A V4 a brexit zsákutcájában
Három évvel a brexit-népszavazás után az Egyesült Királyság továbbra is zsákutcában van, az EU-val kötendő kilépési szerződést még mindig nem fogadta el a brit parlament. Időközben az Európai Unió tagállamaiban – így az október 31-ig tervezett kilépése ellenére az Egyesült Királyságban is – lezajlottak az európai választások.
V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült kollaboratív elemzés.
Szerzők: Pavla Hosnedlová, Michał Strzałkowski, Maroš Koreň , Zgut Edit
Sokan az Egyesült Királyságot tekintik a brexit miatti jelenlegi holtpont felelősének, szakértők szerint azonban nehéz megállapítani a felmerült problémák egyetlen valódi okát.
„A brexit-helyzet rendkívül összetett, több rétegű, és nehéz benne kiigazodni. Bizonyos mértékig valamennyi felet lehetne hibáztatni a jelenlegi káoszért” – véli Monika Brusenbauch Meislová. A brnói Masaryk Egyetem nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok tanszékének munkatársa szerint ugyanakkor szintén fő okként azonosíthatóak a Theresa May miniszterelnök által megfogalmazott, egymással összeegyeztethetetlen célkitűzések. „Dióhéjban: May azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Királyság hagyja el a közös piacot és a vámuniót, de közben ellenzi az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti ’kemény határ’ visszaállítását. Ezek a célok azonban gyakorlatilag kizárják egymást, és szinte lehetetlen őket egyszerre megvalósítani” – véli Brusenbauch Meislová.
Szlovákia vezető politikusai többféle véleményt fogalmaztak meg. Miután a brit parlament 2019. március közepén másodszor is elutasította a miniszterelnök tervét, Andrej Danko szlovák parlamenti elnök azt mondta: egyértelmű, hogy „az EU nem volt képes az elmúlt két évben megoldást találni erre”. Szerinte a brexit-holtpont azt bizonyítja, hogy az EU reformokra szorul. „Az EU vezetőinek tökéletes alkalmatlansága megerősíti, hogy átfogó reformokra van szükség az EU-ban, az Európai Parlament képviselőit pedig le kell váltani”, magyarázta Tomáš Kostelník, Danko szóvivője.
Szlovák kormányzati politikusok ugyanakkor teljes mértékben támogatták az Európai Bizottság az 50. cikkellyel foglalkozó, Michel Barnier főtárgyaló vezette munkacsoportját a brexit teljes tárgyalási folyamata során. Több ízben is kifejezték elégedettségüket a kilépési szerződéssel: „nincs helye további tárgyalásnak a brexit-megállapodásról. Az elfogadott megállapodás úgy jó, ahogy van, nem látjuk okát a megváltoztatásának”, mondta Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter.
A brexit mint inspiráció?
A magyar miniszterelnök már a brexit-népszavazás óta igyekszik hasznot húzni az Egyesült Királyság kilépéséből, saját EU-ellenes és szuverenista retorikájának legitimálására használva a döntést. Azzal, hogy a brexit által a brit kormány kikerült a képből, Orbán Viktor keletre tolhatta el az eurószkepticizmust, és felerősíthette a V4 szuverenista hangjait. A magyar miniszterelnök állításaival szemben a kilépéspártiak nem az EU migrációs politikája miatt győztek a népszavazáson, hanem többek között a közép-kelet-európai dolgozók miatt – az Orbán-kormány azonban továbbra is ebben a kontextusban igyekszik értelmezni a brexitet. „Jean- Claude Juncker európai vezetőként megbukott. A briteket nem tudta bent tartani a közösségben, a migránsokat pedig nem tudta az uniós határokon kívül tartani”, mondta áprilisban Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. E tekintetben a brexit a magyar kormány számára politikai eszközzé vált.
A Cseh Köztársaságban voltak, akik az Egyesült Királyságéhoz hasonló népszavazást követeltek, mára azonban a helyzet megváltozott. „Ez többek között a kilépési folyamat elhúzódó jellegének valamint elképesztő összetettségének köszönhető, illetve kapcsolódik a káoszhoz és a nagyfokú bizonytalansághoz. Nem véletlen, hogy több más EU-tagállamban is szemtanúi lehettünk hasonló tendenciáknak: a kilépésről/maradásról szóló népszavazás után néhány hónappal sokan tartottak a lehetséges dominóhatástól és az ún. frexittől, grexittől, nexittől vagy swexittől. Napjainkban azonban azt látjuk, hogy azok a politikusok, akik korábban országuk kilépését szorgalmazták az EU-ból mára inkább várakozó álláspontra helyezkedtek – kivárják, hogyan is fog végbe menni a brexit és milyen hatásokkal fog járni” – mondja Brusenbauch Meislová.
A cseh parlamentben egyetlen párt támogatja a „csexitet”, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Párt. „Egyértelmű, hogy a párt az Egyesült Királyságból merített inspirációt. A párt választási programja szó szerint ki is mondja, hogy ’Távozzunk angolosan!’”, tette hozzá a cseh szakértő.
Bár a lengyel kormány konfliktusban áll az Európai Bizottsággal a jogállamiság tiszteletben tartása feletti aggodalmak miatt, és több lengyel kormányzati politikus is fogalmazott meg a magyar állásponthoz hasonló bírálatokat az EU-val kapcsolatban, a „polexit” egyetlen komolyabb párt számára sem elfogadható felvetés; a brexit folyamata ily módon nem befolyásolta a belpolitikai vitákat. A lengyelek az EU legelkötelezettebb támogatói közé tartoznak, ezért a PiS politikusai nyilvánosan ki is mondják, hogy az ország EU-tagsága nincs veszélyben. „Az EU-tagság a lengyel hazaszeretet egyik alapvetése. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent el tudunk fogadni” – jelentette ki Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke.
Egy fontos partner kiszáll
Ami a brit-visegrádi kapcsolatokat illeti: a lengyel és a magyar kormány a nemzeti szuverenitást védelmező euroszkeptikus brit kormányt stratégiai partnernek tekintette. Hasonlóan fontosak a gazdasági tényezők is. Lengyelország és az Egyesült Királyság például szövetségesnek számított az EU-ban, különösen az egységes piac, illetve az egységes szolgáltatói piac terén. „Számos hasonlóságot fedezhetünk fel a két ország a digitális egységes piachoz történő hozzáállásában vagy általánosabban a protekcionista határok nélküli közös piac megítélésében. London és Varsó számára továbbá mindig is fontos volt az eurózóna országai, valamint a zónán kívüli országok közötti döntéshozatali egyensúly kérdése” – állítja Przemysław Biskup, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) szakértője. Azok a V4-es országok, amelyek még nem vezették be a közös európai fizetőeszközt (tehát Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Magyarország) osztoznak abban a félelemben, hogy a brexit után felborulhat az eurózóna-tagállamok és a zónán kívüli államok közötti egyensúly, hiszen az Egyesült Királyság volt az eurózónán kívüli országok legnagyobb védelmezője.
Michael Dembinski, a Brit-Lengyel Kereskedelmi Kamara főtanácsadója rámutat, hogy Nagy Britannia évek óta Lengyelország egyik legfontosabb gazdasági partnere, illetve szintén évek óta egyike a lengyel exportok „top három” legfontosabb piacának. Utóbbi rangsorban tavaly a második helyre ugrott előre: „ez két okra vezethető vissza. Elsősorban annak köszönhető, hogy a ’kemény’ brexitre készülve a brit exportőrök különböző termékekből nagyobb készleteket halmoztak fel, másodsorban pedig annak, hogy csökkent a lengyel hús importja a Cseh Köztársaságban. Így a britek megelőzték a cseheket” – mondja Dembinski. A lengyel termékek exportpiacainak rangsorában évek óta Németország áll az élen.
Ami pedig a gazdasági hatásokat illeti: a szakértők egyetértenek abban, hogy a külföldi keresletben bekövetkező negatív változások leginkább Szlovákiát érinthetik fájdalmasan. A visegrádi államok közül Szlovákia a leginkább kitett a brexittel kapcsolatos kereskedelmi fennakadásoknak, mivel az Egyesült Királyság továbbra is Szlovákia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Néhány adat: Szlovákia Egyesült Királyságba irányuló exportjai az ország GDP-jének több mint 5%-át teszik ki. 2017-ben Szlovákia közel 5 milliárd euró értékű terméket exportált az Egyesült Királyságba, ami azt jelenti, hogy Nagy Britannia a szlovák exportok 6%-át vette fel, s ezzel a szlovák gazdaság hatodik legnagyobb mozgatójának tekinthető. A visegrádi államok közül senki más nem ért el a szlováknál magasabb export szintet a GDP arányát tekintve. Ilyen megközelítésből nézve csak négy EU-tagállam exportál többet az Egyesült Királyságba.
Szlovákia főbb exporttermékei: gépkocsik, gépjármű alkatrészek és tartozékok, propán-bután gáz, gáznemű szénhidrogének, monitorok, vetítők és televíziók. A brexit hasonlóan érintené ezeket a szektorokat a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban is.
„Szlovákia exportorientált ország, a mi szemszögünkből tehát fontos, hogy a gépjárműexport a lehető legkedvezőbb feltételek mellett folyhasson” – mondta Maroš Stano, a Gazdasági Minisztérium szóvivője.
Noha a brit-magyar kereskedelmi kapcsolatok önmagukban jelentéktelenek, egy kemény brexit minden bizonnyal komoly hatással lenne Magyarország hosszú távú növekedési potenciáljára. Az Erste Bank szerint egy kemény brexit akár két százalékponttal is visszavethetné Magyarország gazdasági növekedését. Magyarország kitettsége a brexitnek főleg az ország német exportoktól való függőségének az eredménye; a német exportok pedig jelenleg a brit importok 15%-át teszik ki. Ha ez komolyabban visszaesik, a magyar gazdaság is elveszíti piacai egy részét.
A gazdasági kapcsolatok mellett Magyarországot a globális értékláncokon keresztül is érhetik hatások, a térséget a brexit pedig főleg az eurózónán keresztül érintené. „A magyar exportok több mint 75%-a az EU más térségeibe irányul. A brexit közép távon csökkentheti az EU növekedését, és ezáltal a magyar ipar iránti külső keresletet is. Ha sikerül megállapodni a vámunióról, annak pozitív hatása lenne erre a folyamatra, és mérsékelné a kockázatokat” – hívta fel a figyelmet Szabina Maguire, az angliai Inspiring Policies igazgatója.
A brexit szintén jelentősen megbonyolíthatja a brit partnerekkel kereskedő cseh vállalatok tevékenységeit. „A brexit leginkább a repüléssel és az űrhajózással foglalkozó cégeket érintheti, valamint az orvostechnológiai gyártókat, illetve az elektrotechnikai vagy optikai technológiai termékek előállítóit” – magyarázta Eva Veličková, a Cseh Köztársaság Iparszövetsége képviselője. Veličková szerint a brexit hatással lehet továbbá a kiskereskedelmi láncokra és online boltokra, melyek szorosan függenek a termékek gyors oda-vissza áramlásától. „Leginkább azon a cégek miatt lehet aggódni, amelyek EU-szerte kapcsolódnak az ellátási láncokhoz, hiszen őket közvetlenül érinti például az is, ha az EU-ban máshol csökken a megrendelések száma” – figyelmeztetett Veličková.
Legjobb forgatókönyvek
A V4-eknek az lenne a legkedvezőbb fordulat, ha nem valósulna meg a brexit. Mivel ez meglehetősen valószínűtlen, a vámunió tűnik a második legszerencsésebb kimenetnek. Harmadik helyen egy az EU-Kanada kereskedelmi megállapodásra (CETA) hasonlító, átfogó kereskedelmi megállapodás áll. Ladislav Vaškovič, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) gazdasági bizottsága elnöke szerint a brexit legvalószínűbb kimenete egy olyan forgatókönyv, amely vagy nem eredményez kilépési megállapodást, vagy létrehoz egy nulla tarifákkal működő szabadkereskedelmi övezetet. „A kemény brexittel összehasonlítva a második forgatókönyv alacsonyabb, nem tarifális költségeket eredményezne, ezért pedig mindkét félre nézve kevesebb negatív hatással járna” – mondta Vaškovič.
Kryštof Kruliš, a Külügyi Társaság elemzője úgy véli, ha végül az egyik olyan brexit-megállapodás valósul meg, amelyet még mindig nem fogadott el a brit parlament, az egyetlen szektorra nézve sem járna negatív hatással. „Az Egyesült Királyság azonban nem lenne többé tagja az EU intézményeinek, a továbbiak pedig attól függenek majd, milyen jövőbeli kapcsolatot sikerül kialkudni az EU és az Egyesült Királyság között” – mondta Kruliš.
A cikk a V4: 2019 a fontos döntések éve az Európai Unióban című projekt keretében készült, angol nyelven a Visegrad.info-n olvasható.
