner János (a Mi Hazánk Mozgalom képviselője) Facebook bejegyzése nagy port kavart a szervezet körül az elmúlt hónapban: „…de ha egyszer úgy látjuk, hogy nem lesznek elegen, vagy egyszerűen csak veszélyben érezzük a Szent Koronát, kihívom a Kossuth térre a Betyársereg 300 jól képzett emberét és magunk teszünk rendet.” A posztot követően Tyirityán Zsolt a Betyársereg vezetője interjúban szorult magyarázkodásra. „Nem indulunk meg sehova! A Kossuth Tér nem lesz Majdan!” nyilatkozta Tyirityán, majd kifejtette, hogy a tüntetések céljával azonosulni tudnak, mert számukra is kedvezőtlen a túlóratörvény. A tüntetés viszont szerintük már teljesen rossz irányba megy. A szervezőktől és a baloldali szereplőktől pedig határozottan elhatárolódnak.

Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM)

• Gyűjtés és jótékonykodás, majd karácsonyi ünneplés merítette ki a MÖM decemberi programját. December 8-án este Nyáregyházán tartotta évzáró rendezvényét a Magyar Önvédelmi Mozgalom. Az esemény hivatalos részében László Attila MÖM vezető vázolta fel a jövő évi feladatokat és a szervezeti változtatásokat. December 16-án pedig ingyenes turkálóvásárt tartottak Medgyesegyházán a felajánlott ruhákból és játékokból.

Identitás Generáció (IG)

• Nagy kérdés volt a függetlenségére büszke szervezet számára, hogyan álljanak a decemberi tüntetésekhez. Bódi Ábel, a szervezet vezetője vlog bejegyzésben fejtette ki álláspontját a túlóratörvényről és a tüntetésről. Bódi szerint „a rabszolgatörvény csak egy hatalomtechnikai eszköz, hogy féken tartsa az egyre erősödő munkásosztályt.” A videóból kiderül, hogy a tüntetésre is kilátogatott egy kamerával, és ott a tüntetőket igyekezett lejáratni, néha provokálni. Az ellenérzése a szervezők személyéből fakadt, nem pedig az ügy tartalmából. Később a Facebook-on részletesebben kifejtette, hogy minden olyan eseménytől elhatárolódik, ahol pártok is megjelennek. Nem apolitizált, csak a pártpolitizálást ítéli el, így viszont nem tudta se ellenezni, se támogatni a decemberi eseményeket, mert minden oldalon pártokon keresztül zajlottak az események.
• Az Identitás Generáció decemberben Budapesten gyűjtött a határon szolgálók számára, illetve a szegedi szervezet egy 26m²-es molinót tett ki a Belvárosi hídra. „Gender embernek farkasa” felirattal üdvözölték a kormány döntését, amelyben az megszüntette az ELTE genderképzését.

 

„Gender embernek farkasa” molinó a szegedi Belvárosi hídon. Forrás: Facebook

Légió Hungária

• A Légió Hungária december közepén tüntetést szervezett a német követség elé, ahol „Freiheit für Steven!” (Szabadságot Stevennek!) feliratú molinóval jelentek meg. Steven Feldmann egy dortmundi szélsőjobboldali aktivista, akit nemrég helyeztek előzetes letartóztatásba. A nemrég alakult szervezet célja a külföldi nacionalista szervezetek felé történő nyitás lehetett. Az eseményen kevesen vettek részt, inkább csak gesztus volt a dortmundi szervezet felé.

 

Tiltakozás a budapesti német nagykövetség előtt. Forrás: Légió Hungária

Egyéb szélsőjobboldali szereplők a tüntetések ellen

• Buddaházy Edda: A rabszolgatörvény margójára. „...nem ok “forradalomra”…Én ilyesmihez soha nem adom a nevem!”
• Morvai Krisztina: „…destabilizálni akarják az országunkat és át akarják venni a hatalmat, hogy bizarr és beteges "értékrendjüket" ránk kényszerítsék.” – Facebook poszt
• Gaudi-Nagy Tamás: „A hatalom megszerzéséért önkényt alkalmaznak.” – Echo TV interjú

Fontosabb események:

Jobbik

• December 1.: A Jobbik kivonult a Román Nagykövetség elé. A demonstrálók Románia századik születésnapja alkalmából gyűltek össze, és autonómiát követeltek Erdélynek.
• December 3.: Szávay István lemondott parlamenti mandátumáról, mert nem szeretné hátráltatni a párt működését. A képviselő azután döntött így, hogy egy korábbi hangfelvétel szerint antiszemita kijelentéseket tett.
• December 4.: Publikálta a párt a 2019-es EP-választási programját.
• December 5.: Csatlakozott a Jobbik az európai ügyészségért küzdő civil kezdeményezéshez, támogatják a petíció aláírását.
• December 10.: Z. Kárpát Dánielt követve kivonult a teljes ellenezék (kivéve a Mi Hazánk Mozgalom) a parlamentből, miután a Jobbik alelnöke azt mondta a Fidesz képviselői felé, "Szégyelljék magukat!", majd kivonult az ülésteremből. A többi párt követte.
• December 12.: A Jobbik lezárta a Pénzügyminisztérium bejáratát.
• December 12.: Az ellenzék (kivéve a Mi Hazánk) megakadályozta, hogy Kövér László elfoglalja házelnöki helyét a pulpituson. Kövér, szabálytalanul, nem a házelnöki székből nyitotta meg az ülést. A Fidesz-KDNP kétharmados többségét kihasználva mégis megszavazta a túlóratörvényt. A Jobbik úgy véli, nem volt érvényes a szavazás.
• December 12–13–14.: A Jobbik részt vett mindhárom túlóratörvény elleni összellenzéki tüntetésen.
• December 16.: A Jobbik ismét részt vett a tüntetésen. A cél ezúttal a demonstrálók 5 pontjának a köztévében történő beolvasása volt. Bana Tibor, Stummer János, Pintér Tamás és Varga-Damm Andrea több képviselővel együtt bejutott az MTVA-székházba.
• December 17.: Délelőtt Jakab Péter, Potocskáné Körösi Atina és Szilágyi György is bejutott az MTVA épületébe.
• December 18.: Ellenzéki kerekasztalt tartottak. A megbeszélés során létrehozták a Munkavállalói Minimum című egyezményt.
• December 18.: Csányi Tamást és Bencsik Jánost választották a Jobbik parlamenti frakciójában megüresedett két helyre (Szávay István és Staudt Gábor lemondása miatt).
• December 20.: Staudt Gábor vádlott egy milliárdokat elcsaló nemesfémekkel foglalkozó nemzetközi bűnszervezet ügyében. A képviselő a vallomás másnapján lemondott képviselői tisztségéről "nyomós magánéleti" okra hivatkozva.
• December 27.: A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, amelyen meg szeretnék vitatni az ellenzéki képviselők "példa nélküli" megbüntetését és azt, hogy "a rendőrök tétlenül nézték az ellenzéki képviselők elleni fizikai erőszakot".

Mi Hazánk Mozgalom

• December 2.: Megalakult a Mi Hazánk miskolci szervezete, az elnök Pakusza Zoltán lett.
• December 3.: A Mi Hazánk ellenzi az európai ügyészség ötletét, belföldön szeretnék megoldani egy Korrupcióellenes Nemzeti Ügyészséggel.
• December 4.: A Mi Hazánk saját honlapján közölte, hogy visszaállítaná a sorkatonaságot.
• December 10.: Csak a Mi Hazánk Mozgalom maradt a parlamentben az ellenzéki pártok közül a hétfői ülésnapon, miután a többi ellenzéki párt bekiabálásokkal, fütyüléssel tiltakozott a túlóratörvény ellen.
• December 10.: Volner János elmondta, a Mi Hazánk támogatja a hajléktalantörvényt, de annyival kiegészítené, hogy a hajléktalanellátó-központokat fejleszteni kell.
• December 13.: Toroczkai László találkozott Frano Cirkoval, a Generacija Obnove horvát párt elnökével a bosnyák-horvát határon. Cirko arra kérte Toroczkait, javasolja a zágrábi kormánynak a kerítésépítést.
• December 14.: Volner János azzal fenyegetőzött, hogy rendet tesz a tüntetők között, és rájuk küldi a Betyársereg 300 jól kiképzet tagját. Kijelentését később visszavonta.
• December 21.: A Mi Hazánk félpályás útlezárást tartott a gyáli Tesco mellett, ezzel tiltakozva a túlóratörvény ellen.
• December 23. A Mi Hazánk a Telekom-székház előtt tartott demonstrációt. A tüntetők tiltakoztak a Telekom "Tipikusan magyar" reklámja ellen.

HVIM

• Decemberber 26.: A HVIM a Mi Hazánk Mozgalommal szervezett közös karácsonyi rendezvényt gyermekek részére.

MÖM

• December 8.: Évadzáró rendezvényt tartottak Nyáregyházán.
• December 16.: Jótékonysági akció során összegyűjtött ruhákból és játékokból szerveztek turkálóvásárt Medgyesegyházán.

Betyársereg

• December 13.: Fekete Bárányok motoros klub jótékonysági gyűjtést rendezett.
• December 15.: Tyirityán Zsolt a Vadhajtások portálon közölt interjújában reagált Volner János kijelentéseire, miszerint a Betyársereg elindul a Kossuth térre, és rendet tesz a tüntetők között, ha ez szükséges. Tyirityán visszautasította az ötletet.
• December 20.: Pakson szervezett jótékonysági akciót a Betyársereg.

Identitás Generáció

• December 12.: Az Identitás Generáció kiakasztott egy molinót a szegedi Belvárosi hídra, amelyre az volt írva: „Gender embernek farkasa”.
• December 18.: Gyűjtést szerveztek a Deák Ferenc téren a határőrök számára.

Légió Hungária

• December 12.: A Légió Hungária tiltakozott Steven Feldman letartóztatása ellen.