Mit tudnak a magyarok Oroszországról?
A Political Capital 2019. március 14-én jelentette meg a “Mystification and Demystification of Putin’s Russia” című kutatási jelentését. A tavaly szeptember óta zajló, a budapesti brit nagykövetség által támogatott projekt arra kereste a választ, hogy mennyire értékeli reálisan a magyar lakosság Oroszország különböző hatalmi képességeit. Arra vonatkozóan már számos felmérés készült, hogy a magyar lakosság milyen jellegű kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, vagy éppen mit gondol Vlagyimir Putyin orosz elnökről. A Political Capital kutatása viszont azt mérte, hogy a lakosság ténylegesen mit tud Oroszországról.
A felmérés során összesen kilenc szempontból vizsgáltuk Oroszországot, a katonai képességek, a gazdasági erő, illetve a tényleges földrajzi tulajdonságok mentén. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakosság négy másik nagyhatalomhoz – az Egyesült Államok, Kína, Németország és az Egyesült Királyság –, valamint Magyarországhoz képest hová helyezi el Oroszországot a GDP, a terület, a lakosság és egy sor további mutató tekintetében. Nem azt kellett tehát megtippelni, hogy számszerűen mennyit költ Oroszország a hadseregére, vagy éppen mekkora a GDP-je, hanem a többi vizsgált országhoz képest kellett viszonyítani. A kutatás ezeket a véleményeket vetette össze a tényleges rangsorral.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar lakosság összességében hajlamos túlbecsülni Oroszország képességeit mind katonai, mind gazdasági téren. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy Oroszország rögtön az Egyesült Államok után következik a katonai kiadások tekintetében, miközben valójában Kína is több mint négyszer költ többet ilyen célokra, mint Moszkva. Hasonló a helyzet az orosz gazdasággal is: a válaszadók majdnem 40%-a jelentősen túlbecsülte Oroszország GDP-jét a többi vizsgált országhoz képest. Ehhez a témához kapcsolódott a legjelentősebb eltérés a lakossági vélemények és a valóság között: a válaszadók több mint fele szerint Oroszország a magyar export hat legfontosabb célországa között szerepel –valójában csak a 17. helyen áll. A gazdasági és katonai potenciál általános túlbecsülésével szemben ugyanakkor a magyar lakosság relatív többsége alapvetően jól tudta Oroszország természeti és népességi adottságait, helyesen sorolva be a többi vizsgált hatalomhoz képest.
A kutatás olyan, korábban mások által nem vizsgált problémakörökre is kíváncsi volt, hogy a magyar lakosság mennyire tartja valószínűnek, hogy Oroszország a Szkripal-ügyhöz hasonló, célzott orgyilkosságokat hajtana végre külföldön, illetve, hogy Moszkva információs hadviselési eszközökkel igyekszik befolyásolni az európai országok közvéleményét az interneten keresztül.
A teljes tanulmány itt érhető el, angol nyelven (pdf, 2 MB).
A kutatás eredményeit 2019. február 27-i konferenciánkon mutattuk be. A konferenciáról készült összefoglaló itt olvasható. A konferencia teljes egészéről videófelvétel készült, amelyet itt lehet megtekinteni.
A konferenciát követően készült podcastunkban James Sherr, a Chatham House és az Észt Külügyi Intézet vezető elemzője Krekó Péterrel, a Political Capital igazgatójával és Rácz Andrással, a Political Capital biztonságpolitikai elemzőjével járta körül az orosz kül- és biztonságpolitika problémáit, a katonai erő szerepére, illetve az információs hadviselésre koncentrálva.
Kapcsolódó cikkek, nyilatkozatok:
- Válasz Online: Fogalmunk sincs Oroszországról - 2019.02.27.
- Euronews: Túlbecsülik a magyarok Oroszország szerepét - 2019.02.27.
- Euronews: Ungarn überschätzen Russland - 2019.02.27.
- Moszkvater.com: Mit tudnak a magyarok Oroszországról? - 2019.02.28.
- Magyar Narancs: Erősebbnek látjuk Putyint, mint amilyen, de ő pontosan ezt akarja - 2019.02.28.
- Klubrádió, Reggeli gyors (interjú Rácz Andrással) - 2019.02.28.
- Katolikus Rádió, Délutáni találkozás - 2019.03.01.
